Semmibe veszik az emberi jogokat? – Üvöltözés és nőalázás is jellemzi a legnépszerűbb valóságshow-t

Miért nézzük? 

Maga a ValóVilág formátum már huszonöt éves múltra tekint vissza. Az első valóságshow – akkor még Big Brother néven – 1999-ben Hollandiából indult. Később több mint hatvan országban valósult meg, köztük Magyarországon is. Itthon a két kereskedelmi tévé, a TV2 és az RTL Klub egyszerre akart valami újat mutatni a közönségnek: az első Big Brother, valamint ValóVilág 2002 szeptemberében került képernyőre. BB Évi, BB Pongó, VV Anett, VV Leó, VV Soma, VV Kriszti. A különböző évadok játékosainak nevét képtelenség lenne felsorolni, hiszen kétszáz körül lehet az eddigi szériák szereplőinek száma.  

Milliók nézték, de elfogyott az érdeklődés
A kereskedelmi tévéknek fontos a nézettség, hiszen minél nézettebb egy műsor, annál jobban értékesíthetők a reklámfelületek. A ValóVilág első két évadának (2002, 2003) szériazáró epizódjai még egyenként több mint kétmillió nézőt ültettek le a képernyők elé. A ValóVilág 2 Magyarország legnézettebb realityje volt. Azonban a műsorformátum televíziós népszerűsége mostanra beszakadt: a milliós napi nézőtábora százezer fő alá csökkent, ezért az RTL II-re, majd az online térbe került át. Az online közvetítések rövid távon növekedést hoztak, de az ingyenes időszakot követően ott is visszaesett a látogatottság, és csak időszakosan, egy-egy jelentősebb esemény idején tudott újra emelkedni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete Szabályozott valóságkonstrukció – szerepek, normák, stratégiák a ValóVilág 11-ben című új tanulmánykötetében tudományos igényű elemzéssel mutatja be a reality-gyártás világát. „Azt próbáljuk megérteni, hogy mi, nézők miért nézzük. Mi a vonzó számunkra? Egyfelől szeretünk ítélkezni, másfelől megpróbáljuk a valóságot, a minket körülvevő kulturális kontextust ezeken a szereplőkön keresztül értelmezni” – fogalmazott a könyvbemutatón Szadai Károly, a kötet szerkesztője.

„Az első mozzanat az, hogy a játékos elveszti a vezetéknevét, kap egy VV előnevet. 

Drámai mértéket ölt ez a fajta kiszolgáltatottság, ami a későbbi életvezetésre is hatással van. A szereplők az igazi vesztesei a valóságshow-nak. 

Nem tudják feldolgozni a győzelmet, pedig pont az az ígérete a műsornak, hogy felemelkedhetnek” – vélekedett Szadai Károly. Mint mondta, a játékosok nem mernek velük, kutatókkal szóba állni, a szerződésükre hivatkoznak, ezért is lenne érdekes tudni, hogy milyen szerződés köti a játékosokat a médiaszolgáltatóhoz. 

Luxusbörtönön innen és túl

A ValóVilág és a Big Brother nyertesek közül hatan teljesen eltűntek a rivaldafényből, civil életet élnek, dolgoznak és gyermeket nevelnek. Van köztük nyomozó, filmrendező, sikeres vállalkozó és felszolgáló is. Ugyanakkor nem ritkán olyan szereplők is bekerültek a műsorokba, akik súlyos traumáik elől – gyermekkori molesztálás, fizikai bántalmazás, párkapcsolati agresszió – próbáltak menekülni.

„21–25 éves férfi, jellemzően pultosként dolgozik, heteroszexuális, és dohányzik. Azért jelentkezik a műsorba, hogy kipróbálja a média világát.” A kutatók szerint röviden így foglalható össze a VV-szereplő (180 egykori szereplőt vizsgáltak) archetípusa. „Médiában betöltött szerepre, influenszer-karrierre, ismertségre vágyik, ehhez képest azt látjuk, hogy nagyobb eséllyel kerül börtönbe” – magyarázta a Kepmas.hu-nak Kövecses Ágnes, az NMHH Műsorfigyelő Osztályának osztályvezetője. 

Csak kevesen vannak az egykori villalakók közül, akik tényleg befutottak. 

Majoros Péter „Majka” az, akinek igazán „bejött az élet”, a tavalyi Forbes-lista szerint ő hazánk legértékesebb közismert szereplője. 

Nádai Anikónak is sikerült műsorvezető-karriert építenie, az újabb évadok közül pedig Osváth Zsolti emelhető ki, aki saját YouTube-csatornát indított, és mostanra több mint 270 ezer feliratkozója van. 

Sokkal több azonban az olyan szereplő, akinek negatív fordulatot vett az élete. 
A Big Brother első győztese, Párkányi Éva súlyos mentális problémái miatt évek óta otthonban él, gyermekei nevelőszülőkhöz kerültek. A hatodik széria győztese, Aurelio drogterjesztés és kokainfogyasztás miatt került összeütközésbe a törvénnyel, majd emberrablás miatt elítélték, idén szabadult a börtönből. Az ugyanebben a szériában szerepelt Krisztián önkezével vetett véget az életének. A VV7-ből ismert Novozánszki Fanni gyilkosság áldozata lett, holttestét a mai napig nem találták meg. 

Kép

Kép: NMHH

A kötetbemutatón felidéztek egy érdekes esetet még 2010-ből, amikor az RTL és az NMHH megpróbált együttműködni. A csatorna este, főműsoridőben, 12-es korhatárral akarta sugározni a VV4-et, ezért felkérte a médiahatóságot, hogy segítsen kialakítani egy etikai kódexet, aminek a betartásával elkerülhetik a büntetéseket. Trágárság, szexuális megnyilvánulások, alkohol, dohányzás – ezeket mind problémásnak ítélte meg a hatóság, illetve kiemelték, hogy a műsor azt a benyomást keltette, hogy az emberek eszközzé silányíthatók. Hamar kiderült, a csatorna és a hatóság szempontjai nem hozhatók közös nevezőre. 

Előbbi több százmilliós büntetést kapott, utóbbi pedig sikerként könyvelte el, hogy a következő VV-t már 16-os korhatárral, este 9 után sugározták.

Kockázatos tartalmak – hol a határ?

Évekkel később, a VV11-ben a műsorkészítők a játékosok kiválasztásakor és a feladatok meghatározásán keresztül minden eddig megismert és elfogadott erkölcsi határt átlépve igyekeztek erotikus tartalmat generálni, és ezáltal megfelelő nézettséget biztosítani a produkciójuknak – vonta le a következtetést az egyik tanulmány. 
Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem médiakutatója szakértőkkel készített interjúkat, amik során arra jutott, hogy a VV11-ben feltűnően megugrott az erőszakos és szexuálisan túlfűtött jelenetek aránya. Kockázatos tartalmak az esti műsorsávon kívül is megjelentek a csatornán, időnként kifejezetten gyerekeknek szánt műsorok előtt is. Mivel a Z-generáció az elsődleges közönség, minden korábbinál jobban építettek a socialmedia-megjelenésre. 
 „(…) az egymás iránti tisztelet teljesen eltűnt. Mindenki azon dolgozott, hogy minél inkább különleges, feltűnő legyen, akár úgy is, hogy megalázza a másikat...” (közgazdász, marketing szakértő)
„Volt a villában egy komoly incidens, amikor az egyik szereplő alkoholos befolyásoltság alatt megrángatta és egy ősi szakmát űzőhöz hasonlította az egyik lányt (…) mindenki állt és hallgatott kb. 1–1,5 percig, mielőtt elkezdték volna csitítani a játékost (…) Itt is történt egy bűncselekmény. A hölgynek becsületsértésért, rágalmazásért joga lenne feljelentést tenni.” (internetjogász)

Szexuális erőszak kísérlete a VV12-ben

Nagy sajtóvisszhangot kapott a legutóbbi, idén nyáron közvetített Való Világ, a VV12 egyik jelenete, ami az RTL+ streamingcsatornán volt látható. Az egyik férfi játékos (VV Dzsigeri) női játékostársával (VV Giada) erőszakoskodott, megalázó helyzetbe hozva ezzel. Az incidenst követően kizárták a játékból a férfit. 
Az eset kapcsán az NMHH nem sokat tehetett, mivel csak az RTL Magyarország anyacsatornája tartozik magyar joghatóság alá. Az RTL+ letelepedési helye Luxemburg, és főszabály szerint annak az országnak a médiatörvényét kell alkalmazni, ahol a csatorna letelepedett. Az NMHH-nak annyi mozgástere maradt, hogy jelezte a luxemburgi médiahatóságnak, tegye meg a szükséges lépéseket. Az ügyben itthon rendőrségi nyomozás indult szexuális erőszak kísérlete miatt.

Egri kutatók a férfi–női szerepeket is vizsgálták. „A házimunkai aktivitásban a nők sokkal több szerepet vállaltak, ebben kiemelkedő volt a VV11 győztese, Kriszti. Míg a nőkre a kibeszélés-kritika, addig a férfiakra a verbális agresszió, a kiabálás, a hangos beszéd volt jellemző” – mondta kérdésünkre Szűts-Novák Rita, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Digitális Technológia Intézetének adjunktusa. Kutatásuk szerint VV Kriszti alapvetően inkább passzív szerepben tűnt fel a villában. Valószínűleg kevésbé megosztó egy olyan játékos, aki nem túl harsány, nem mindig akar a középpontban lenni, könnyebben elnyeri a nézők szimpátiáját. 

„Az alkoholfogyasztás és a dohányzás kezdetben a férfiakra volt jellemző, de ahogy haladt az idő, átvették ezt a szerepet a nők. Ez vélhetően párhuzamba hozható azzal, hogy utóbbiak hajlamosabbak voltak a szorongásra” – folytatta. Eközben olvasni szinte egyáltalán nem lehetett látni a villalakókat. 

Ha nem volt kívülről jövő kötelező feladat, ahol olvasniuk kellett, akkor önszántából senki nem vett elő könyvet. 

A kutató hozzátette, a valóságshow-kban a jog és az etika nem mindig fedi egymást. Jogilag lehet, hogy megvan a helye és az ideje annak, ami megjelenik a televízióban, etikailag viszont nagyon problémásak egyes jelenetek.

Az NMHH új kötete mindenkinek szól, aki szeretné közelebbről is megismerni és megérteni a kortárs médiakultúra aktuális jelenségeit és változásait. Itt elérhető.