Nők a volánnál: tényleg rosszabbul vezetnek a nők?

Az egyik nagy múltú angliai autósiskola tapasztalata szerint egy női hallgatónak átlagban 15 órával többet kell vennie, mint férfi társainak a jogosítvány megszerzéséhez. 2004-ben Gyémánt Péter, közlekedési mérnök, s autóvezetés oktató irányításával készült az a felmérés, amely két esztendő távlatából vizsgálta, hogy a válaszadó hölgyek melyikének milyen problémái adódtak a vezetéssel, hány gyakorlati órát követően tudtak levizsgázni, illetve mit csináltak volna másként oktatóik helyében. Az eredmények tükrében pszichológusok, közlekedési szakemberek és oktatók megalkották a smink & drive programot.

„A hölgyek közel nyolcvanöt százalékára igaz: manuálisan rosszabbul, ugyanakkor óvatosabban és körültekintőbben vezetnek autót, mint a férfiak. Éppen ezért, no meg mert érzékszerveik hatékonyabbak az erősebb neménél, kevesebb balesetet okoznak.” – véli Gyémánt Péter, a smink & drive kitalálója.

A rendőrségnek nincs olyan statisztikai adatbázisa, amely kifejezetten a női vezetőkkel kapcsolatos. A szabálysértéseket egységesen kezelik. Gyémánt úr szavait azonban megerősíti a Központi Statisztikai Hivatal egy korábbi elemzése. Eszerint a balesetet előidéző férfiak aránya 76 százalék, míg a nőké 20 százalék. Ez a tapasztalat olvasható ki a biztosítók azon gyakorlatából, amelyet követve a hölgyek biztosítási díja alacsonyabb férfi társaikénál. (Jövőre ez a megkülönböztetés EU-s ajánlásra megszűnik.)

Miféle manuális képességekről, készségekről beszél Gyémánt úr? „A nőknek rosszabb a térérzékelésük, ezáltal a távolságokat tökéletlenül mérik fel – magyarázza az egykori oktató.

Igazolja az általa elmondottakat, hogy a nők általában nehezebben parkolnak és inkább döcögve követik az előttük haladót, mint megelőznék. A hölgyek viszont jóval körültekintőbbek. Vitéz Erzsébet hivatásos sofőr, taxis. Elve, hogy vezetés közben az aktuális feladatra koncentrál, így például, ha valaki nem indexel, s úgy vág elé – ami, mint mondja igen gyakori –, képes időben megállni.

A smink & drive módszer lényege, hogy a hölgyek manuális képességeit fejlessze a tanfolyamon. Az itt oktatóknak speciális vizsgát kell tenniük, amelyen bizonyítják: tudják a különbséget a férfi és női anatómia azon része között, ami az érzékelésért felelős, s képesek e különbségeket szem előtt tartva oktatni. Ugyanakkor a hallgatókat ellátják tanácsokkal, hogyan viselkedjenek az oktatóval, továbbá öltözködési, sőt táplálkozási tanácsokat is kapnak. (Meg kell, valljam, jómagam sosem figyeltem arra, mit eszem, mielőtt autóba ülök.) „A tanulási folyamat során agyunk irányítja mind a motoros tevékenységeket, mind a gondolkodásunkat – magyarázza Gyémánt Péter. – Így van ez az autóvezetéskor is. Megvannak az agyműködést segítő táplálékok. Ide sorolhatjuk a könnyen emészthető fehérjéket: a főtt tojást, csirke sonkát, az olajos magvakat, a banánt s a halat.”

Vitéz Erzsébet véletlenül lett taxisofőr. E véletlennek immár két évtizede. Zsóka – ahogy általában ismerik – húsz éve veszítette el akkori munkahelyét. Lakásától nem messze terpeszkedett a Főtaxi központja, így hamarjában észrevette a nap mint nap harsogó hirdetést: fő és mellékállású sofőröket keresnek, azonnali kezdéssel. „Negyven évesen, két gyerekkel, a segély helyett a taxizást választottam. Akkor, úgy gondoltam, ideiglenes jelleggel, de a mai napig tart” – emlékszik Zsóka. Vajon ő különbözik hölgytársaitól? Talán csak annyiban, hogy a nyolcvanas években Algírban élt családjával, ahol autó nélkül kényszerült volna egyhelyben maradni. A jelentős távolságok mellett a szaharai környezet igen jó iskolának bizonyult. „Régen sokkal többen voltunk a szakmában, ma körülbelül a sofőrök egy százaléka nő” – válaszol Zsóka kérdésemre, hogy hányan lehetnek a gyengébbik nemből a pályán.

Kép: Maxpixel

”Valamelyik természetfilmekre szakosodott televíziós csatornán hallottam egy szakpszichológus nyilatkozatát, amelyben a lélekbúvár kifejtette: a nőknek (többek között) azért okoz nehézséget az autóvezetés, mivel könnyen fölcserélik a bal, illetve jobb kezüket. Példaként felhozta: kérdezzünk rá bármelyik hölgyismerősünkre váratlanul, melyik a jobb keze, s látni fogjuk, a megkérdezett néhány másodpercig vacillálni fog a válaszadás előtt. Szintén különbséget tesz a két nem között a látás. Jobb a férfiak látásélessége, viszont a nők látótere valamivel nagyobb.”

„Amikor az ön előtt haladó autót figyeli, képes megállapítani, hogy aki a volánja mögött ül nő, vagy férfi?” – kérdezem Zsókát. „Ha szeretnék besorolni valahová, a férfiak hamarabb beengednek.”

Amire nálunk a szegregáció bélyegét ütik, az németországi oktatásban bevett gyakorlat, nevezetesen: bizonyos tárgyakat külön oktatnak a fiúknak, s külön a lányoknak. Nincs ez másként az Egyesült Államokban, sőt egyenesen trendi ez az egykori porosz iskolamodellt idéző módszer. Tanulmányok szerint a siker titka, hogy a fiúk rosszabbul teljesítenek az általános iskolában, ezzel visszahúzzák a lányokat, főleg mivel elvonják egymás figyelmét. A nemek közti különbségről beszél Gyémánt úr is, amikor azt mondja: „A hölgyektől megszoktuk, hogy ha hosszabb ideig nem vezetnek, akkor pótórákat vesznek. Férfiak ilyet sose tesznek. A férfi sofőrök magabiztosabbak, és általában a vezetői tudásunk megmarad.”

Az egykori közlekedésmérnök tudományos magyarázattal is szolgál. E szerint, ha valaki agyában az oktatás ideje alatt kialakulnak az úgynevezett adat utak, akkor az nyugodtan kihagyhat akár három évtizedet is, ugyanúgy tud majd vezetni. Amennyiben a hallgatónál nem sikerül a bevésés, mert rossz módszerrel oktatják, az kezdheti szinte elölről a tanulást. Ez az ok amiért a nőket más módszerrel kell tanítani, mint a férfiakat.

Visszatérve a magabiztossághoz: bizonyított tény, hogy az vezet jól, aki elhiszi magáról, hogy jól vezet. A hölgyek magabiztosságát pedig úgy a legkönnyebb elvenni, ha az anyósülésről instruáljuk, mit és hogyan csináljanak.