Veszett macska támadt emberre – Fertőzött vad- és társállatok érkeznek az országhatáron túlról és terjesztik a betegséget itthon

Milelőtt elpusztult, emberre támadt 

Veszett macskát találtak Milotán, amely mielőtt elhullott, emberre is támadt – járta be január végén a sajtót a Nébih közleménye. A veszettséggel kapcsolatos esetek tavaly ősszel kezdtek elszaporodni Magyarországon az ukrán határ mentén. Kutya, macska, szarvasmarha, aranysakál és róka is volt a fertőzött egyedek között. Január elején Tiszabecsen találtak elpusztult kutyát, majd Jánkmajtis községnél aranysakál esetében állapították meg a fertőzöttséget.
„Az esethalmozódás hátterében az lehet, hogy az elmúlt két évben ukrán szomszédainknak legkisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy a rókaállományukat vakcinázzák, és a szaporulatot kordában tartsák a vadászok meg az erdészek” – fogalmazott dr. Fassang Edit szigetszentmiklósi állatorvos, aki Facebook-posztban hívta fel az állattartók figyelmét a veszélyekre. Bár az Európai Unió támogatásával néhány éve Kárpátalján is megkezdődött a rókavakcinázási program, az ukrán állategészségügyi hatóság a háború miatt az utóbbi két évben nem tudta végrehajtani az immunizálást. 

„A vadállatok nem ismerik az országhatárt, előfordulhat, hogy az ukrán határ felől jönnek. 

A veszettség dühöngő fázisában 40–50 kilométert is képesek megtenni naponta. Miközben menetelnek, megharaphatnak más állatokat. 

Azért kongatjuk a vészharangot, mert előfordulhat, hogy ez beljebb fog gyűrűzni az országba, az elmúlt hónapok eseteiből jó pár valószínűleg már itthon fertőződött” – magyarázza kérdésünkre Fassang Edit. 

Az ország azon területein, ahol megjelent a veszettség, különböző óvintézkedések léptek életbe. Szabolcs–Szatmár–Bereg vármegyében 110 településen ebzárlatot rendeltek el, és kérik, hogy aki még nem tette, oltassa be a kutyáját, macskáját. 

Miért kell évente oltani?

Az urbánus, azaz a városok, falvak háziállatait érintő veszettség az 1930-as években megszűnt a szigorított ebtartás és az oltások bevezetésének köszönhetően, igaz a második világháború alatt újra előfordultak esetek. Mivel a magyar rókaállományt a ’90-es évek óta vakcinázzák, nagyon lecsökkent a vadveszettség eseteinek száma, de erdei veszettség a mai napig létezik. Pont ezért kell megelőzésként oltani a kutyákat, macskákat. A jogszabály szerint a kutyákat évente kötelező, a macskáknál ugyanez csak ajánlott – rájuk sem oltás, sem chip, sem ivartalanítás nem vonatkozik kötelező jelleggel. 

Egy kizárólag lakásban tartott macskát nem, de a kijárósokat az állatorvos szerint igenis be kellene oltani.

„Itthon sokszor nekiesnek az állatorvosoknak, hogy pénzéhesek vagyunk. De Magyarországon az oltási fegyelem sajnos hagy némi kívánnivalót maga után. Ha azt mondanánk, hogy elég két-három évente oltani, gondoljunk bele, mi lenne abból? Rengeteg olyan kutya lenne, amely egyáltalán nem lenne oltva, vagy csak nagyon ritkán” – szemlélteti. Tőlünk nyugatra, például Angliában vagy Németországban csak két-három évente oltanak, de ennek az az oka, hogy ott se városi, se erdei veszettség nincsen.

Kép

Szabolcsban rókák által terjeszett veszettség miatt lesz rókavakcinázás – A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Emberre, emlősállatra halálos a veszettség

A veszettségvírus koncentrációja többek közt a nyálmirigyben a legmagasabb, ezért általában harapás útján terjed a fertőzés. A bőr alá, izomszövetbe jutva az idegek mentén halad felfelé az agyig. A lappangási idő néhány naptól kezdve több hét is lehet. Rókában, sakálban, macskában gyakrabban fordul elő, kevésbé fogékony rá a csirke, baromfi.

A betegség emberre, emlősállatra is halálos. Az 1950-es évektől kezdve összesen nyolc esetben fordult elő itthon, hogy ember is elkapta a fertőzést, ezek felét macska okozta. Szomorú tény, hogy Indiában egyes becslések szerint a mai napig 20 ezren is meghalnak évente veszettségben. 

Embernél zavartsággal, tévképzetekkel, víziszonnyal jár együtt, majd a végső szakasz a bénulás. 

Állatnál két-három fázisa van a betegségnek. Először zavartak, szelíden viselkednek, furcsa, szeszélyes étvágyuk lesz, illetve nyáladzanak. Ezt követi a dühöngő szakasz, ám ez nem minden egyednél jelentkezik. Ilyenkor rátámadnak mindenre, mindenkire: például egy szelíd róka odajön, és hirtelen harap. A harmadik stádium a bénulás, végül agyvelőgyulladás következtében elhullik az állat. 

Kutyaharapás? Irány az orvos!

Ha megharapott, megmart minket egy állat, első utunk a háziorvoshoz vezessen! Ne nézegessük otthon a sebet, ne várjunk! Majd az orvos, a hatóság, az állatorvos eldönti, hogy az adott egyed veszettségre gyanús-e, illetve az állategészségügyi hatóság felé is be kell jelenteni, mi történt. Ha oltott kutyáról van szó, általában két hétig megfigyelés alá helyezik. Ha nem volt rendszeresen oltva, akkor hosszabb megfigyelésre lehet szükség. Amennyiben kóbor kutya, macska, esetleg róka volt a támadó, és elmenekült, akkor azonnal megkezdik az oltási sorozatot, hiszen embernél csak így lehet megelőzni a veszettség tüneteinek kialakulását.
„Akit a Covid-időszak óta az oltás szóra kiráz a hideg, annak muszáj megértenie, hogy a veszettség halálos betegség. Nem egy szép halál. Nincs rá más gyógymód, csak az oltással van esély a túlélésre” – szögezi le Fassang Edit.

A Nébih közleménye szerint a magas kockázat miatt soron kívüli rókavakcinázás lesz február végén Szabolcsban. Idén eddig nyolc esetben, legutóbb Kispalád település mellett egy kilőtt rókából mutatták ki a vírust.   

A róka vadállat
Az elmúlt években egyre inkább előfordulnak lakott területen rókák, néhány tanács, amit célszerű betartani:
Ne menjünk közel hozzá!
Ha szelíd, gyorsan távozzunk a másik irányba, mert az gyanús! 
Ne készítsünk rókaszelfit!
Ne hívjuk, ne etessük, ne szoktassuk házhoz!

„Ugyanígy zavartan viselkedő, nyáladzó, kutyához, macskához se közelítsünk! Hívjunk segítséget, szakembert, állatorvost! Persze nem minden nyáladzó állat veszett, de gyúljon fel bennünk ilyenkor a piros lámpa fénye” – hangsúlyozza az állatorvos.
Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot vagy háziállatot lát, haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!

Források, további információk:
kormanyhivatalok.hu 
NÉBIH 
NÉBIH