A „végzet férfija”, Cary Grant – James Bondot róla mintázták, Sophia Lorennek mégsem kellett
Mozirajongók tömegei habarodtak bele, miközben ő reménytelenül üldözte szerelmével Sophia Lorent. Az egyik legvonzóbb és legjobban öltözött amerikai férfinak is megválasztották, mire 62 évesen – amikor egyetlen lánya megszületett – felhagyott a filmezéssel. Néhány évvel a halála előtt azt mondta, az életrajzát majd megírják helyette mások: „Biztosan homoszexuálist vagy náci kémet csinálnak belőlem, vagy valami mást”, ironizált. Hollywoodot egy villamoshoz hasonlította, amelynek amint egy új csillag lép a fedélzetére, egy régit kiraknak a hátsó ajtón. Cary Grantet azonban sosem rakták ki, ő az álomgyár aranykorának halhatatlan sármőrje maradt.
Anya nélkül, nőkkel körülvéve
Amikor felvetették neki, hogy „mindenki Cary Grant akar lenni”, csak annyit felelt, hogy ő is. Azzal indokolta, hogy sokkal könnyebb szerepeket játszani, mint önmagát adni – de ki volt ő valójában? 1904-es születésekor Archibald Alec Leach-nek hívták, és ruhagyári dolgozók gyermekeként nőtt fel az angliai Bristolban. Kilencévesen arra a hírre ért haza az iskolából, hogy a bátyja halála miatt depresszióval küzdő édesanyja a tengerpartra utazott nyaralni – de igazából elmegyógyintézetbe került. A fia csak több mint két évtizeddel később láthatta viszont, alkoholista édesapja ugyanis egy idő után azt hazudta neki, hogy az anyja már nem is él, és csak a saját halála előtt vallotta be az igazat. Grant akkor azonnal megkereste az édesanyját, és hátralévő életében gondoskodott róla.
Az iskolából a rossz magaviseletével már 14 évesen kirúgatta magát, hogy egy vándorcirkuszhoz csatlakozzon inkább, amellyel lelkesen turnézott, miközben pantomimet és akrobatikát tanult. Felléptek az Egyesült Államokban is, ahol felfigyeltek a fiatal férfi ügyességére és vonzó külsejére, így elegendő munkalehetőséget kapott ahhoz, hogy a tengerentúlon ragadjon. Hol gólyalábasként alkalmazták, hol zsonglőrködött vagy egykerekezett, mindegyikben helytállt.
Amikor a Broadwayre is meghívták egy vígjátékba, állítólag borzalmas volt a szerepben, a sármjával azonban levette a lábukról a nézőket.
Amint ő maga is bevallotta, nagy szüksége volt arra, hogy az emberek csodálják, ám az őt körülvevő nőkkel nem igazán találta a közös hangot. Talán az anyjához fűződő zavaros viszonya miatt nem tudott igazán hatékonyan kapcsolatot teremteni velük, ezt is ő fogalmazta meg később. Persze miután megkapta első filmes szerepeit, még többen felfedezték benne a végzet férfiját, ő pedig a nevét is „sztárosabbra” vette: ekkor lett belőle – a monogramját tekintve Gary Cooper mintájára, csak megfordítva, sőt talán Clarke Gable után is – Cary Grant.
Beteljesületlen szerelem, ikonikus partnerek
Minden idők egyik legsikeresebb férfi színészévé vált: hat olyan alkotásban szerepelt, amelyet a legjobb film Oscar-díjára jelöltek, míg főszereplőként kétszer jelölték (az Emlékek szerenádja és a None But the Lonely Heart című filmjeiért), ám végül egyik díjat sem kapta meg. Ez bántotta is, csak az kárpótolhatta, hogy 1970-ben Oscar-életműdíjjal tüntették ki – addigra azért tekinthették teljesnek az életművét, mert 1966-ban, amikor negyedik feleségétől megszületett Jennifer lánya, végleg visszavonult a filmezéstől. Onnantól a legjobb rendezők is hiába bombázták ajánlatokkal. Nem csoda, elég rögös úton jutott el az apaságig.
Első három felesége közül egyikért sem rajongott olyan ifjonti hévvel, mint Sophia Lorenért, aki 31 évvel volt fiatalabb nála.
A Büszkeség és szenvedély című film forgatásán lett őrülten szerelmes belé, és egy darabig szinte üldözte a szerelmével. Lorennek azonban Carlo Ponti producer is udvarolt, s miután mindkét férfi elvált a feleségétől, hogy egymásra licitálva megkérjék a kezét, a nő Pontit választotta. Annak ellenére, hogy Grant egy-egy forgatáson továbbra is virágok százaival árasztotta el, végül összetört szívvel fel kellett adnia a próbálkozást.
Időközben Grace Kellyvel is együtt játszott, akit annyira megkedvelt, hogy később, az 1982-es temetését a tévéközvetítésben jól láthatóan végigzokogta. „A legjobb színésznő volt, akivel valaha dolgoztam. Teljesen ellazult, könnyed típus, aki abszolút OTT volt” – mondta róla. Ingrid Bergmannal pedig olyan közeli barátságba került a Forgószél (1946) és az Indiszkrét (1958) forgatásán, hogy 1958-ban a távollétében ő vette át helyette a legjobb női főszereplő Oscar-díját. Katharine Hepburn is nagy hatással volt rá: „a legmágnesesebb nő, akit valaha láttam”, jellemezte. Feleségei azonban az említetteknél kevésbé ismert színésznők lettek. Második választottja, Barbara Hutton fiát Grant a válásuk után is sajátjaként szerette, így amikor az repülőgép-balesetben meghalt, ő is lelki mélypontra került. A fenti előzmények után, 62 éves korában született meg Dyan Cannon színésznővel közös gyermekük, akinek a kedvéért Grant az újabb forgatások helyett már „csak” a Faberge kozmetikai cég igazgatói posztját vállalta, illetve mozis cégekben szerzett üzleti érdekeltségeket.
De igazából a lánya lett a mindene.
Cary Grant negyedik feleségével, Dyan Cannonnal és lányukkal 1966-ban – Forrás: Profimedia
Filmbe illő sztorik az életében is
Cary Grant személyéhez a mai napig számos legenda, illetve anekdota kötődik. Kevesen tudják, hogy Ian Fleming író még James Bond karakterét is részben róla mintázta, a színész mégsem játszotta el Bond szerepét a Dr. No-ban, mert amikor 1962-ben felkérték rá, 58 évesen már túl öregnek érezte magát hozzá. Akkor már nem lett volna képes arra, amire fiatalon, amikor akrobatamúltjának köszönhetően a legtöbb kaszkadőrmutatványt a filmjeiben magára vállalta. Sztárstátuszára példa: egyszer ő és a szintén Oscar-díjas Charlton Heston részt vettek egy – Margaret Thatcher brit miniszterelnök tiszteletére adott – vacsorán a Downing Street 10-ben. Heston utólag újságolta a feleségének, hogy Thatcher asszony mellett ült, mire a nő annyit válaszolt: „Az semmi, nekem legközelebb Cary Grant mellett kell ülnöm!” Mégsem ismerte mindenki: 1968-ban, amikor már visszavonult, Michael Caine-nel sétált az utcán, egy rajongó megállította őket, de csak Caine-t ismerte fel. Utána Granthez fordulva megjegyezte: a mai filmsztárok milyen jól kezelik a nyilvánosságot, amire Grant helyeselt.
Sosem alakított gonosztevőt, és vígjátékokban lett igazán népszerű, amelyekről azt tartotta: azért kockázatosak, mert a kudarcuk azonnal szembetűnő, ha a közönség nem nevet.
Míg egy színdarabnál ez helyben rögtön kiderül, egy filmvígjátéknál csak hónapokkal az elkészítése után, amikor vetítik a moziban. Véleménye alátámasztására régi kedvenc angol színészét, A.E. Matthews-t idézte, aki a halálos ágyán megjegyezte: „Haldokolni kemény dolog, de korántsem annyira, mint egy vígjáték.”
Cary Grant az Észak-Északnyugat című filmben – Forrás: Wikipedia
Grant gyakran játszott a tényleges életkoránál jóval ifjabb karaktereket, például a Fogjunk tolvajt! című romantikus Hitchcock-thrillerben 50 évesen egy 34 éves férfit. Valódi énjéhez állítása szerint a Lúd atya című 1964-es kalandfilmben alakított szerepe állt a legközelebb. Ami biztos: mindig karcsú és fitt maradt, visszavonulása után csak a haját nem festette tovább, onnantól teljesen ősz volt, ám a nők így is töretlenül szerették.
Erősebbnek lenni a káros szenvedélyeknél
Annak ellenére maradt a nyolcvanas évekig nagyjából egészséges, hogy nem vetette meg az italt, és 1957-ig napi 60 szál cigarettát szívott. Akkor harmadik felesége, Betsy Drake kitanulta a hipnózist, és egyik este a férfin alkalmazta: az ágya mellett egy széken ülve nyugodtan, ütemesen ismételgette, mennyit árt neki a dohányzás, mire Grant másnap úgy ébredt, hogy már nem akart rágyújtani.
Az alkoholfogyasztását pedig már 1948-tól visszafogta, amikor hepatitisfertőzés miatt úgy megbetegedett, hogy az orvosok kevesebb mint tíz százalék esélyt adtak neki a túlélésre.
Több mint hat hónapjába telt felépülni. Legközelebb 1984-ben esett át kisebb agyvérzésen, a végzetes stroke pedig 1986-ban érte. Akkor épp turnézott a Beszélgetés Cary Granttel című műsorával, amelyben a filmjeiből mutatott részleteket, és a közönség kérdéseire válaszolt. Az iowai Davenportba tervezett fellépése előtt a helyszínen rosszul lett, és két hónappal a 83. születésnapja előtt a helyi kórházban elhunyt. Végrendelete szerint nem tartottak temetést, hamvait a Csendes-óceánban szórták szét.
1. Érdekességek Cary Grantről
Gyerekként félt a késektől és a magasságtól.
Felnőttként csak egy metszőfoga volt, mert a másikat korcsolyázás közben elvesztette. A többi fogát fogorvosokkal „összenyomatta”, hogy kitöltse a hiányt – ezt csak egy sasszemű operatőr vette észre.
Ki nem állhatta, ha sminkelték, ezért egész évben igyekezett napbarnított maradni.
Mindig aranyláncot hordott, idősebbként három kis dísszel. Ezek feleségei vallását jelképezték: egy Szent Kristóf-medál a római katolikus Virginia Cherrill, egy kis kereszt a protestáns Barbara Hutton és Betsy Drake, valamint egy Dávid-csillag a zsidó Dyan Cannon tiszteletére.
Nagy rajongója volt Elvis Presley-nek, az Elvis: Ahogyan lenni szokott című 1970-es koncertfilmben fel is tűnik, ahogy beszélget vele a színfalak mögött. Azt pedig Elton John idézte fel, hogy az 1976-os turnéja egyik csúcspontja volt, amikor egy koncert után találkozott Cary Granttel.
Anyagilag jól állt, de nem szórta a pénzt. Otthonában minden üvegen megjelölte az ital magasságát, számolta a kandalló fahasábjait, nyilvántartást vezetett a megvásárolt/elfogyasztott élelmiszerekről.
Oscar-gálán 1985-ben jelent meg utoljára, amikor James Stewartnak adott át Oscar-életműdíjat.
Utolsó éveiben harcos dohányzásellenes volt.
Ötödik feleségével, Barbara Harris-szel a halála évében megújították fogadalmukat.
Unokái – Cary Banjamin Grant (2008) és Davian Adele Grant (2011) – születését már nem érhette meg.
2. Idézetek Cary Granttől
„Apám azt szokta mondani: »Téged lássanak, ne az öltönyt!« Az utóbbi másodlagos legyen.”
„500 apró részlet szükséges ahhoz, hogy egyszer kedvező benyomást kelts.”
„Az első kameratesztemen megbuktam. A rendező túl vastagnak tartotta a nyakam – és igaza volt.”
„Életképletem igen egyszerű. Reggel felkelek, este lefekszem, közben pedig elfoglalom magam, ahogy tudom.”
Az életkorról: „Amikor mások azt mondják, milyen fiatalnak nézel ki, arra is emlékeztetnek, milyen öreg vagy.”
Házasságairól: „Úgy tűnik, minden új házasságot nehezebb túlélni, mint az előzőt. Én bolondulok a büntetésért – folyton visszamegyek még többért, ne kérdezd, miért.”
A nőkről: „Nem szeretem a sok sminket és a sok parfümöt. Ha valaki sokat sminkel, az azt mutatja, hogy nem elégedett a vonásaival, ami a bizonytalanságát jelzi.”
„Hagyom, hogy az emberek azt gondoljanak és mondjanak, amit akarnak. (...) Senki gondolatait nem tudom irányítani, elég gondom van azzal, hogy a sajátjaimat irányítsam.”
„Abban a kiváltságban volt részem, hogy Hollywood legdicsőbb korszakának részese lehettem.”
Lehetséges sírfeliratát így fogalmazta meg: „Szerencséje volt – és ezt tudta is.”
Források:
https://www.imdb.com/name/nm7977629/bio
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cary_Grant
https://stacker.com/celebrities/cary-grant-life-story-you-may-not-know
https://www.thefamouspeople.com/profiles/cary-grant-3318.php
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A „szegény kis gazdag lány”, akinek pénzeső és halál járt a nyomában – Barbara Hutton, a világ egyik leggazdagabb örökösnője
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
