Gondolj jót, mondj jót és tegyél jót! – Bárki csatlakozhat a Jócselekedetek Napjához
Mindenki képes valami jót tenni a világban. Ennek üzenete átível kultúrákon, országokon, vallásokon, közösségeken és generációkon. A legkisebb cselekedet is számít, az ötleteket, gyakorlatokat és a lelkesítő fotókat a résztvevők világszerte megosztják egymással. A Good Deeds Day / Jócselekedetek Napja magyarországi képviselőjével, Dr. Héjj Tiborral, a Maholnap Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk.
A Good Deeds Day / Jócselekedetek Napja egy évente megrendezett önkéntes és jótékonysági nap, amikor emberek milliói különféle – kicsi és nagy – jócselekedeteket hajtanak végre. Magyarország 2025-ben csatlakozott ehhez a világméretű mozgalomhoz.
Honnan indult el a globális mozgalom?
A Jócselekedetek napja 2007-ben indult Izraelben, Shari Arison kezdeményezésére. Az első évben 7000 önkéntes volt, majd egyre többen álltak mellé, és a mozgalom nemzetközi lett. 2025-ben 4,5 millió ember több mint 563 ezer projektben vett részt 115 országban.
Izraelnek megvannak a geopolitikai sajátosságai – most különösen látjuk ennek a nehézségeit –, éppen ezért tartom fontosnak, hogy egy ilyen kezdeményezés indult onnan. Egy zsidó vallású üzletasszonytól, aki a saját hitéből fakadóan támogatja ezt az ügyet. Az egészet összefogja, szervezi, stábot tart fenn, honlapot működtet, egységes pólókat gyártat és küld, a marketinghez segítséget nyújt, teljes támogatást biztosít.
A legtöbben Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában csatlakoztak, Európa a legkevésbé reprezentált.
Nekem szimpatikus ez a világméretűség, aminek megfelelően népeken, nemzeteken, etnikumokon és országhatárokon átível a kezdeményezés.
Ennek segítségével az egyébként izolált, szigetszerű akciók sokkal jobban a napfényre kerülnek. Talán elérik azt az ingerküszöböt, hogy az átlagember, az átlag hírolvasó is találkozik azzal az üzenettel, hogy nem csak az ellenségeskedésre, háborúskodásra lehet összefogni. Közösségi jelleget ad neki, hogy egy adott napon van, és egyforma pólót viselnek az önkéntesek.
Tavaly óta itthon is részt vehetünk a programban. Hogyan történt a bekapcsolódás?
Szerbiában volt egy üzleti kapcsolatom, ennek kapcsán kiderült rólam, hogy nonprofit dolgokkal is foglalkozom, ott javasolták, hogy Magyarország is kapcsolódjon be, és összehoztak engem a központtal. Láttam, hogy jól megszervezik, nem nekünk kell kitalálnunk, sem finanszíroznunk, csak csatlakozni kell hozzá. Ez tavaly volt, néhány héttel az esemény előtt lett konkrét a belépésünk, így szűkebb körben tudtunk elindulni, de hasznos tapasztalatokat szereztünk.
Minden országban van egy országképviselő (country lead) – ez vagyok én –, ezek az emberek rendszeresen találkoznak regionálisan, megbeszélik a praktikus kérdéseket. Az európai találkozó nagyon hasznos volt, sok új információt és ötletet kaptam. Nagyon meglepődtem, hogy a legnagyobb létszámmal Moldáviában vesznek részt (10 ezer fő évente), tehát nem az ország méretétől függ a létszám, hanem attól, hogy mennyire aktívak, akik csinálják.
Nem egy személyben szervezem, hanem a Maholnap Alapítvány nevében, amely a nemzetközi Good Deeds Day hálózatot képviseli. Ez egy adományszervező és menedzselő nonprofit közhasznú alapítvány, tehát van kapcsolódásunk az itthoni nonprofit világhoz, a jó ügyeket támogatjuk.
Idén mikor lesz a nagy nap?
Világszerte áprilisban szokott lenni, figyelembe véve a helyi vallási és állami ünnepeket. Lehetőleg a központi dátumhoz közeli időpontot választanak az országok.
Idén április 12-ére tűzték ki a Good Deeds Day-t, mi ezt elhalasztottuk egy héttel (tekintettel a választás napjára), így Magyarországon április 19-én lesz.
Kik vesznek részt itthon? Kiket szólítanak meg?
Civil szervezeteket, iskolákat, de elsősorban szájhagyomány útján terjed a hír. Tavaly volt a kísérleti, indító év, de így is 6–7 szervezet jött 800 önkéntessel, a legtöbben diákok, akik nagyon lelkesek. Külön kiemelném a már tavaly is többszáz fővel résztvevő váci Szent Mihály Intézményfenntartót. Idén szeretnénk megduplázni a résztvevők számát. A diákoknak van egy csapatélményük, egy „valahová tartozás” élményük, szívesen megosztják a fényképeket a közösségi médiában. Az iskolai közösségi szolgálatot is be lehet ide csatornázni.
Idősotthonoktól kezdve az iskolásokig, civilektől az egyházi szervezeteken át az üzletemberekig, mindenki felé nyitottak vagyunk. Szeretném, hogy mindez egyre heterogénebb legyen, ez fogja megmutatni, hogy ez mindannyiunk ügye. Arra törekszem, hogy egyrészt földrajzilag – tehát az egész ország, és ne csak Budapest legyen benne –, másrészt a témáját tekintve is változatos, sokszínű legyen.
Az inkluzív hozzáállást is fontosnak tartom, tehát olyan projektek, olyan események valósuljanak meg, amelyek olyan csoportokat kapcsolnak össze, akik egyébként nem találkoznának. Például kisiskolások idősotthonba mentek, együtt játszottak, beszélgettek az öregekkel.
Egy üzletemberekből álló társaság pedig berendezett egy újonnan nyíló, autista művészek által előállított művészeti termékeket árusító boltot.
Kicsit a komfortzónából is kilépnek, mert egy üzletembernek az autisták világával nem mindennapos a kapcsolódás. A cselekedeteken túl ez a nap különböző embereket, csoportokat hoz össze.
Bárki csatlakozhat?
Igen, bárki, egyénileg és csoportosan is, nem kell formai követelményekhez igazodni. Egyének, iskolák, nonprofit szervezetek, egyházi szervezetek, önkormányzatok, vállalatok, de akár egy baráti kör vagy üzletemberek klubja is bekapcsolódhat. Egy cég például társadalmi felelősségvállalás keretében is tehet valamit, ezzel részesévé válhat a világméretű mozgalomnak. Egy civil szervezet marketing-segítséget kaphat, és a legközelebbi pályázatába beírhatja referenciaként az itt végzett tevékenységet.
A szervezetek gyakorlatba ültethetik át azt az egyszerű gondolatot, hogy minden ember tehet valami jót, legyen az nagy vagy kicsi, hogy javítsa mások életét, és pozitív irányba változtassa a világot. Az a cél, hogy a jócselekedet a mindennapi életünk része legyen.
A mottó egyszerű: Think good, speak good, do good! vagyis Gondolj jót, mondjál jót és tegyél jót!
Milyen tevékenységeket végeznek az önkéntesek?
Erre nincs semmiféle központi előírás vagy elvárás. A szervezetek kis plusz motivációt kaphatnak ahhoz, amit amúgy is csinálnak, vagy valami új dolgot tesznek, ez rájuk van bízva. Az országban és világszerte számos projekt valósul meg, többek között gyerekek és idősek közös kreatív műhelyei, szociális és közösségi intézmények felújítása, a környezet ápolása, karitatív tevékenységek.
A honlapon találhatunk ötleteket, témakörök szerint lehet rájuk keresni és válogatni köztük. Jó gyakorlatokat, tippeket adhatnak a világ minden táján megvalósult korábbi projektek, ezekkel bárki kiegészítheti vagy továbbfejlesztheti a sajátját. Mindenki azt teszi, ami az ő kultúrájából, szokásaiból fakad helyi szinten, ugyanakkor beleágyazva ebbe a világméretű mozgalomba.
A résztvevőktől egyetlen dolgot kérnek: hogy regisztrálják a projektet a honlapon, és az esemény után küldjenek egy rövid beszámolót fotóval/videóval.
Akik regisztrálnak, azok kapnak néhány pólót is, amiken a szívecskés jelkép és a Good Deeds Day felirat látható. Ezzel a szervezet vagy a csoport megjelenik a nemzetközi Good Deeds Day platformon, a honlapon és a kiadványokban, erősítve a globális kapcsolatokat. Reflektorfénybe kerülnek, és láthatóvá válnak azok a kezdeményezések, amik nem is tudnának egymásról, és a hírekbe sem kerülnének be.
Mi motiválja az embereket arra, hogy jót tegyenek? Miért érdemes önkénteskedni?
Ez olyan, mint egy különleges étel. Az emberek első reakciója, hogy ez nem a megszokott íz, köszönöm, nem kérek. A gyerekeket is próbáljuk rábeszélni, hogy legalább kóstold meg. Utána rájövünk, hogy ez jó, kérek még. Milyen jó azt érezni, hogy nemcsak magamért vagyok a világon, hanem tudok adni, akkor is, ha nincs pénzem, ha fogyatékossággal élő vagyok, idős vagy fiatal… Szerintem ez olyan élmény, amihez minél több embert kellene hozzásegítenünk, hogy megízleljék, és rákapjanak. Akár az adományozás, akár a jócselekedet nem teljesen önzetlen, mert az ember jól érzi magát benne. Ehhez nem kell vallásosnak lenni, aki értékelvű, annak fontos, hogy ne csak magára gondoljon, hanem másokra is.
A szív jele, amit a kezükkel mutatnak, és a pólón is látható, mindenhol ugyanazt jelenti…
Ez megmagyarázza azt is, hogy érdek nélkül, nem várva viszonzást, nem valami mögöttes cél kedvéért teszik, ebből senki sincs kizárva, nem valakik ellen, hanem mindenki mindenkiért végzi.
Afrikában sok feszültség van törzsek, népek, országok, politikai pártok között, és milyen jó látni, hogy emberek együtt fociznak vagy táncolnak, rendezvényeken vesznek részt.
Ez egy alternatíva, hogy lehet a béke irányába is menni, és minél többen mennek erre, annál jobban meg fog erősödni.
A béke hangsúlyos kérdés, több szinten is jelen van: az emberben belül béke legyen, amihez hozzátartozik a másoknak segítés, ugyanígy az emberek és az országok közötti béke is fontos, egészen a világszintű békéig.
A politikai megosztottság helyett jobban kellene tisztelni, meghallgatni, elfogadni egymást és nyitottabbnak lenni, hiszen azok az országok boldogulnak, ahol van nemzeti összefogás, pláne a nehéz időkben. Jó lenne, ha a kultúrának is a része lenne, hogy összefogunk, együttműködünk azzal is, aki másképp gondolkozik, mást tart jónak. A jót automatikusan könnyű együtt csinálni.
Csatlakozz a 2026-os Good Deeds Day-hez! (honlap: https://www.good-deeds-day.org/ regisztráció: https://www.good-deeds-day.org/organize/ egyéb információ: Bogsch Nóra, [email protected])
Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni!
A Képmásnál hiszünk abban, hogy a család, az emberség és a minőségi újságírás iránytű a mai világban. De ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetők maradjanak, rád is szükségünk van. Ne csak olvasd, tartsd is életben a Képmást! Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!
Támogatlak titeket>>