„Boldog karácsonyt” – üzenték a világ első SMS-ében
Harminckét évvel ezelőtt egy fiatal brit szoftverfejlesztő mérnök üzenetet küldött főnöke mobiltelefonjára. „Merry Christmas” – ez állt a világ első SMS-ében. Feladója akkor még nem sejtette, hogy mindez hatalmas mérföldkövet jelent majd a telekommunikációban. Magyarországon 2018-ban még több mint egymilliárd darab SMS-t írtunk meg és küldtünk el, azonban ma már a különböző, chatelésre alkalmas applikációk miatt veszített ez a kommunikációs forma a népszerűségéből. Kiknek köszönhetjük? Mit adott nekünk? És hogyan mentett életet az SMS?
Az SMS atyjai
A szöveges üzenetek elküldésének gondolata egyes források szerint már 1984-ben megszületett Matti Makkonen, a finn Nokia mérnökének a fejében. Egy távközlési konferencia szünetében, egy koppenhágai pizzériában töltötték az időt, ott vetette fel társainak az ötletet. Ő maga azonban sosem szabadalmaztatta a gondolatot.
A részletek kidolgozásában már német és francia mérnökök vettek részt. Az SMS atyjai Friedhelm Hillebrand és Bernard Ghillebaert voltak, ők döntöttek a 160 karakteres hosszúságról is.
Eredetileg 128 karakterben gondolkodtak, de féltek, hogy ez sok esetben nem lesz elég. Hillebrand érdekes vizsgálatot végzett: véletlenszerűen gépelt le mondatokat, majd megszámolta az azokban lévő karaktereket. Megpróbálta modellezni, hogy az alapvető üzenetek mekkora terjedelműek.
Még a képeslapokon se talált 150 karakternél hosszabb szöveget, így sikerült meggyőznie munkatársait, hogy a fontos közlésekhez elég a 160 karakter.
A szabványok tehát készen voltak már a ’80-as évek közepén, de megalkotói nem gondolták, hogy ezt az előfizetők használnák, inkább afféle szolgálati üzenetküldésre tartották alkalmasnak, ezért „találmányuk” évekig pihent. A GSM szolgáltatás indulásáig nem is foglalkoztak ennek a bevezetésével.
„Pannon GSM, az élvonal”
Amerikában és nem sokkal később Nyugat-Európában már az 1970-es évek elején lehetett autóba szerelt rádiótelefonokat vásárolni. Ezekről már vezetékes számot is lehetett hívni. Nevezhetjük őket mobiltelefonoknak, bár méretük még egy utazótáskáéhoz volt hasonló. A ‘80-as években a méretek csökkentek – körülbelül retikül nagyságúra – a telefont használók száma pedig nőtt, pedig akkoriban ez még nagyon drága luxusnak számított. Akadt viszont egy probléma: minden országban más-más technikai megoldást használtak, ezért, ha egy németországi lakos átment Franciaországba, nem tudta használni a telefonját.
Mi lett erre a helyzetre a megoldás? A GSM (Global System for Mobile Telecommunications) rendszer, egy olyan nemzetközi szabvány, amelyet 1987-ben tizenhárom európai ország hozott létre.
Érdekes, hogy a GSM rövidítés eredetileg nem a rendszer, hanem az azon dolgozó csapat rövidítése volt (Groupe Spécial Mobile), de az általuk kidolgozott szabvány olyan sikeres lett, hogy a rendszeren rajta maradt a GSM rövidítés.
Itthon 1994 márciusában, több mint harminc évvel ezelőtt indult el az első GSM-hálózat, Pannon GSM (ma Yettel Magyarország) néven. „Pannon GSM, az élvonal” – szólt a sokaknak ismerős fülbemászó szlogen. De mobiltelefont venni itthon is luxusnak számított: a legolcsóbb több mint 80 ezer, a legdrágább készülék pedig több mint 100 ezer forintba került, miközben a bruttó magyar átlagkereset 33 ezer forint volt. Ráadásul ezeken a készülékeken még se SMS-t, se MMS-t nem lehetett küldeni.
Hogyan és ki küldte az első SMS-t a világon?
Neil Papworth 22 éves szoftverfejlesztő az angol-francia Sema Group nevű cég munkatársaként a Short Message Service, vagyis az SMS (rövid szöveges üzenet) kifejlesztésén dolgozott a brit Vodafone számára. Harminckét évvel ezelőtt, 1992. december 3-án munkanapja végeztével „Merry Christmas”, azaz Boldog karácsonyt, ezt a tizenöt karakteres üzenetet küldte a brit Vodafone egyik igazgatójának a mobiltelefonjára. Számítógépről, mert a mobilkészülékek akkor még nem tudtak szöveges üzenetet létrehozni.
Fogadni viszont igen. Így Richard Jarvis igazgató az Orbitel 901-es készülékén – ami, ma már nehéz elképzelni, de több mint két kilót nyomott – olvashatta a karácsonyi üdvözletet. Hol máshol, mint egy karácsonyi partin. Válaszolni írásban nem tudott, de a fiatal Papworth nemsokára hívást kapott a partiról: az SMS célba ért. A 22 éves mérnök ekkor még nem sejtette, hogy üzenete mérföldkőnek számít majd a telekommunikációban.
„Egyáltalán nem éreztem jelentősnek” – mondta később Papworth.
„Számomra ez csak azt jelentette, hogy aznap elvégeztem a munkámat, és megbizonyosodtam arról, hogy a szoftverünk, amelyet jó egy éve fejlesztettünk, rendben működik” – fogalmazott.
Új nyelvet teremtett
Egy évvel később a Nokia kiadta az első SMS-funkcióval rendelkező mobiltelefont. Az első „igazi”, mobilról mobilra küldött SMS 1993-ban Riku Pihkonen, a finn Nokia mérnök-gyakornokának készülékéről indult útjára. Ekkor még az üzeneteket csak ugyanazon a mobilhálózaton belül lehetett küldeni, végül 1999-ben ez is megváltozott.
Megjelent a T9 szövegbevitel is, aminek segítségével könnyebben lehetett SMS-t írni. Ha még emlékszünk, a régi telefonokon minden számhoz több betűt társítottak. Például ahhoz, hogy C betűt írjunk, háromszor kellett megnyomni az 1-es gombot, vagy egy S betűhöz négyszer a 7-est. Ugye milyen rég volt? A T9 viszont képes volt a gombok egyszeri lenyomása után szavakat alkotni. Az már más kérdés, hogy a szótár terjedelme a régi telefonokon még elég kicsi volt, így sokszor értelmetlen szavakat kaptunk. Előfordult, hogy ez inkább lassította, mint gyorsította az SMS-ezést.
A 160 karakteres maximális hossz miatt a végletekig leegyszerűsített írásmóddal, a rengeteg rövidítéssel – +ettem, +1eztünk, mexoktam, mind1 stb. – az SMS új nyelvet teremtett, illetve népszerűvé váltak a különböző hangulatjelek, leginkább a smiley. J Nem meglepő, hogy egy nagymamának le kellett fordítani unokája SMS-ét: „Naon sajnálom. Valszeg kések. Jól vaok I. Sietek.”
Amikor életet mentett
Egy brit orvos Kongóban végzett humanitárius munkát, amikor egy 16 éves fiún kellett segítenie. A tinédzser bal vállát megsebesítette egy víziló. Bal kezét már korábban amputálták, és alig volt esély rá, hogy életben marad. Napjai lehettek hátra, de végül David Nott sebész megmentette az életét. Az egész vállat, a lapockát és egy nagy csontot a hátán el kellett távolítania, egy ilyen nagy műtét még londoni kórházi körülmények között is rizikós lett volna. A bonyolult operációhoz, amit korábban még nem csinált, egy kollégájától SMS-ben kért segítséget. Az így kapott instrukcióknak hála David Nott sikerrel járt.
Napjainkban 24 óra leforgása alatt 23 milliárd SMS-t küldünk el világszerte, noha az egyéb üzenetküldő szolgáltatások lassan, de biztosan átveszik a helyét.
Már nem küldünk SMS-t, helyette telefonálunk és chatelünk
Magyarországon az 1990-es évek közepén robbant be az SMS-őrület, népszerűsége sokáig töretlen volt: 2018-ban még több mint egymilliárd SMS-t írtunk meg és küldtünk el.
Míg 2018-ban egy átlagos magyar előfizető havonta tizenegy SMS-t küldött, 2021-ben már csak nyolcat.
Az SMS-küldési kedv csökken, ám a mobilhívások száma és a beszélgetések hossza emelkedik. A korlátlan díjcsomagok térhódításával az ingyenes hanghívások terjedtek el, hiszen jóval egyszerűbb felhívni az ismerősöket, barátokat, mint SMS-t küldeni – derül ki az NMHH piackutatásából. A mobilozók szokásai eltérőek: mindössze hét százalék küld naponta, magáncélból SMS-t. Körülbelül negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet a barátainak, ismerőseinek.
Erre egyszerű magyarázat lenne, hogy a különböző netes chatelésre alkalmas applikációk – a Facebook Messenger, a Viber, a Skype stb. – felváltották az SMS-t, vagyis, ha valaki például Messengeren beszélget, ritkábban fog SMS-t küldeni. Az NMHH vizsgálata szerint ez csak részben igaz, ugyanis az internethasználat terén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében mindkettő lehetőség megmaradt.
A férfiak gyakrabban küldenek SMS-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzenetek, hanem az ügyintézés – például a parkolásfizetés – érhető tetten. A fiatalok gyakran SMS-eznek és chatelnek, a 30–50 éves korosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét népszerű az SMS, illetve ők más chatelési formát kevésbé használnak.
Jobban szeretjük, mint az emailt?
Az SMS olyan szöveges üzenet, ami 98 százalékos megnyitási aránnyal büszkélkedhet. Vagyis nemcsak célba érnek az üzenetek, de a címzettek ténylegesen el is olvassák őket. Egy 2023-as kutatásban a megkérdezettek 85 százaléka elismerte, hogy szívesebben fogad SMS-t, az e-maillel vagy a telefonhívással szemben. A megkérdezettek 45 százaléka még akkor is elolvassa az SMS-t, ha azt valamilyen marketingcélból küldik.
Ugyan vesztett népszerűségéből, de az SMS az egyetlen olyan adatalapú mobilkommunikációs forma, amellyel minden mobiltulajdonos elérhető, és amellyel minden mobilkészülék kompatibilis, legyen szó okos- vagy „buta” telefonról.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>