Vége a hisztinek? – Amikor a hisztériát még a nők veszedelmes betegségének tartották
„A hisztéria veszedelmes betegség – csak a nők kaphatják meg, és csak a férfiak halnak bele.” Tényleg csak a nőkre és a gyerekekre jellemző idegesítő nyafogásról és színpadias jelenetekről van szó, vagy egy titokzatos neurotikus betegségről, amely a lekülönbözőbb testi tüneteket képes produkálni?
Szüzek, özvegyek, boszorkányok
A hisztéria kifejezés a görög hüsztrosz, azaz anyaméh szóból ered, mert az ókorban azt gondolták, hogy a tüneteket a méh testen belüli vándorlása okozhatja. Emiatt csak a nők betegségeként tartották számon (ez a tévhit egészen a XIX. századig megmaradt).
Úgy hitték, hogy a nemi önmegtartóztatás miatt a méh kiszárad, elveszti súlyát és kóborolni kezd a testben.
A szót először Hippokratész használta, aki olyan tünetekről számolt be, mint fulladás, görcsök, álvakság, bénulások és tudatzavarok. A hisztériát ráadásul akkoriban romlásnak tartották. A középkorra a kereszténység – mivel a szüzesség erény volt – démonoktól megszállott nőkről, féktelen vágyakról beszélt a hisztéria kapcsán. Ezekből a nőkből lettek a legádázabbnak hitt boszorkányok, így a hisztéria már nem az orvostudomány, hanem az Egyház hatáskörébe tartozott.
Az idegrendszer betegsége?
Csak a XVII. században mondták ki először, hogy a hisztéria nem a méhet, hanem az agyat érintő betegség, illetve hogy férfiak is lehetnek hisztérikusak. Anton Mesmer osztrák orvos, az idegrendszer betegségeit az ember és világ egyensúlyának felborulásával magyarázta. Mágnesek, tükrök, zene és a saját személyéből áradó életerő segítségével gyógyított. Módszerének, a magnetizmusnak, óriási hatása volt. Az ő nevéhez fűződik a hipnózis is, amely később jelentős orvosi módszerré vált.
Charcot, francia neurológus a hisztériás nagyrohamnak négy fázisát különböztette meg, amely során először görcsök, rángások tűnnek fel, aztán a beteg logikátlan, hídszerű mozgásokba kezd. A harmadik fázisban a nemiség kerül előtérbe, a betegek obszcén gesztusokat tesznek, leszaggatják magukról a ruháikat, végül pedig eksztázisba esnek.
Charcot idővel hisztériabemutatókat kezdett tartani. Nagy előadások keretében hisztériás nőbetegeket állított a közönség elé, és hipnózis segítségével rohamot idézett elő náluk. Az érdeklődés óriási volt.
A fiatal Freud is ellátogatott Párizsba az előadásokra, de azért idegenkedett a színpadias demonstrációktól.
Jean-Martin Charcot bemutatja a hisztériát egy páciensen a Salpêtrière-ben.
Freud ezután Joseph Breuer, szintén hisztériásokat vizsgáló bécsi orvos segítségével és közreműködésével kiadta a hisztériáról szóló tanulmányait, amelyekben különböző eseteket írtak le álnéven. Freud természetesen a hisztéria okát eleinte a gyermekkori szexuális traumában, később elfojtott szexuális vágyakban látta.
Jung és Freud 1907-től leveleztek és szoros baráti kapcsolatot ápoltak. Megismerkedésük Sabina Spielrein esetéhez köthető, akit Jung kezelt a pszichoanalízis módszerével, s ennek kapcsán kezdett el szakmai tanácsokat kérni Freudtól. Idővel azonban tanaik elváltak. Freud bírálta Jungot, mert úgy gondolta, miszticizmusa veszélyezteti a pszichoanalízis hírnevét. Ő viszont Freud elképzeléseivel nem értett egyet, mert nézetei szerint nem minden a nemi ösztönre vezethető vissza. Kibontakozó konfliktusukat és Sabina sorsát mutatja be a „Veszélyes vágy” című thriller. David Cronenberg filmje Freud (Viggo Mortensen), Jung (Michael Fassbender) és Sabina Spielrein (Keira Knightley) szakmai, baráti és szerelmi életének összegabalyodását dolgozza fel.
Érzelmi feszültség a testi tünetek mögött
Dr. Rákóczi Emese pszichológus szerint manapság a „hisztéria” kifejezést nem használják diagnózisként, és a pszichiátriai esetek körében is egyre kevésbé jelenik meg a betegség. A korábban a hisztéria megnevezés alá sorolt tünetek ma a szomatoform és a disszociatív zavarok kategóriáiba sorolódnak. Ezek jellemzően fiatal felnőtt korban alakulnak ki, és érzelmi feszültségek átváltását jelentik testi tünetekre. Ilyenkor hiányoznak a valós szervi problémák, de a betegek mégsem szimulálnak.
A tünetek jellemzően neurológiai jelleget öltenek, gyakran bénulással, érzékszervi kieséssel, az emlékezet problémáival, teátrális rohamokkal járnak. De emellett jelentkezhet fejfájás, fulladás, mellkasi szorítás, zsibbadás és akaratlan kényszermozgások az arc vagy a végtagok izmaiban.
Egyesek a pánikbetegséget tartják a hisztéria mai megnyilvánulási formájának.
A kezeléskor az a legfontosabb, hogy kizárjanak mindenféle testi betegséget. Majd pszichoterápiás módszerekkel, relaxációs vagy szuggesztív terápiás technikákkal, hipnózissal lehet gyógyítani. A javulás akkor kezdődhet el, ha a beteg felismeri, hogy fizikai panaszai hátterében lelki okok állnak.
A cikk a Képmás magazin 2012. júniusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kapcsolódó tartalom
A női testben vándorló méh, avagy egy orvosi hiedelem bizarr története
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
