Rántott sajton innen, zöldsalátán túl – ezt kell tudni a flexitariánus étrendről

Az egyre sürgetőbbé váló fenntarthatósági törekvések kapcsán sokat hallhatunk az egyéni fogyasztási szokások, azon belül is az étrend fontosságáról. A hús-, tej- és halászati ipar elképesztő terhet ró a bolygónkra, de ettől még nyilvánvalóan utópisztikus elvárás, hogy az állati eredetű ételekről mindenki lemondjon. Akiknek ez nehézséget okoz, mégis fontos nekik a környezet- és egészségtudatos életmód, azoknak remek választás lehet a flexitariánus diéta!

flexitarianus étrend
Kép: Pexels / Karolina Grabowska

Terítéken a környezetvédelem

Arról, hogy a bolygó forrásainak kimerítésében és a klímaválságban mekkora szerepe van a nagyipari állattenyésztésnek, egyre több szó esik nem csupán a tudományos közéletben, de a mindennapjainkban is. Önmagában a hús- és tejipar feléli a föld édesvízi forrásainak egyharmadát, emellett körülbelül annyi üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint az összes személy- és teherautó összesen.

Íme egy szemléletes példa ahhoz, hogy egyszerű léptékkel nézve ez mit jelent: egy hamburgerpogácsa előállításához körülbelül 1700 liter vízre van szükség, ami csaknem 30 zuhanyzásnak felel meg.

Egyértelmű hát, hogy a 21. század klímaszorongása életre hívta azokat a fenntarthatósági törekvéseket, amelyek egyéni szinten reformálják meg az étrendet. Míg korábban a kizárólag vagy zömében növényi alapú diétákat az „állatvédő különcök” hóbortjának tartották, addig napjainkban már egyre többen váltanak pusztán környezetvédelmi okokból. Így mi is.

Nagyjából 5-6 éve kezdett érdekelni a környezettudatos életmód, ami először a hulladékcsökkentésben öltött testet, majd megrögzött húsimádó létemre az étrendemre is átterjedt. Kipróbáltam a Húsmentes Hétfőt, megtartottam a Nagyböjtöt, majd a pozitív tapasztalatok fényében áttértem a vegetáriánus diétára. Fokozatosan bővülő családomra azonban nem akartam ráerőltetni a „zöld dilimet”, így a jelenlegi kompromisszumot a flexitariánus diétánk jelenti. Ezzel a steakkedvelő férjem, a húsok iránt különösebb érdeklődést nem mutató kislányom, és én, a klímaszorongó csodabogár is ki tudunk egyezni: hétvégén rendszerint valamilyen húsos ételt készítünk, míg a hétköznapokon igyekszünk kiaknázni a növényi alapú recepteket.

Mi fán terem a flexitariánus?

„A flexitáriánus szó a vegetáriánus és a flexibilis (rugalmas) szavak kombinációjából jött létre. Egy olyan, elsősorban növényi alapú táplálkozási irányzatról van szó, amely időnként megengedi az állati eredetű élelmiszerek és a hús fogyasztását is” – emeli ki a növényi étrendekben jártas dietetikuspáros, Tihanyi Andrea és Herbay-Varga Anita.

A flexitariánus diéta tehát alapvetően húsmentes étkezéseket takar, némi megengedéssel és szabadsággal.

Így időnként nyugodtan rárabolhatunk egy grillhúsra vagy gyöngyöző húslevesre is, ha épp arra szottyan kedvünk. A lényeg a mértékletesség.

A flexitariánus diéta jó választás azoknak, akik nyitottak az egészség- és környezettudatos életmódra, de tartanak a túlzott szigort elváró diétáktól – mint például a vegetarianizmus vagy a veganizmus. Így ráadásul nemcsak magunknak engedünk meg időnként egy kis „bűnözést”, de vendégségbe menet sem kell csak nekünk készülni növényi alapú fogással. Emellett az éttermekben is bátran választhatunk az egész étlapról, ha már unjuk a rántott sajt, gomba, karfiol szentháromságát, ami zömében még mindig a húsmentes opciót jelenti a magyar gasztronómiában.

Előnyök

1. Jó a Földnek!

Ahogy arra a Stanford Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása is felhívja a figyelmet, a hús- és tejtermékfogyasztás minimális csökkentése is már jelentős környezeti hatással bír.

Ha az Egyesült Államokban csupán egyetlen napig nem ennének húst, azzal 7,6 millió gépkocsi károsanyag-kibocsátásának megfelelő környezetszennyezéstől óvnák meg a bolygót.

Persze a növényi alapanyagok kiválasztásánál sem árt odafigyelni a zöld tényezőkre: igyekezzünk helyi termelőktől szezonális termékeket választani, amelyek lehetőleg minél kevesebb feldolgozási folyamaton mentek keresztül. Példának okáért egy távoli országból ideszállított avokádó igen nagy környezeti lábnyommal bír, ráadásul a termesztése ugyanúgy hozzájárul az erdőirtásokhoz, mint a nagyipari szarvasmarhatartás.

2. Jó a testnek!

A szezonális zöldségeken, gyümölcsökön és a teljes kiőrlésű gabonákon alapuló étrendek nem véletlenül állnak az egészségtudatos életmód középpontjában is. Az ebben a szellemiségben készült ételeknek rendszerint nagy a rost-, antioxidáns- és vitamintartalma, ami erősíti az immun- és emésztőrendszert, javítja az általános közérzetet, szebbé teszi a hajat és a bőrt. Emellett Tihanyi Andrea arra is felhívja a figyelmet, hogy a zömében növényi alapú étrend „kedvezően befolyásolja többek között a szív-érrendszeri, daganatos, bélrendszeri betegségek kimenetelét, csökkenti a kialakulásuk rizikóját, hozzájárul a bélflóra és az egész szervezetünk egészségéhez”. Az egészségtudatos táplálkozás kiaknázásához persze elengedhetetlen, hogy az állati alapanyagok mellett csökkentsük a cukor- és zsírbevitelt, illetve a feldolgozott élelmiszerek, a gyorsételek fogyasztását is.

3. Gyorsabb és olcsóbb!

Nem véletlenül döntöttünk mi is a flexitariánus étrendünk hétköznapokra és hétvégékre való felosztása mellett. Az utóbbi „ünnepnapokon” nem csupán a „bűnös élvezet” megélése miatt fogyasztunk húst, hanem azért is, mert ilyenkor több időnk van a konyhában tevékenykedni – a húsos fogások elkészítése pedig akár órákat is igényelhet. Ezzel szemben a növényi alapú ételek sokkal gyorsabban összedobhatók, így a rohanós hétköznapokba is könnyedén beilleszthetők.

A helyi, szezonális alapanyagokon nyugvó fogások ráadásul sokkal jobban kímélik a pénztárcát is.

Egy 4 fős családot ellátó 1 kilogramm húsmennyiséget ugyanis még a nagyon kedvező, befagyasztott áron is 1490 forintért tudunk megvásárolni, míg a magas fehérjetartalmú hüvelyeseket (pl. bab, csicseriborsó, lencse) ennél jóval olcsóbban.

4. Fő a változatosság!

Bár azt gondolnánk, hogy a hústermékek elhagyása a receptlehetőségek beszűkülését jelenti, ez korántsem igaz. Tapasztalataim szerint az időszakos növényi alapú étrend új alapanyagok felfedezésére, az ízvilág bővítésére ösztökéli a konyhaművészeket. Így nekünk is lett jó pár új kedvencünk, amióta belevágtunk a flexitariánus diétába. Persze lehet az alapoknál is kezdeni: gombapaprikás, lecsó, főzelékek tojással, zöldségfasírttal, zöldséges rizottók és tészták.

Léteznek-e kockázatok?

A vegetáriánus és vegán étrend szkeptikusainak egyik leggyakrabban hangoztatott érve, hogy az ember alapvetően mindenevő, tehát állati eredetű ételekre is szüksége van. Noha 100 évvel ezelőtt sem ettek minden nap húst – ez a luxus csak a fogyasztói társadalomba belekényelmesedett, modern ember szokása. Az evolúciót persze nem célom tagadni, de az emberi szabad akarat és döntés lehetőségét sem, aminek kialakulása szintén fajunk privilégiuma. Tehát bátran dönthetünk az étrendünk megváltoztatása mellett úgy, hogy ennek az egészségünk sem szenvedi kárát.

A flexitariánus étrend esetében ráadásul nem zárjuk ki a hús- és tejtermékeket, mindössze a mértéküket csökkentjük – egy teljesen vállalható és egészséges mennyiségre.

Ahogy Herbay-Varga Anita is fogalmaz: „az életmód követőinek nem kell vitamin- és ásványianyag-hiánytól (leggyakrabban B12 vitamin-, cink- és vashiány) tartaniuk, mint egy teljesen növényi alapú étrend esetében. Egy jól összeállított flexitariánus étrend esetén nincs szükség ezek külső forrásból történő pótlására sem.”

Emellett az étrend megengedő volta miatt a szigorú, kizárólagosságon alapuló diétákkal járó pszichés kockázatok (pl. étkezéssel kapcsolatos szorongások) is a minimálisra csökkennek. Mivel szabadságunkban áll időnként állati eredetű összetevőket fogyasztani, nem kell túlzottan görcsölnünk az étrendünk összeállításán vagy azon a szcenárión, ha netán máshol étkezünk. „Tőlünk függ, hogy milyen mértékben és tempóban haladunk, emiatt könnyű elkezdeni, és több sikerélményt rejt magában, kockázatok nélkül” – mondja Tihanyi Andrea is.

Hogyan érdemes belevágni?

Ahogy minden környezettudatos lépésben, úgy az étrend megváltoztatásában is érdemes a fokozatosság elvét követni. Ahelyett tehát, hogy azonnal megugorhatatlan elvárásokkal szembesítenénk magunkat, „kezdhetjük akár egyetlen húsmentes nappal a héten, majd fokozatosan növelhetjük a húsmentes napok számát heti 3, majd akár heti 5 napra” – hangsúlyozza Herbay-Varga Anita. Az sem kizárt, hogy a szervezetünk fokozatos leszoktatásával kedvet kapunk a vegetariánus, netán a vegán étrend kipróbálásához is. A lényeg, hogy minden a szabadságunkban áll, de semmiképp se nyomasszuk magunkat! Csak azt (t)együk, amit a lehetőségeink és a pszichés-fizikai igényeink valóban megengednek.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti