„A jövőben olyan házakban élhetünk, mint a Magyar Zene Háza” – Sou Fujimoto építész lett az év embere

Sou Fujimoto korunk egyik legjelentősebb japán építésze: olyan épületeket tervezett korábban, mint a tokiói Musashino Művészeti Egyetem Múzeuma és Könyvtára, amelynek falai egyben könyvespolcok is, vagy a londoni Serpentine Galéria 2013-as háromdimenziós, felhőnek becézett pavilonja, amelyben egybeolvadnak az ember alkotta elemek a geometriai formákkal és a természettel. Az intézmény minden évben felkér egy-egy nemzetközi építészt vagy céget, hogy tervezze meg nyári pavilonjukat; Fujimoto volt eddig a legfiatalabb építész, akit megbíztak a feladattal.

A japán mester egy másik, meglehetősen abszurd munkája a Chiba város vasútállomásánál felállított nyilvános illemhely (Toilet in Nature, 2012), amelynek üvegfalai semmit nem bíznak a fantáziára.

Hogy az ember lánya mégis komfortosan érezze magát, a designvécét egy kis kertben, fa kerítéssel körbevéve helyezték el, így a nagyérdemű cseresznyevirágfákban gyönyörködve végezheti el dolgát. Ezzel a szokatlan alkotásával Fujimoto a nyilvános és a privát tér, a természetes és az épített környezet közti határokat feszegeti.

Mintha egy „épített erdőben” sétálnánk

Ebbe az irányvonalba illeszkedik a 2022-ben átadott Magyar Zene Háza is. Az épület megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton közel 170 jelentkező közül választották ki kimagaslóan erős tervével. Fujimoto alapkoncepciója egy olyan nyílt tér volt, ahol a látogatók úgy érezhetik magukat, mintha a természetben – vagy ahogy később fogalmazott, mintha egy „épített erdőben” – sétálnának. Ehhez hatalmas üvegfalakat álmodott meg. A közel száz, tizenkét méteres üvegpanelből álló homlokzat Európában is egyedülálló megoldás. 

A munkálatok megkezdése előtt az építész és csapata áttanulmányozták nemcsak a helyszínt, hanem Magyarország kultúráját és történelmét is – a mennyezetet a Zeneakadémia épülete inspirálta. Fujimoto fontosnak tartotta, hogy a magyarok magukénak érezzék az épületet, a végeredmény pedig nagy sikert aratott.

Ezt mutatja, hogy becenevet is kapott, lyukacsos teteje után sokan palacsintának hívják.

Persze, nem meglepő módon, semmi köze sokunk kedvenc desszertjéhez, de a gombák kalapjához sem, amihez ugyancsak szokták hasonlítani: a légies, meghajlított tetőszerkezet a hanghullámokat idézi. 

Kép

A Magyar Zene Háza – Fotó: Páczai Tamás

Fujimoto minél gazdagabb terek kialakítására törekszik, ez az elv érvényesült itt is: a háromszintes múzeumban a kiállítóterek mellett előadótermek, oktatási terek, ajándékbolt is helyet kaptak.

Természet és építészet nem létezik egymás nélkül

A Magyar Zene Háza megtestesíti mindazt, ami az építész filozófiájának lényegét adja: a természet és az építészet ötvözése, hogy a kettő ne csupán egymás mellett, hanem egymásba olvadva létezzen.

„A természet számomra alapvető fontosságú, és nem választható el az építészettől. A környezetünk állandóan változik, felülmúlva a képzeletünket, épp ezért mindig szokatlan dolgok létrehozására inspirál” – összegezte Fujimoto a Képmásnak szakmai hitvallását.

A Zene Háza pedig idomul a természet körforgásához: az álmennyezeten elhelyezett több mint ezer, levél formájú elem például mindig más színekben pompázik, az adott napszak fényviszonyait tükrözve.

Szemléletét Fujimoto minden bizonnyal gyerekkorában szívta magába, ugyanis a természet szeretetének mély gyökerei vannak hazájában. „A természet a japán kultúra szíve, amely az építészetnek is mindig szerves részét képezte. Igaz, a múlt században az emberek eltávolodtak tőle, de most ismét kezdik felfedezni a fontosságát, az egészségre gyakorolt pozitív hatását” – mondja.

Építészeti stílusára, gondolkodásmódjára a 2020-as járványhelyzet is hatást gyakorolt.

„Stresszes időszak volt. A Magyar Zene Háza építése ebben az időszakban kezdődött, így a csapattal online tartottuk a kapcsolatot, otthonról oldottuk meg a kommunikációt – emlékezik. Ez a helyzet az épített terek funkciójának átértékelésére késztette. – A pandémia pozitívuma, hogy nyitottabbá, rugalmasabbá tette az embereket. Rávilágított, hogy a családi ház a munka terepe is lehet, ahogyan egy iroda sem csak irodaként, hanem például a feltöltődés tereként is funkcionálhat.” 

Kérdésünkre, hogy milyennek képzeli el a jövő otthonait, a következőt válaszolta:

„A családi házak, hasonlóan a Magyar Zene Házához, erősebben, nyitott terekkel fognak kapcsolódni a természethez, és az épületen belül is több lesz a zöld felület.”

Ez a kialakítás szerinte a családtagok között is szorosabb kapcsolatot tenne lehetővé.

Ezt az elképzelését az általa tervezett, három rétegből álló „N Ház” (House N, 2008) is előrevetíti, amelynek legkülső héja egy félig fedett kert is egyben – tehát a következő generációknak még csak az ablakon sem kell kitekinteniük, ha gyümölcsfákban gyönyörködnének.

Sou Fujimoto munkásságát több nemzetközi díjjal is elismerték pályafutása során, ilyen a 2011-es Taiwan Tower International Competition fődíja, vagy a 2008-as World Architectural Festival díja magánház kategóriában. Idén februárban pedig neki ítélték oda a hazai Közmédia Év Embere Díjat. A díjat minden évben olyan személy kapja, aki „szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire, és teljesítményével hozzájárul a nemzeti, közösségi összetartozást erősítő értékteremtéshez és -gyarapításhoz”. Indoklásuk szerint a Fujimoto tervezte Magyar Zene Háza a világ magyarságát gazdagító alkotás, amely hazánk egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált, egyben a Magyarország legtöbbet díjazott fejlesztése címet is viseli.