Tabuk nélkül a nemi betegségekről
A magyarok átlagosan hét partnerrel létesítenek szexuális kapcsolatot életük során, és még nagykorúságuk betöltése előtt elveszítik a szüzességüket – legalábbis az ELTE két évvel ezelőtti felmérése szerint. A monogám párkapcsolatok visszaszorultak, inkább csak bizonyos időszakra korlátozódnak, még a vallásos emberek körében is. Egy korábbi kutatásból az derült ki, hogy az amerikai keresztény fiatalok 80 százaléka él nemi életet a házasság előtt. A betegségek kialakulásához elég egyetlen fertőzött partnerrel együtt lenni – ennek a ténynek és a fenti adatoknak az ismeretében kijelenthető: égetően fontossá vált, hogy a nemi úton terjedő betegségekről (STD) tabuk nélkül beszéljünk.
Meghökkentő, erős hatású sorok olvashatók dr. Tamási Béla blogbejegyzésében, aki Magyarország egyik legelismertebb nemi betegségekkel foglalkozó szakorvosa:
„»Szégyellje magát, hogy ennyire felelőtlen volt.« Ha ezt a bélyeget kapja meg egy páciens egy nemigyógyászati ellátóhelyen, akkor komolyan azt gondolom, hogy nagy a baj a magyar STD-ellátás háza táján. Csak egy kicsivel több kurázsi és empátia kellene, hogy végre elrugaszkodjunk az óvszer–monogámia–önmegtartóztatás ortodox szentháromságától. A megbélyegzéssel és szégyenkeltéssel pontosan az ellenkezőjét érjük el: gyarapítjuk az STD-k számát.”
„Kíváncsi lennék, hogy a társadalomból áradó, iszonytató mértékű megbélyegzés és előítéletesség mennyire változna meg, ha például a #metoo kampányhoz hasonlóan elindulna egy #youtoo kampány?! Mert igen, Te is lehetsz nemibeteg, kedves olvasó!”
„És tudod, mi kell hozzá? Nem, nem az, amire az emberek általában gondolnak (hogy menj el egy szexmunkással, vagy férfi létedre szexelj férfival, vagy csak legyenek romlott erkölcseid). Az kell hozzá, hogy fertőzött partnerrel szexelj! És tekintettel arra, hogy az STD-k nagyjából 70%-a tünetmentes, pont ekkora eséllyel nem fogod se Te, se a partnered kiszúrni, hogy gond van.”
A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán működő Országos STD Centrum helyettes vezetőjének véleményét Kati története is alátámasztja (az érintett nevét kérésére megváltoztattuk). Kati felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egyházi gimnáziumba járt, voltak párkapcsolatai, és mindig megbecsült tagja volt a társadalomnak. Ma már boldog családanya. Soha nem dolgozott a szexiparban, nem váltogatta naponta a partnereit, nem vett részt orgiákon és nem lőtte magát intravénásan, mégis nemi beteg lett, ráadásul tovább is adta a fertőzést.
„Monogám párkapcsolatban éltem az akkori külföldi barátommal. Pár nappal azután, hogy meglátogattam, felhívott és elmondta, hogy a vizelése fájdalmassá vált, a szűrésen pedig megállapították, hogy chlamydiája van, amit valószínűleg tőlem kapott el. Rohantam az orvoshoz, ahol megerősítették, hogy fertőzött vagyok, és elmondták azt is, hogy a chlamydia általában csekély tünetekkel vagy tünetmentesen zajló bakteriális fertőzés, amely hosszú távon gyakran vezet meddőséghez. Az orvos felírta a megfelelő antibiotikumot, és rövid idő alatt meggyógyultam. Szerencsém volt, mert noha a HIV-szűrésről sokszor hallottam, a chlamydiát nem ismertem, és ha a párom is tünetmentes marad, ahogy a legtöbben, akkor lehet, hogy ma nem lenne gyerekem” – fejezte be nem egyedi történetét a fiatal nő.
Sajnos a nemi betegségekről sokaknak a mai napig az AIDS, a homoszexualitás, a prostitúció, a heroinisták, az igénytelen kinézetű életművészek, a kicsapongó „bulikirályok” jutnak elsőként eszükbe. Pedig valójában a teljesen hétköznapi életet élő emberek vannak a legnagyobb veszélyben, mert úgy gondolják, hogy nekik nem kell szűrésre járniuk.
Tagadhatatlan, hogy minél kevesebb partnerrel lépünk szexuális kapcsolatba, matematikailag annál kisebb az esélye annak, hogy elkapjunk egy nemi betegséget. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a fertőzéshez elég egyetlen partnerrel szexuálisan érintkezni! Ráadásul a több mint húsz betegségtípusnak, amiről tudomásunk van, nagy része tünetmentes, sokáig észrevehetetlen. A sajtóban se szeri, se száma azoknak a történeteknek, ahol teljesen hétköznapi emberek fertőződtek meg. Van, aki terhessége első trimeszterében, a férjétől kapott gonorrhoeát. Egy HIV-vel fertőzött idős asszony szintén a házasságában betegedett meg, más a szüzessége elvesztésekor kapta el a HPV-t szerelmétől, aki hazudott a korábbi partnereivel kapcsolatban. A fent említett esetek jól szemléltetik, hogy a nemi betegek megbélyegzése valójában csak hamis biztonságérzetbe ringatja a társadalmat. A valóság tagadása pedig beláthatatlanul súlyos következményekkel jár, főleg a globalizáció korában, amikor szinte lehetetlen megfékezni a vírusok és baktériumok kontinenseken átívelő terjedését.
Mekkora problémát jelentenek Magyarországon a szexuális úton terjedő betegségek?
Kolumbusz tengerészei „indián kanyaró”-ként emlegették a szifiliszt, a törökök pedig „keresztény betegség”-nek nevezték. A „ragadós nyavalyák”, vagyis a szexuális úton terjedő betegségek valószínűleg egyidősek az emberiség történetével, mára azonban odáig fajult a helyzet, hogy mindennap egymillióan fertőződnek meg valamilyen nemi úton terjedő kórral. Magyarországon a leggyakoribb nemi betegségek: a HPV, a herpesz, szifilisz, a chlamydia és a tripper. A betegek számát azonban csak megbecsülni lehet, mert itthon nagyon kevesen járnak szűrésekre, és sokszor tudtuk nélkül terjesztik tovább a különböző kórokat. Dr. Tamási Béla a Képmás.hu-nak elmondta, hogy évente 1200–1600 új gonorrhoeás, 600–700 új szifiliszes, 900–1100 új chlamydiás és 250–300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak hazánkban. Ám a legtöbb betegségnek az optimista becslések szerint is ötszöröse, a realistábbak szerint hússzorosa valószínűsíthető. Sok várandós nő is fertőzött, amelynek következtében akár maradandó károsodás is kialakulhat a születendő gyermeknél. Magyarországon 2016-ban három olyan nőnél is HIV-et diagnosztizáltak, akikről csak a terhességük kapcsán derült ki, hogy betegek. Ekkor merült fel az ötlet, hogy kötelezővé kellene tenni a HIV-szűrést minden kismamának, de ebből azóta sem lett semmi.
„A magyarok egészségtudatossága sajnos hagyományosan hagy kívánnivalót maga után, és ha ez összekapcsolódik a nemi betegségek démonizálásával, akkor kijelenthetjük, hogy nem járnak elegen és elégszer szűrésre” – tette hozzá a szakértő.
A szex igen, az erkölcstelenség nem feltétele a fertőzésnek!
Dr. Tamási Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy sokan hajlamosak azt gondolni: ezek a fertőzések kizárólag a társadalom bizonyos csoportjait érinthetik.
„Ez a gondolkodásmód igaz is lehetett a XX. század elejéig, amikor szigorú szabályok kötötték a szexuális életet a házassággal egyetemben. Manapság azonban a házasság előtt vagy után élt nemi élet teljesen elterjedt jelenség, mi több, vannak, akik házasság közben fertőződnek meg. Ezek statisztikai tények, bármennyire nem tudják ezt sokan elfogadni. Próbálunk küzdeni a stigma és a tabu ellen, de nagyon nehéz dolgunk van, mert az emberek többsége nem szeret erről beszélni vagy hallani, ahogy a szexualitásról magáról sem.”
A szűrővizsgálatok, a biztonságos szex és a monogámia
A szakorvosok határozott álláspontja az, hogy a rendszeres szűrés, az ítélkezésmentes hozzáállás és a biztonságos szex a nemi betegségek megelőzéseinek alappillérei. Hozzátehetjük még, hogy a monogám párkapcsolatban élők mentesülhetnek a nemi fertőzések okozta aggodalomtól, amennyiben mindketten megbízhatóan kizárólag partnerükkel létesítenek szexuális kapcsolatot, nem érintkeznek fertőzött vérrel, és előéletükben is mentesek maradtak a fertőzésektől (vagy már eleve nem is volt mással szexuális kapcsolatuk).
Monogám párkapcsolatban azonban egyre kevesebben élnek, így a többség számára marad az óvatosság és a szűrés. A korai stádiumban felfedezett betegségek jelentős része ugyanis maradéktalanul gyógyítható.
Tünetmentes esetben a HIV és szifilisz szűrése (vérből), illetve a gonorrhoea szűrése a fertőzés valószínű lokalizációjából ingyen elvégezhető. Ha valakinek tünete van, akkor az orvos kifejezett rendelkezésére szintén ingyen elvégezhető vérből a B és C típusú hepatitis szűrése, illetve a tünetes területről a herpesz és a chlamydia nevű baktérium szűrése. A HPV szűrése majdnem minden körülmény között díjköteles, kivéve, ha valakinek P3-as vagy annál súlyosabb citológiai eredménye van. Az, hogy milyen gyakran érdemes szűrésre járnunk, nagyban függ az életmódunktól. Dr. Tamási Béla szerint a 16 és 35 év közötti korosztály a leginkább veszélyeztetett.
A szakorvos úgy véli, hogy a szexuálisan aktív, nem állandó párkapcsolatban élő felnőtteknek legalább évente egyszer részt kellene venniük szűrésen, de bizonyos esetekben akár ennél nagyobb gyakoriságra is szükséges lehet.
További információk a HIV-ről és az anonim szűrésről ezen a honlapon érhetők el.
További információk a nemi betegségek szűréséről az országos STD Centrum honlapján elérhetők.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>