„Apa, nincs még egy ember, aki PhD-hallgató és paralimpikon is egyben” – Adámi-Rózsa Zsanett számára a sport örömforrás

Az identitás számára nem csupán elméleti kérdés, hanem személyes küldetés is. Pályája során a magyar paralimpiai csapat úszójaként kiemelkedő eredményeket ért el. „Nem tehetem meg, hogy csak az egyik felé billen a mérleg” – mondja, két szenvedélyét egyformán ápolva. Legutóbb a madeirai Para Európa-bajnokságon, a 100 méteres női hátúszás S2 kategóriájában bronzérmet szerzett, a párizsi paralimpián pedig nyolcadik helyezést ért el 50 méteres hátúszásban.

Zsanett eddigi életútja nemcsak fizikai, hanem lelki kihívásokat is bőven tartogatott. „Volt, hogy edzés után hánytam, sírtam” – emlékszik vissza. De ezek a megpróbáltatások csak erősítették benne az elhatározást, hogy nemcsak sportolóként, hanem a tudomány területén is kiteljesedjen. Amikor édesapjának mesélt a terveiről, büszkén mondta: „Nincs még egy ember, aki PhD-hallgató és paralimpikon is egyben.”

A nehézségek leküzdésére való hajlamát örökbefogadó szüleitől eredezteti. „Tőlük tanultam, főképp az örökbefogadó apukámtól, hogy hogyan kell küzdeni” – meséli. 

Nevelőapja támogatásával érte el élete legnagyobb eredményeit. Az anyukájával való kapcsolata révén pedig megtapasztalta a feltétel nélküli szeretetet, míg vér szerinti édesanyjától, Ritától az elfogadást és az alkalmazkodást tanulta meg.

Zsanett mindig is pozitív és derűs személyiség volt, de mint bárki másnak, neki is vannak nehezebb időszakai. „Nem sírok, úgy érzem, az nem segít rajtam. Próbáltam, de nálam ez nem működik” – vallja. A sírás hiányát a múltjával magyarázza: örökbefogadottként sokat sírt a kórházban vigasz nélkül, így nem alakult ki számára az a megkönnyebbülés-érzés, amit mások a sírásban találnak meg.

Kép

Fotó: Páczai Tamás

Hatévesen kezdett úszni rehabilitációs céllal, és szinte azonnal elhatározta, hogy ezen a területen szeretne kitűnni. Felnézett a híres magyar sportolókra, úgy érezte, hogy az ő példájuk motiválja: „Fontos volt számomra, hogy engem se sajnáljanak, hanem legyen valami, amiért rám is felnézhetnek.” Nem akart megállni, amíg el nem érte azokat a magasságokat, amelyekre mindig is vágyott.

A 2012-es londoni paralimpiáról való lemaradás komoly törést jelentett számára. Ekkor egy időre szakított az úszással, és inkább a díjlovaglásban próbálta megtalálni önmagát. „A lovaglás szép volt, jó volt, de tudtam, hogy a paralimpiára az úszásban juthatok el” – mondja. A visszatérés megerősítette benne a sport iránti elkötelezettséget, és segített neki feldolgozni a kudarcokat.

Zsanett számára a beszélgetések jelentik a legnagyobb segítséget. „A kibeszélés nagyon sokat segít” – mondja, és valóban, barátaival és a családjával való beszélgetései mindig új erőt adnak neki a nehézségek leküzdéséhez. Ahogy ő fogalmaz: „A szeretet ajándék, amit szeretnék másokkal is megosztani.” 

A sporthoz való viszonya is jelentős átalakuláson ment keresztül: ma már nem kötelességként éli meg az edzéseket, hanem olyan örömként, amely segít megtalálni önmagát. 

„Nekem már nem kell bizonyítanom; megtaláltam azt, ami számomra örömöt ad a sportban” – vallja. Az edzések már elsősorban élményt biztosítanak számára, a versenyek sem jelentenek nyomást. Zsanett saját céljai űzése mellett edzőjét, családját és a szövetséget is tisztelettel képviseli, úgy, hogy a sport mindeközben örömforrássá vált az életében. Története világosan megmutatja, hogy a siker nem csupán a győzelemről szól, hanem arról is, hogy megéljük és élvezzük azt, amit csinálunk.

A beszélgetés a lejátszóra kattintva hallható.

A podcastot a párizsi olimpia előtt rögzítettük. A 2024-es párizsi paralimpián, a C9 kategóriában egyéni para-asztaliteniszben Szvitacs Alexa bronzérmet szerzett. Eredménye a sport iránti elkötelezettségének újabb bizonyítéka, és példaként szolgál mindenki számára, hogy nem lehetetlen megküzdeni a nehézségekkel.

A Mégis podcast a Média a Családért Alapítvány és a Képmás magazin közös podcastja. Az adások támogatója a Szerencsejáték Zrt. Köszönjük a Magyar Paralimpiai Bizottság szakmai támogatását a 3. évad elkészítéséhez.