Gondolkodj úgy, mint egy proton, és légy pozitív!

2025. 07. 10.

A címként választott mondatot dr. Szeidemann Ákos fizika–kémia szakos kutatótanár pólóján olvastam. Korábbi osztályától kapta ajándékba, és ez a felirat jól tükrözi azt a látásmódot – a szakmaiság ötvözve humorral –, amelyet tanítványai felé közvetít. A tanár úr, a tatai Eötvös József Gimnázium tehetségkoordinátora 2025. április 17-én vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány Mester-M Díját tudomány kategóriában. A díjazott a természettudomány mellett a sport és a művészet területén is elkötelezett. Közösséget teremt, környezettudatosan él, és diákjai, kollégái szemében nemcsak kiváló pedagógus, hanem nagybetűs ember is.

Tata Eötvös Gimnázium
Egy átlagos fizikaóra dr. Szeidemann Ákossal – Fotó: Bach Máté

Sörhab és forgózsámoly

Pattannak a sörösdobozok nyitófülei és a mérőpoharakban habzik a sárgásbarna folyadék. Nem tévedés, a tatai Eötvös József Gimnáziumban járunk, ahol a 10. évfolyam diákjai épp fizikai kísérletet végeznek. Mérnek, számolnak, táblázatot és grafikont készítenek dr. Szeidemann Ákos fizika–kémia szakos kutatótanárral. A kísérleti anyagot azonban nem fogyasztják el, hanem az utolsó cseppig a csapba öntik.

A gimnazisták láthatóan élvezik a fizikaórát, amelynek hangulatát a pedagógus humorral is megspékeli: „Azért vagyok fotogén, mert sok fotó génem van.” A szünetben egyik tanítványa, Mohai Zita elárulja, hogy ezek a szóviccek mindennaposak. Mivel Zita építész szeretne lenni, örül, hogy a tanár úr lesz jövőre a fizikafaktos, mert szereti az órákat és a fizikaszakkört.

„Pénteken a hetedik órában mindannyian fáradtak vagyunk, és vágyunk haza, mégis szívesen maradunk a szakkörön, mert jó hangulatban telik” – meséli. A szintén tizedikes Somogyi Bendegúz is jelentkezett a fakultációra. „Itt kedveltem meg a fizikát, mert Szeidemann tanár úr annyira beleéli magát, és az fogott meg, hogy nemcsak elméletet oktat, hanem kísérletekkel is izgalmassá teszi az órát” – osztja meg a szünetben. 

A kutatótanár szerint fontos, hogy a diák jókedvvel jöjjön az órára, mert ott várja valami látványos és egyben hasznos. Így végig jól fogja magát érezni. 

Kicsöngetésig előkerül a forgózsámoly és egy kerék, de nemcsak a tanulók forognak, hanem egy 200 forintos is, a diákigazolvány pedig messzire repül. „Kinek a szobra a diszkoszvető?” – kérdezi a pedagógus, és ezt adja házi feladatnak fizikából.

Kép
Szeidemann Ákos
Fotó: Bach Máté

Nyílt végű problémák

A folyosón fehér köpenyek sorakoznak a vállfákon, várva a tehetséges, kísérletező kedvű utánpótlásra. Elsétálunk az Öveges‑terem előtt, amely nem véletlenül viseli ezt a nevet. A professzor éveken át tanított az Eötvös gimnáziumban, ahol rendszeresen megszervezik az Öveges József Emlékversenyt. Ennek általános iskolai döntőjét, az Ifjú Fizikus Versenyt is befogadja a XVIII. századi épület. Ákos, a tehetségkoordinátor úgy érzi, a klasszikus versenyekre egyre nehezebb ösztönözni a diákokat. Ugyanakkor léteznek olyan megmérettetések, ahol nem a fizikapélda megoldása számít, hanem az ügyesség és a találékonyság a kísérletezésben és a prezentálásában. 

„Több diákkonferencián és az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén is sikereket értünk el, ahol nyílt végű problémákat kellett megoldani. Ezekre nincs recept, és nem a végeredmény számít, hanem a jelenség vizsgálata, az igazi kutatás” – tájékoztat a Mester-M díjas tanár. 

Megemlíti, hogy néhány tanítványa komoly sikert ért el a nívós versenyen. Egyikük azóta Stockholmban készül fizikusnak, másikuk Münchenben. 

Szeidemann Ákos maga is belekóstolt a kutatómunkába, amikor beiratkozott a doktori iskolába. „Ez is egy nyílt végű probléma volt, egy nehéz és fárasztó időszak, ráadásul akkor született a második gyermekem. Hála, hogy szerető közeg vesz körül, tehetséges gyerekek, és az otthoni háttér is segít” – nyugtázza. 

A kutatótanár fontosnak érzi, hogy a gyerekek ne veszítsék el a természet iránti lelkesedésüket, és leljék örömüket a kutatásban. Ez olyan egyedi programokat kíván, mint a Kutatók Éjszakája, amelybe bevonják a saját diákjaikat is, akik 45 perces kísérleti bemutatókat tartanak, és ezáltal rengeteget tanulnak.

Kép
fizikatanár
Fotó: Bach Máté

Basszusgitár és focilabda

„Az általános iskola az a terep, ahol mindent érdemes kipróbálni, amire van lehetőség” – javasolja Szeidemann Ákos, aki gyerekként néptáncolt, kézilabdázott, gitározott, nagybőgőzött, mindenféle szakkörre járt és osztályprogramokat szervezett. Valószínűleg ebben gyökerezik az ő komplexitása, és ezért lehetséges, hogy reálszakosként zenés irodalmi kávéházat is szervez.

 „Több zenekarban is játszottam basszusgitárosként, és elképzeltem egy olyan formációt, amelyben diákok és tanárok együtt zenélnek. Az Eötvös Bár nevű zenekarunk a kávéház elmaradhatatlan szereplője. Emellett olyan személyekkel ismertetjük meg a diákokat, akik szakmai és emberi szempontból is minták. Legutóbb Mácsai Pál színművész volt az egyik vendégünk, de járt már nálunk Grecsó Krisztián író, Szirtes Edina Mókus hegedűművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész és Elsa Valle kubai énekesnő.” 

A díjazott pedagógus a művészet és a tudomány összehangolásával is kísérletezik. Magyartanár feleségével egy különleges projektet valósítottak meg. „Egy nyíregyházi festő és fizikatanár verseire a feleségem osztálya illusztrációkat készített, míg az enyémek a benne lévő fizikát, az optikát rögzítették poszter formájában. Többet tanultak ebből, vagy jobban megmaradt, mint tíz tanóra” – állítja. 

Ákos kerékpárral jár iskolába, huszonöt éve focizik, fut és ismerkedik a triatlonnal. Segíti az iskolai focicsapatot, amelynek két fia is tagja lett. Az utóbbi három évben a csapatot a kispályás labdarúgó foci első hat helyezettje között jegyzik.

Kép
kémiatanár
Fotó: Bach Máté

Eötvös-erdő vagy luxusszálloda?

A kémiaszertár ablaka a fákkal szegélyezett tatai tóra néz. A festői látvány témaként kínálkozik. „Tanárként felelősségünk, hogy ne csak beszélgessünk a klímaváltozásról, hanem ösztönözzük a gyerekeket, hogy ők is tegyenek valamit – hangsúlyozza dr. Szeidemann Ákos. – A jövő szempontjából kulcskérdés, mennyire tudunk összefogni. A közösség ereje segít, hogy megtaláljuk a megoldást a globális környezeti problémákra.” 

Nem titkolt álma egy Eötvös-erdő kialakítása, amelyet az évek, évtizedek során a diákokkal együtt telepítenének. A kutatótanár civil megmozdulásokban is részt vett, amikor Tatán, a gimnázium mögött egy luxusszálloda épült volna, de miután elérték a célt, és nem valósult meg a szálloda, hiába biztatták, nem vállalt közéleti feladatot. „Az embernek ismernie kell a korlátait és azt, hogy miben jó” – vélekedik. 

A Mester-M díjas pedagógus az emberi környezetére is hatni akar. „Szeretném, ha felismernék a hatósugarukat, és akár egy nagyobb közösségben, akár csak a kis családjukban pozitív hatást érnének el a képességeikkel.” Nem azt tartja fontosnak, hogy tíz év múlva emlékeznek-e Ohm törvényére, hanem egyfajta látásmódot szeretne átadni, ami jelenti az eligazodást az aktuális energetikai kérdésekben, a közösséghez tartozás élményét és a békét az emberek között és önmagunkban. 

A cikk a MOL–Új Európa Alapítvány szakmai támogatásával készült.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Legkedveltebbek