A trónörökös és a tartalék – Harry és Vilmos herceg viszálya egy frissen megjelent könyv tükrében

A két testvér, Vilmos és Harry herceg hiába nőtt fel együtt, elválasztja őket, hogy egyikük egy nap király lesz, míg a másik nem igazán találja a helyét a világban.

Harry és Vilmos herceg Katalin hercegnével
Harry és Vilmos herceg Katalin hercegnével – Forrás: Wikipedia

Amikor Harry herceg megszületett, Diana hercegnő elmondása szerint Károly herceg a következőt mondta: „Ó, Istenem, egy fiú! S még a haja is vörös!” A hercegnő ezt Andrew Morton újságírónak mesélte el, hozzátéve, hogy a férje lányt szeretett volna, és ő ugyan már hónapok óta tudta, hogy fiúgyermeket hord a szíve alatt, ezt nem árulta el Károlynak. Mortonnak azt is elmondta, hogy amikor a második gyermeke megszületett, már tudta, hogy vége a házasságának.

1984-ben Károly és Diana népszerűségük csúcsán voltak, a királyi család megítélése túláradóan pozitív volt, és a fiatal házaspár a két fiúval biztosította a monarchia folyatását. A rendszer alapja, hogy a sors véletlene folytán dől el, ki az, aki király lesz, és ki az, aki nem.

Harry herceg újonnan megjelent könyve, a Spare (Tartalék), valamint számtalan interjúja alapján úgy tűnik, soha nem sikerült feldolgoznia, hogy másodiknak született.

Nem Harry az első herceg, aki nehezen birkózik meg azzal, hogy a születési sorrend következtében bátyjának a trón, neki pedig a nehezen behatárolható „tartalék” szerep jutott. A történelem során ilyen okból törtek ki az örökösödési háborúk. Minden családban előfordulhat testvérek közötti rivalizálás, azonban egy monarchiában a trónörökös olyan előnnyel születik, amelyet az utána születők soha nem tudnak lefaragni. A brit királyi családon belül is mindenki máshogy birkózik meg ezzel. Erzsébet királynő gyermekei közül András herceg az, aki a legkevésbé tudta felvenni a támogató testvér szerepét, ezzel szemben Anna hercegnő és Eduárd herceg igyekeztek elfogadni ezt a pozíciót.

Harry herceg hasonló privilegizált nevelésben részesült, mint bátyja, Vilmos, ráadásul élvezhette annak az előnyeit is, hogy sosem fogja örökölni a koronát, ami igencsak korlátozza leendő viselője életét. Azonban úgy tűnik, a herceg nem tudott mit kezdeni a rengeteg előnnyel, amit egy ilyen élet adhatott volna. Amikor 2020-ban bejelentette, hogy feleségével együtt az óceán másik oldalára költözik, sokan azt gondolták, ez elsősorban Meghan miatt történt.

Azonban úgy tűnik, Meghan inkább csak jó indok volt arra, hogy Harry kilépjen abból a világból, ahol a nagymamája, az apja és a testvére a főszereplők.

„Szeretett testvér és nemezis”

A könyv megjelenése óta legalább fél tucat interjú készült Harry herceggel, amelyekben megpróbálta indokolni, miért írt egy kitárulkozó és a legtöbb kritikus szerint önterápia jellegű könyvet. A herceg a Telegraph-nak azt nyilatkozta, célja, hogy megreformálja a monarchia intézményét. „Azt sugallta, hogy bár a családja jelenleg talán nem kedveli őt, néhány év múlva hálásak lesznek neki, amiért ilyen nyíltan beszél a traumáról” – írta a lap. Harry herceg egyik panasza az, hogy szerinte a családja összejátszott a brit sajtóval ellene és felesége ellen.

A herceg legtöbb panaszának alanya a sajtón túl saját testvére. Önéletrajzában azt írja a bátyjáról, hogy többször agresszívan bánt vele, és részletesen be is számol egy esetről, ahol leírása szerint a testvére megragadta és lelökte őt a földre, s Harry egy kutyatálon landolt. Az epizódot ráadásul még megjelenés előtt kiszivárogtatták a Guardiannek. A könyvben egyszerre hívja Vilmost a „szeretett testvérének” és a „nemezisének”. Őt hibáztatja a hírhedt náci kosztümje miatt is, amelyet húszévesen viselt egy halloweenpartin, mert állítása szerint azt Vilmos tanácsolta neki. Amit a herceg leginkább zokon vett, és több interjúban is megemlít, az az, hogy a palota ugyan nem tesz hivatalosan nyilatkozatot magánügyekkel kapcsolatban, de rendszeresen megszólalnak „bennfentesek”, akik szerinte Vilmost és a család több tagját mindig is támogatták, de például Meghant nem.

Neheztelések sokasága jelenik meg a könyvben, apró epizódókból épít hegyet a herceg.

A sértettség mélyén a tartalékstátusz állhat, amely következtében a testvére arca egy nap ott lesz a fonton, de ő csak epizód lesz a testvéréről szóló fejezetben.

Az interjúiból egyértelműen kiderül, hogy a herceg a monarchia reformerének látja magát, és önkéntes kereszteshadjáratot vezet az intézmény ellen. Azonban több brit történész kifejtette, hogy ez szélmalomharc. „Az embereknek közel fele nemcsak azt mondja, hogy nem nagyon kedveli őket, hanem azt akarja, hogy megfosszák őket a címüktől” – mondta David Starkey brit történész egy televíziós interjúban a házaspárról. Nem egyértelmű az sem, hogy miben rejlene Harry állítólagos reformja. Az bizonyos, hogy soha nem volt még olyan negatív a megítélése a hazájában, mint a könyve megjelenése óta, noha mindeközben a könyv hatalmas eladásokat produkál.

Harry az önéletrajzában kifejti gyűlöletét a bulvársajtó iránt, amelyet felelősnek tart az édesanyja haláláért. Ez az érzelem érhető, azonban Harry ezzel az intim részleteket tartalmazó könyvvel pont, hogy kiszolgáltatta magát annak a bulvársajtónak, amit annyira megvet. A királyi család hallgatása és elzárkózása védelem, s ha valaki önként lerombolja a hallgatás falát, soha többet nem tudja azt újra felépíteni.

Hasonlóan tett Diana hercegnő is, aki a férje elleni médiapárbajban felhasználta a sajtót, amely aztán egészen a halála pillanatáig még többet és többet akart tudni róla.

Kép
Harry és Vilmos herceg gyerekként
Harry és Vilmos gyerekként – Forrás: Wikipedia

Az érem másik oldala

Vilmos herceg, akárcsak Harry, egész életét a nyilvánosság előtt töltötte. A paparazzók ott voltak, amikor először óvodába ment, lefotózták minden szögből az édesanyja temetésén, jelen vannak a mai napig minden lépésénél. Úgy kellett leélnie eddigi 40 évét, hogy ne találjon rajta fogást a sajtó, és ne érhesse őt semmilyen vád az életmódjával kapcsolatosan. Harry azonban kevés empátiát mutat az iránt, hogy a testvérének sem volt sok választása az életével kapcsolatban. Míg ő nyugodtan élhet Kaliforniában, a bátyja egy nap király lesz, és életben kell tartania egy olyan monarchiát, amelynek egyre gyakrabban vonják kétségbe a legitimitását. A királyi családban mindig az a legfontosabb személy, aki a koronát viseli vagy viselni fogja, enélkül nem működne a rendszer.

Ha a trónörökös tartja magát a protokollhoz, akkor nem reagálhat Harry memoárjára, nem jelentetheti meg a maga verzióját. Így azonban el kell viselnie, hogy a testvére őt negatív szerepben feltüntető interjúk tucatját adja, és médiakörutat tart.

Bár a királyi család intézmény, de egyben család is, amely nincs hozzászokva, hogy a nyilvánosság elé tárja a magánéletét. Harry herceg önként magára irányította a reflektorfényt, azonban a család ezt nem teheti meg. Az apró magánjellegű vádakra adott válaszok nem illenének a királyi család szokásos nyilatkozataihoz.

Harry herceg Kaliforniába költözésekor az volt a narratíva, hogy a herceg nyugodt életre vágyik, az eltelt három évben azonban valószínűleg tudatosan haladt a memoár megjelentetése felé. A rendszer nem adhatott neki olyan szerepet, amelyre vágyott, a külvilág szemében viszont ő mindig azért lesz érdekes, mert herceg. Kívülről próbál betörni újra, mert a támogatói szerep nem volt számára elég, a világban pedig nem akart egyszerű emberként élni.

Harry tragédiája, hogy nem ismerte fel: a „tartalékszerep” kiváltság.

Úgy tűnik, jelentősebb szerepre vágyik, amit azonban nem kaphat meg, mert a monarchia jövője, központja és alapja mindig is az örökös lesz.

Források:

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti