„Az űrbe eljutottunk, de a női mosdókban még mindig nincs ingyen elérhető betét” – a HoldOn Egyesület munkájáról
Tej, kenyér, egészségügyi betét. Annál, aki ezt a cikket olvassa, jó eséllyel fel sem vetődik, hogy a menstruációs higiéniai eszközök kimaradhatnak a bevásárlólistájáról, pedig a mai Magyarországon ez minden ötödik nőnek nem jelent evidenciát. Ötből legalább egy nő nem engedheti meg magának a havi szintű betétvásárlást – ez ellen próbál tenni a HoldOn Egyesület csapata.
Mi az a menstruációs szegénység?
Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a menstruációs szegénység, azt azonban kevesen tudják, mit is értünk valójában alatta. A menstruációs szegénységnek két fő kategóriáját különíthetjük el: az edukációs szegénységet és az anyagilag rászorulók csoportját – a kettő számos esetben kéz a kézben jár.
Edukációs szegénység alatt értünk mindent, ami a nem megfelelő felvilágosítás égisze alá tartozik, vagyis a női ciklus és a női test ismereteire vonatkozó hiányokat. Az elmaradt tájékoztatások a ciklusról sok esetben vezetnek nem kívánt terhességhez vagy olyan szervi megbetegedéshez, amelynek kései észlelése szövődményeket, komplikációkat vagy a reprodukciós egészség visszafordíthatatlan károsodását, azaz a meddőséget okozhat.
A menstruációs szegénység másik alfaja a nem megfelelő anyagi hátterű nőket érinti. Ez többről szól, mint arról a tényről, hogy számos nő nem engedheti meg magának a havi 2000–2500 forintnyi kiadást a menstruációja idején. Fokozott problémát jelent az olyan családoknál, ahol legalább két vagy három nő él egy háztartásban.
A létminimum alatt élő nők kénytelenek alternatív megoldásokhoz nyúlni: sokszor rongyok, vatták, WC-papír formájában próbálják pótolni az egészségügyi betétet, ami higiéniátlan megoldásként fokozott fertőzésveszélyt is maga után von.
A betétek és tamponok elérhetőségén az sem segít, hogy Magyarországon még mindig 27% az ÁFA ezeken a termékeken, holott más európai országokban ezt a minimálisra csökkentették: valahol 10%, valahol már teljes ÁFA-mentességet vezettek be, illetve olyan országok is vannak, ahol az egyenlőség jegyében ingyenessé tették ezeket a nélkülözhetetlen higiéniai eszközöket.
„Egyes felmérések szerint minden ötödik nő érintett – meséli Pajor Angelika, az egyesület elnöke. – Én ezt másképp látom: az egész társadalom szenved tőle. Meglátásom szerint a menstruációs szegénység nem elszigetelt jelenség, sokkal több, mint azoknak a nőknek a problémája, akik nem tudnak betétet venni. Ugyanis bizonyos értelemben menstruációs szegénység az is, amikor felnőtt férfiak nem ismerik a különbséget a betét és a tampon között; amikor a betétet a legalsó fiókban kell dugdosni, nehogy apa meglássa; amikor nők nem ismerik a saját testük működését, és az is, amikor nem mernek kérdezni, ha úgy érzik, hogy valami nem stimmel.”
Szakkollégiumtól az egyesületig
Mi jelenti a legnagyobb gondot az egészségünk veszélyeztetése után? A szégyen, a társadalmi megbélyegzés, a tabuk, amelyek a felvilágosult XXI. században is aktívan jelen vannak a nőiség és a ciklus kapcsán. Sokszor azokat a nőket, akiket ez a probléma érint, egy belső gát, egyfajta önérzetesség tartja vissza attól, hogy merjenek kérni. Mert kérni szégyen, kérni megalázó, kérni rossz, gondolják.
A 2021-ben alakult HoldOn projekt ezen tabuk feloldását és a menstruációs szegénységtől szenvedő nők felemelését tűzte ki céljául. A projekt először a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium falai között, tizenkét lelkes egyetemista révén kelt életre, ma azonban már egyesületté nőtték ki magukat.
A projekt célja nem csupán a megfelelő higiéniai termékek elérhetővé tétele, hanem a rászoruló nők méltóságának megőrzése is. A projektcsapat Budapest-szerte automatákat állított fel, ahol az érintett nők ingyenesen, anonim módon juthatnak hozzá a megfelelő higiéniai eszközökhöz.
Jelenleg három automata érhető el a VIII., illetve a XIII. kerületben, amelyeket családsegítő intézményekben és hajléktalanszállókon helyeztek el. Ez a három automata havonta megközelítőleg száz nő és lány menstruációs higiéniájához, egészségéhez járul hozzá.
„A HoldOn sokkal több szervezeti struktúráknál és automatáknál – mondja az egyesület vízióiról Pajor Angelika. – A célunk, hogy segítsük a nőket a testük megismerésében, és hogy lebontsuk a társadalomban azt a tabusítást, stigmatizálást, ami a női testet és a menstruációt még ma is övezi. A szégyennek ugyanis soha nem az átvérzett nadrág tulajdonosához kellene tartoznia, hanem ahhoz a társadalmi légkörhöz, ami nem teszi lehetővé, hogy nyíltan beszéljünk arról, hogy nők jelentős része nem engedheti meg magának a biztonságos eszközök választását.”
Műhelykonferencia a nőket érintő társadalmi problémákról
A társadalmi tabuk ledöntése érdekében a projekttagok jótékonysági esttel egybekötött szakmai műhelykonferenciát szerveztek. A menstruációs szegénységről ugyanis nem kizárólag annak a szférának kell tudomást vennie, akiket érint a probléma, hanem azoknak is, akik anyagi vagy önkéntes munka által megvalósuló hozzájárulásukkal, szakmai tudásukkal képesek felszámolni azt.
Az esemény – fantázianevén HoldOn Rálátó – egy sorozat része, amelyet korábban megelőzött a HoldOn Hangadó jótékonysági est, illetve a HoldOn Téradó, ahol az automata használói vehettek részt egy edukációs eseményen a cikluskövetésről és -tudatosságról.
A mostani alkalommal négy beszélgetésen tekinthettünk át négy olyan témát, amelyek egyre gyakrabban jelentenek problémát Magyarországon, mégis kevés szó esik róluk. Mivel foglalkozik az EMMA? Mi az a traumatudatos nőgyógyászat? Miben szenvednek valódi hiányt a hajléktalan nők, és mi a helyzet a függő nők reprodukciós egészségével?
Az esemény négy meghívottja – Kupcsok Julianna EMMA egyesületi munkatárs, Clease Piroska traumatudatos nőgyógyászati dolgozó, Lengyel Lea szociológus és Kaló Zsuzsa pszichológus – a négy társadalmi problémát körbejárva adott választ a fenti kérdésekre. Hogy mi a közös bennük?
Van, aki a menstruációs szegénységet egyesületi kereteken belül, csoportfoglalkozásokkal igyekszik felszámolni. Van, aki hajléktalan nők számára létrehozott nőgyógyászati rendelőben asszisztensként dolgozik, hogy a legjobban rászoruló, testtraumákat átélő hajléktalan nők is megfelelő és biztonságos kezelésben részesüljenek. Van, aki női hajléktalanszállókon működik, hivatása a segítés. És olyan is van, aki kábítószerfüggő kismamáknak biztosít pszichológiai ellátást, hogy egészséges babáknak adhassanak életet. Mind a négyen – más-más diszciplínából érkezve – ugyanazért küzdenek: a női egészségért, méltóságért és egyenlőségért.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Megijedek magamtól, ha tükörbe nézek” – A hajléktalan nők számára nem létező fogalom a nőiség
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
