Megalomán emberi építmények: égbe törő tornyok, vízen járó úszóvárosok
Mi vonzza az embert Bábel tornya óta, hogy mind magasabbra törjön, és rekordot állítson fel, lepipálva a korábbi méreteket? Az alkotás vágya, a luxusigények kielégítése, a nagyzási hóbort vagy a túlnépesedés megoldási kísérlete? A választ nehéz megtalálni, de egy biztos: az utóbbi évtizedekben felgyorsult a folyamat, és a tervezők egyre merészebbeket álmodnak – nemcsak a földön, hanem a vízen is.
A dubai látnivalók legnagyobbika a 828 méter magas Burdzs Kalifa – Fotó forrása: Freepik
A nagyzási hóbort és versengés a 20. században felgyorsult, és napjainkra ijesztő méreteket öltött. Ám a megalománia végigkíséri az emberi civilizáció történetét.
Bábel tornyától az Empire State Buildingig
Mezopotámiában már a Kr. e. 21. században építettek zikkuratot, azaz lépcsőzetes templomtornyot. A feltételezések szerint a 91 méter széles és magas, hétemeletes toronytemplom, Étemenanki lehetett a valóságos Bábel tornya. A bibliai történet arra utal, hogy amíg a gőg és a hatalomvágy hajtja az embereket, addig nem beszélhetnek közös nyelvet, vagyis nem érthetik meg egymást.
A világ hét csodáinak egyike volt az olümpiai Zeusz-szobor, amely közel 12 méteres magasságával alig fért be a szentélybe, és nyolc évszázadon át látogathatták csodálói. A szintén rekorder, 150 méteres alexandriai világítótornyot ötven kilométerről lehetett látni, míg földrengések áldozata nem lett. Fennmaradt viszont a gízai nagy piramis, hirdetve az istennek hitt Kheopsz fáraó halhatatlanságát.
Megépülésétől 1930-ig az Eiffel-torony volt a világ legmagasabb épülete 300 méterével és 22 méteres adóantennájával. Franciaország szimbólumát a 381 méteres Empire State Building váltotta fel, amely 40 éven át, 1931 és 1971 között büszkélkedhetett a „világ legmagasabb épülete” címével.
A dubai Burdzs Kalifát is túlszárnyaló víziók
A világ legmagasabb épületeinek és tornyainak toplistáján ma Közel-Kelet és Távol-Kelet viszi a prímet. Csupán 1979-ben épült fel Dubai első felhőkarcolója, és az egykori halászfalu azóta toronykomplexummá vált, élén a csúcstartó, 828 méteres Burdzs Kalifával.
Az Egyesült Arab Emírségek az 1345 méteres Dubai Creek Towerrel újabb rekordot tervez.
Persze a riválisok sem tétlenkednek. A szaúd-arábiai Jeddah Tower az egy kilométeres magasságot készül átlépni, de az égbe törő lakóépület munkálatai elakadtak. A fővárosban, Rijádban a Burdzs Kalifa méreteit szeretnék megduplázni egy közel kétezer méteres építménnyel. The Line néven pedig egy 170 kilométeres város építése zajlik a sivatagban.
A legmerészebb álmok talán sosem készülnek el, de íme, néhány közülük!
Ha 2030-ban a Tokiói-öbölben hozzákezdenek a 2004 méter magas megapiramis felhúzásához, akkor nyolcvan év múltán egymillió japán lakos kaphat benne helyet. Dubaiban a jövő csodája a 2400 méter magas City Tower lenne. Hat külső épület venné körül a központi magot, megújuló energiaforrásokat használna, és a liftek 200 km/órás sebességgel közlekednének. San Franciscóban már 1991-ben elképzelték az Ultima Towert, amely 3200 méterével jelentős alapterületet spórolna a városból. A japánok a Fuji mását tervezik felépíteni hárommillió tonna acélból, amely még a szent hegyet is lepipálná méreteiben. A legmerészebb túlzás azonban a 10 kilométer magasságot célzó tokiói Bábel tornya, amely talán 100–150 év alatt épülhetne meg. Falai között harmincmillió ember, vagyis több mint három magyarországnyi lakos elférne.
A vízek óriásai
A Titanic 1912-es tragédiája még nem merült feledésbe, de nem szab gátat az újabb és újabb hatalmas vízi csodák megépítésének. Az óceánjárók aranyérmese jelenleg a 365 méter hosszú Icon of the Seas, amely 2024 januárjában állt a luxuskényelemre vágyók szolgálatába. Közvetlen elődei szintén csúcstartók voltak, és ma is szelik a habokat. A 311 méteres Explorer of the Seas 2009 februárjában életet is mentett: három embert vett fel, akik tizenegy napja hánykolódtak az óceánon. A 329 méter hosszú Norwegian Epic 19 fedélzetével csupán egy hajszállal marad el a jelenlegi rekordertől. A 333 méteres Divina „alig” négyezer embert tud szállítani, viszont nem akármilyen keresztanyával büszkélkedhet: jelenlegi nevét a legendás olasz színésznőnek, Sophia Lorennek köszönheti. A 344 méteres Queen Mary 2-vel együtt úszik a világ első tengeri planetáriuma. A 362 méteres Allure of the Seas fedélzetén pedig jégpálya, táncterem és színházterem is található.
Úszó város a Karib-térségben
2024. január 27-én, szombat délután 5 órakor indult első hétnapos hivatalos útjára a világ legnagyobb óceánjárója. Négy nappal korábban Lionel Messi és csapattársai avatták fel egy „szerencse-focilabda” kíséretében. Miamiból a Kelet-Karib-, illetve a Nyugat-Karib-térséget járja be a vízi monstrum, de megáll a tulajdonos cég privát szigetén, a Cocolay-en is.
A 365 méter hosszú, 20 fedélzetből álló Icon of the Seas méreteiben a Titanic ötszöröse.
Kabinjaiban 7600 utas fér el, akiket 2350 fős személyzet szolgál ki. Valójában ez egy tengeri város nyolc „negyeddel”. Itt található a legnagyobb tengeri vízipark az első családi tutajcsúszdával, az egyetlen tengeri felfüggesztett medence, a legnagyobb úszóbár, egy 17 méteres vízesés és a „Central Park” zöldövezete húsz-harmincezernyi fával és más növénnyel. Élményt kínál többek között a sziklamászófal, a szörfszimulátor, a kosárlabda-, foci- és minigolfpálya, a jégaréna, a fitneszközpont, a körhinta és a szabadulószoba. Színházi előadások, zenészek, humoristák, mutatványosok és kaszinók szórakoztatják az utasokat, akik több mint negyven étterem közül választhatnak. A legénység tagja Rover, a golden retriever, aki szintén az utasokat mulattatja. A 28 szobatípus közül kiemelkedik az 1772 négyzetméteres, háromszintes lakosztály saját mozival és emeletek közötti csúszdával.
Hipermodern menekülési útvonal, de csak a képzetteknek
Az új közlekedési eszköz nem nyerte el a természetvédők tetszését. Az óceánjáró hat Wärtsilä motorral rendelkezik, és cseppfolyósított földgáz (LNG), illetve üzemanyagcellás technológia kombinációjával működik. Az LNG tisztábban ég, mint a fűtőolaj, de a környezetvédők szerint mégis károsabb a hagyományos üzemanyagnál, mert metán szivárog a levegőbe, ami erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Sokakat foglalkoztat az a kérdés, mennyire biztonságos a hajó. Az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic csak húsz mentőcsónakot vitt magával, amely az utasok felét bírta volna el, de nem töltötték fel teljesen.
Az Icon of the Seas 17 mentőcsónakkal rendelkezik, mindegyik 450 fős befogadóképességgel, vagyis vészhelyzetben képes az utasok megmentésére.
Felszerelték az úgynevezett tengeri evakuációs rendszerrel (MES) is, ez jelzésre mentőcsöveket nyit ki a hajó oldalán, és a menekülők egy belső létrarendszer segítségével jutnak le a csöveken, az út végén pedig az addigra teljesen felfújódó tutajokba érkeznek. Mivel a mentőcsövekben navigálni előzetes képzés nélkül nem könnyű feladat, ezért valószínűleg az Icon of the Seas legénységének tagjai számára tartják fenn. Bízzunk abban, hogy nem lesz szükség a kipróbálására, és a luxusigények, az emberi nagyravágyás és a versengés nem követel ismét életeket.
Források:
erdekesvilag.hu
NYTimes
cntraveler.com
BBC
goodhousekeeping.com
hirado.hu
player.hu
hirado.hu
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Híres épületek titkos szobái – Öt ismert építmény, amelyekről senki sem gondolta volna, hogy titkos helyiséget rejtenek
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
