Tárcák a dzsungelből

Három napi megállás nélküli pakolás után már csak annyi dolgunk marad, hogy elérjük a reggel hét órás buszt, amely a fővárosba, San Joséba visz...

Újév első napjaiban derült ki, hogy parazitáim vannak. Amilyen gusztustalanul hangzik ez, annyira megszokott jelenség a trópusi országokban. A páratartalom folyamatos burjánzásban tart mindent...

Csepereg az eső. A lányomat ez nem izgatja, már a századik kört rója a medence körül egy orosz kisfiúval együtt. A kisfiú apja egy...

A zuhanyból kivételesen megfelelő nyomással zubog a víz. Ez a zubogás persze meg sem közelíti az európai mértéket. A hajmosás végére természetesen teljesen elvékonyodik...

Szinte automatikusan, különösebb érdeklődés nélkül pörgetem ujjammal az okostelefonom képernyőjét. Azt látom, hogy valaki éppen Jordániában, Petrában nyaral. Valaki más – ma is –...

Sötét éjjel van. Fekszem az ágyamban. Tisztán hallom az ötös busz záródó ajtajának más hanggal össze nem téveszthető, idegesítő berregését: bíp-bíp-bíp. Hiba van a...

„Vártunk valamit. Tudtuk, hogy hiába várjuk. Sosem lesz itt semmi. Meneteltünk kettős rendekben a patak két ága közt, a töltésen, énekeltük a régi bakanótákat...

Olyan világot teremtünk magunk körül, amilyenek mi magunk vagyunk. Senki nem tud mást adni, csak azt, ami ő maga. Senki nem tud mást adni...

Kislányunk első születésnapját – mint rendes Costa Rica-i család a sátoros ünnepekkor – mi is rizses csirkével, azaz arroz con pollóval ünnepeltük. Úgy éreztem...

Mindenszentek napja van. Kimentem én is a temetőbe. Nálunk is van temető. Itt is meghalnak az emberek. A Kesudió-hegy oldalában van, a sírok színes...

Amióta visszajöttem Costa Ricába, egyfajta önfeledt várakozással ébredek minden reggel. Pedig sok talány nincs, a napok meglehetősen egyformán telnek. Mégis uralkodik rajtuk egyfajta idill...

A Karib-tenger vidéke nemcsak egy földrajzi hely, ahová jó visszatérni, hanem egy lelkiállapot is, amit ha valaki egyszer átél, nehezen feled el. A művészetben...

Hiába mozgok több mint 14 éve Costa Rica karibi területén, az első napok, hetek mindig metamorfózissal telnek. Ez az átváltozás egy mélyebb átalakulás, mind...

Szeptember közepe van. Anyámtól búcsúzunk a reptéren. Mindhárman sírunk. Engem még csak könnyen elengedne, de viszem az unokáját is, így nehezebb neki. Pedig tartja...

Ha az utca emberét megkérdeznénk, mi a különbség az esőerdő és a dzsungel között, valószínűleg zavarba jönne, hogy rögtön kiderül a középiskolai hiátus, majd...