Az emlőrák megelőzhető és gyógyítható

Hónapokkal ezelőtt felröppent a hír, hogy az életmentő szűrések – az emlő-, a méhnyak-, illetve a vastag- és végbélszűrés – népegészségügyi céllal kötelezővé válnak. A Belügyminisztérium azonban megerősítette, hogy „a kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, és nem hozott döntést”. A felnőttkorban ajánlott és szervezett szűrővizsgálatok tehát továbbra is önkéntesen vehetők igénybe. „Magyarországon a nők esetében az emlőrák – a tüdőrák után – az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. Évente több mint nyolcezer nő szembesül a diagnózissal, és 2100–2200 közötti halálesetet tartanak nyilván” – tájékoztatott a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya. Ennek ellenére a jogosult hölgyek mindössze negyven százaléka jelenik meg az emlőszűréseken.  

 Az időben diagnosztizált emlőrák gyógyítható 

Dr. Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár, aki korábban tizenhat éven át praktizált háziorvosként, riasztóan alacsonynak találja a térítésmentesen igénybe vehető mammográfiai szűrővizsgálatok részvételi arányát. Érthetetlennek tartja, hogy erre a fontos vizsgálatra csak ilyen kevés hölgy jut el, holott a szűrés a legmegbízhatóbb módja a mellrák korai felismerésének, valamint az egészségben eltöltött évek számában és a születéskor várható élettartam kitolódásában is jelentős szerepet játszhat. „Ha elhanyagolják a szűrővizsgálatot, a betegség később sok életet nyomoríthat meg, vagy vehet el. Ha időben történik a felfedezés, akkor nagy arányban maradéktalanul gyógyítható – állítja dr. Beneda Attila. – A praxisomban megtapasztaltam, hogy akik időben léptek, hála istennek, már el is felejtették az egészet; akik viszont elhanyagolták, vagy más úton kerestek megoldást, kevésbé értek el eredményt. Rendkívüli óvatosságra intek mindenkit az alternatív gyógymódok terén. A paramedicinális kezelések helye megvan az ember testi-lelki-szellemi egészségének egyensúlyában, de csak kellő felelősséggel és óvatossággal. A rendszeres önvizsgálat mellett szükséges orvoshoz menni, és megtenni a ­terápiás lépéseket a gyógyulás érdekében.” 

A helyettes államtitkár fontosnak érzi a generációk egymásra hatását és együttműködését az egészséges életmód és a szűrővizsgálatok terén. Elsődleges megelőzésként ajánlja, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az egészséges táplálkozásra, a dohányzás kerülésére és a rendszeres testmozgásra. Dr. Beneda Attila nem először hangsúlyozza a nők kiemelt szerepét a családokban és a társadalomban, mivel jórészt rájuk hárul a gyermekek, illetve az idős és rászoruló családtagok gondozása.  – „A gyógyulás terén meghatározó a család jelenléte – vallja –, hiszen komoly kutatások igazolják, hogy a házasságban, családban élő férfiak esetében kisebb a megbetegedés esélye, és erősebb a gyógyulási hajlandóság. Ez a női típusú megbetegedésekre is igaz.”  

 A szűréseken a korai eseteket is megtalálják 

Angelina Jolie 2013-ban drasztikus lépésre szánta el magát, és levetette a mellét, miután egy genetikai teszt bebizonyította, hogy hajlamosabb bizonyos daganatos megbetegedésekre. Prof. dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese is megerősítette a tényt, miszerint azokban a családokban, ahol halmozottan, főleg az elsőfokú rokonnál megjelenik az emlő- vagy petefészekrák, megnövekszik a rizikó a betegség kialakulására.  

Általánosságban elmondható, hogy minél későbbi stádiumban diagnosztizálják az emlőrákot, annál rosszabb a betegek túlélési esélye, illetve életminősége. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban a daganatos megbetegedések természetéből fakadóan sajnos nem szünteti meg a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Ezért kiemelten fontos a műtét utáni, azaz adjuváns fázisban olyan kezelési lehetőségek biztosítása, amelyek segítenek abban, hogy a betegek nagyobb arányban kerülhessék el a rák kiújulását. 

Professzor asszony elengedhetetlennek tartja a szűrővizsgálatokat, a nőknél a rendszeres önvizsgálatot is, amelyhez a Semmelweis Egyetem oktatási célú videót készített. „Jelenleg a 45–65 év közötti korosztályt szűrjük – tájékoztat –, de látható egy növekedési tendencia az új betegségek előfordulásában és a fiatalabb nemzedékek esetében. Nem pánikot szeretnék kelteni, de jó lenne az emlőszűrést kiterjeszteni a fiatalabbak számára is, és kitolni legalább hetvenéves korig. Sajnos a részvétel a szűrővizsgálatokon a vírusként terjedő tévhitek miatt csökken. 

Döbbenet, hogy sokan a mammográfia rákkeltő hatásáról beszélnek, holott a sugárterhelése kevesebb, mint egy New York–Budapest repülőút. 

Ha valóban ártana, a légiutas-kísérők között magas volna az emlőrák előfordulási aránya. A Nemzeti Emlőrák Alapítvány oldalán is olvashatjuk, hogy a mammográfia nem nyomja szét a daganatot, és nem okoz emlőrákot. A rémhírterjesztés helyett inkább büszkék lehetnénk arra, hogy hazánkban hamarabb indult az emlőrákszűrés, mint Német-, Francia- és Olaszországban. Tabár László magyar származású professzor 1977-ben Svédországban kezdte el a szűrőprogramot, és az emlőrák halálozási arányát 47 százalékkal csökkentette. Képesek vagyunk a felére csökkenteni a halálozást, hiszen a szűréseken azokat a korai eseteket is megtaláljuk, amikor még nem tapintható az elváltozás.” 

Kép

Fotó forrása: GettyImages Hungary

Dr. Dank Magdolna megcáfolta azt a tévhitet is, amely szerint a kisebb emlőben kevésbé fejlődhet daganat, hiszen a rák biológiai viselkedése mindkettőben ugyanaz, és csak a műtét típusát szabhatja meg az emlő mérete. Bár a hónalj borotválásának következtében krónikusan gyulladt nyirokcsomók találhatók a hónaljárokban, a dezodorok mégsem okozhatnak emlőrákot, mindenesetre érdemes az izzadságot elnyomó illatszer helyett a szagot közömbösítő készítményt használni. Attól sem kell félnünk, hogy a diagnózist kizárólag sebészeti beavatkozás követi. A kezelés a daganat biológiai viselkedésétől és méretétől függően kezdődhet gyógyszerrel is, aminek hatására kisebbedhet, vagy akár el is tűnhet az élő daganat.  

A professzor asszony prevenciós céllal felhívja a figyelmet az egészséges életmódra is. „Sokszor péksüteményekkel, magas cukortartalmú üdítőkkel és energiaitallal kezdjük a napot, délben betérünk egy gyorsétterembe, vagy ha nincs időnk, készítünk egy zacskós levest. 

Számos gyulladásos kórkép hátterében a nem megfelelő étkezés áll. 

Az egyes szövetekben kialakult krónikus gyulladás kedvező lehet a daganatképződés szempontjából. A stresszt pedig csökkenthetjük akár légzéstechnikával, és nem mindjárt nyugtatóval. Sokan a tömegközlekedés helyett gyalogolnak, vagy egy többemeletes irodaházban nem használják a liftet, hogy teljesítsék a lépésszámot. Lefekvés előtt ne a tévét vagy a telefonunkat nézzük, ne terheljük meg az emésztőrendszerünket, és szellőztessük a szobát! A kemikáliákkal is bánjunk óvatosan. A benne lévő tartósítószer és illatanyag nem biztos, hogy jó a bőrnek. Meg kell próbálnunk a tiszta alapanyagokhoz visszatérni, kevesebb zsiradékot használni, elsősorban zöldséget, gyümölcsöt és rostokat fogyasztani.”  

Vigyázzunk magunkra, mert értékes az élet!  

Végezetül álljon itt két emlőrákban érintett nő története, akiket a betegségen kívül a sikertörténetük köt össze. Mindketten rendszeresen részt vettek a szűréseken, és ennek köszönhetően időben észlelték a problémát. A daganatos betegek számára kifejlesztett Simonton-terápián találkoztak, és ott kaptak lelki segítséget, ösztönzést egy újfajta látás- és életmódra.  

Tarjányi Melindának nemcsak az édesanyja volt emlődaganatos, hanem az anyai nagyapja is, ezért joggal félti a fiát. Attól kezdve, hogy édesanyja beteg lett, ­be­engedte a félelmet az életébe. Mivel nem beszéltek róla a családban, és akkoriban nem olvasott utána, eleinte megölelni sem merte. Ha hinne ilyesmiben, azt is mondhatná, hogy bevonzotta a daganatot.  

„Szüléskor begöbösödött mindkét mellem, ultrahangra küldtek, és cisztákat találtak – emlékezik Melinda. – Ettől kezdve állandó ellenőrzés alatt éltem. Egy nagy cisztát 2003 novemberében leszívtak, és decemberben elhunyt anyukám. Amikor két hónap elteltével visszahívtak, már daganatot találtak. Erre egy százalék az esély, mondták. Utána lett még egy egyszázalékos esetem. A hormonterápia, amit tizenegy évig kaptam, méhnyálkahártya-elváltozást okozott, és öt hét alatt lett pozitív a korábban negatív szövettani eredményem.”  

Melinda ezen a mélyponton találkozott a Simonton-terápiával, amelynek következtében pozitív fordulatot vet az élete. Megtanult beszélni a problémájáról, hogy el tudja elengedni a betegséget. A REGEA önkénteseként most már ő segít másoknak.  

Kaszás Gabriella 2010-ben észlelte a csomót a bal mellében, és hamar orvoshoz fordult vele. A mammográfiai vizsgálat és az azt követő biopszia egyértelműen kimutatta a tumort, és a mérete miatt felmerült a melleltávolító műtét. Gabit nem taglózta le a diagnózis, mert nem okozott tünetet a daganat, ezért nem érezte magát betegnek. Betűről betűre követte, amit az orvosai tanácsoltak, és biztos volt abban, hogy nem egyedül kell végigmennie az úton. 

„A sebészorvosom olyan volt, mint egy fehér köpenyes, halk szavú angyal, aki nem kertelt, de félmosolyából éreztem a bátorítást – osztja meg Gabi a pozitív tapasztalatait. – Egy évvel a műtét után megállított az utcán, és megkérdezte, hogy vagyok. A mai napig hálával emlegetem. A kórházi tartózkodásomra is csak jó szívvel tudok visszaemlékezni. Egyágyas szobámban szinte egymásnak adták a kilincset a látogatóim, és kihallatszott a folyosóra a jókedvünk. Támogatott a családom, mellettem álltak a barátaim, a kollégáim, és nem rendült meg az Istenbe vetett hitem. Olyan szeretetburokba kerültem, amely az ilyen élethelyzetben értékelhető igazán. Igyekszem a saját példámon keresztül üzenni, hogy vigyázzunk magunkra, mert értékes az élet.”  

 Támogatott tartalom