A környezeti változások korában élünk - Házi praktikákkal a klímavédelemért

Ha a klímaváltozásról elmélkedünk, akkor leginkább az a másfél Celsius-fokos emelkedés juthat az eszünkbe, amelyről mint veszélyforrásról oly sokat olvashatunk, hallhatunk. A klímaváltozás azonban ennél sokkal összetettebb kérdés: vizsgálhatjuk globális és helyi szinten is. Mészáros Fanni írása. 

klímaváltozás Magyarországon
Illusztráció forrása: Freepik

Nemrég a Bakonybél–Németbánya szakaszon túráztunk, és egy furcsán kopasz, hatalmas erdőrész előtt egy információs táblára lettem figyelmes. Arról adott tájékoztatást, hogy hová tűntek a lucfenyők a tábla mögötti területről. Hazai fenyveseink döntően telepített fák. Trianon után ugyanis az erdők 88 százalékát elveszítettük. A gazdaságnak azonban szüksége volt fára, így több hullámban is telepítettek az elmúlt évszázadban erdőket Magyarország területére. Akkor még nem számoltak azzal, hogy a klímaváltozás komoly kihívás elé állítja a fákat is. 

A fenyvesek – főként a luc – a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedvelik, ahol a hőmérséklet nyáron sem nagyon megy 20–25 Celsius-fok fölé. 

Az elmúlt évtizedek időjárására viszont egyre inkább a hosszabb nyári, aszályos és meleg időszakok a jellemzők. A fenyők a lombos fákhoz képest sokkal kevésbé tudják tárolni a vizet, és éppen a nyári időszakban volna szükségük bőséges csapadékra. Az egyre hosszabb, meleg és száraz nyári időszakok hatására száradni és ritkulni kezdenek, gyantaképességük is romlik, és a kártevők is jobban támadják őket. A hazai fenyvesek területe az elmúlt huszonöt évben ötödére csökkent. Persze a fenyők pusztulása csak egy kiragadott példa. Magyarország bonyolultabb helyzetének rövid bemutatásához segítségül hívom prof. dr. Rakonczai János Elfogyasztott jövőnk? Globális környezeti és geopolitikai kihívásaink című könyvét.  

Másfél fok? 

Ahhoz, hogy klímaváltozásról beszéljünk, trendszerű változásokat kell kimutatni. Ha a hőmérsékleti viszonyokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy hazánk követi a globális folyamatokat. 1901 és 2018 között 1,23 Celsius-fokos növekedés volt megfigyelhető (ez a világtrendnél picit magasabb, de Európa adataiba beleillik). 

Ha csak az elmúlt négy évtizedet vizsgáljuk, akkor 1,76 Celsius-fokos növekedést könyvelhetünk el. Ez már jóval erőteljesebb változás a korábbi évtizedek átlagához képest. 

A bő száz év adataiból azonban azt is fontos megemlíteni, hogy az egymást követő évek középhőmérsékleti értékei akár 1–1,5 Celsius-fokkal is eltérhetnek egymástól, az egy évszázadon belüli különbség pedig a 4 Celsius-fokot is meghaladta, köszönhetően annak, hogy 1940 szélsőségesen hűvös év volt.  

A csapadékmennyiséget nézve globális szinten sokkal nagyobb a szórás, ha az elmúlt száz év adatait vizsgáljuk, nehéz egyértelmű trendet felállítani. Vannak területek, ahol nőtt, és vannak, ahol csökkent a csapadék mennyisége. Az országos csapadékátlag 600 mm körül volt (de 407 és 959 mm között változott). Összességében enyhe csökkenést mutatnak a számok. 

A trendszerű változások megfigyeléséhez a táj adja a legjobb segítséget számunkra: abban ugyanis a változások komplexen mutatkoznak meg. Három jellemzőt kell kiemelni: a talajvíz, a talaj, valamint a vegetáció változásait. Láthatjuk, hogy a növények – például a fenyvesek – remek indikátorok. A rövid idejű változásokat, valamint a szélsőségeket is jól mutatják, mindamellett a tendenciák kirajzolásában is segítenek. 

Hőhullám: a legsúlyosabb környezeti és egészségügyi probléma a XXI. században 

A melegedő nyarak nem csak a fák életét nehezítik meg, a hőhullámok több halálesetért felelősek világszerte, mint az árvizek, a hurrikánok és a tornádók együttvéve. 

A 2003-as tizennyolc napig tartó nyugat-európai hőhullám például Párizsban 15 000, Európában pedig további 70 000 áldozatot követelt. 

A hőhullámokat az anticiklonális jelenség hozza létre: az alsó légtömegek (az óramutató járásával megegyező) mozgása enyhe szívóerőt fejt ki a fölötte lévő légtömegekre, amelynek eredménye mérsékelt lefelé áramlás. Ez a nyári időszakban száraz levegőt, zavartalan napsütést és nagy meleg létrejöttét eredményezi. A felhalmozódó hőterhelés éjszaka sem tud visszaállni az eredeti állapotra. 

A magas nyomású, nagy területet, akár Európa nagy részét is borító anticiklon azt is megakadályozza, hogy a nedvességet szállító ciklonok enyhülést hozzanak. A légáramlás korlátozottságának és a csapadékhiánynak köszönhetően a levegőbe juttatott szennyezők sem tudnak távozni, így a légszennyezettség is növekszik. 

A városi hősziget 

A hőhullámok hatása a nagyvárosokban a városi hősziget jelenségének köszönhetően még fokozottabban érvényesül. A levegő hőmérséklete akár 6–10 Celsius-fokkal is magasabb lehet a belterületeken, mint a város szélén. A hőszigethatás enyhítésében nagy szerepük van a zöldfelületeknek. Egy legalább 60–80 méter kiterjedésű, többszintű, zárt lombkoronájú fákból álló park akár 5-6 Celsius-fokkal is képes csökkenteni a léghőmérsékletet.

A fák a párologtatással elért hűtőhatásuk mellett megkötik a szén-dioxidot és az antropogén eredetű szennyezők – köztük a szálló por – jelentős részét, és oxigént termelnek. 

A zöldinfrastruktúra akár vertikálisan is fejleszthető: kutatások igazolták, hogy a beltéri hőmérséklet 3–7 Celsius-fokkal csökkenthető zöldtetők és zöldhomlokzatok létrehozásával. A zöldhomlokzat téli, hőveszteség-mérséklő hatása is említésre méltó. Így a levegőminőség javítása mellett jelentős energiát is megtakaríthatunk nyáron és télen is, ha zöldítjük az épületeinket.  

Mi várható a jövőben?  

Rakonczai János könyvében két regionális klímamodell jelzéseit elemzi: az egyik az úgynevezett RegCM-modell, a másik pedig az ALADIN-Climate-modell. Az előbbi egy optimista becslés, amely feltételezi, hogy a klímapolitikai célokat elérjük. Az utóbbi viszont egy pesszimista forgatókönyvet követ. Mindkét modell további átlaghőmérséklet-növekedést jósol: a 2021–2050-ig tartó időszakra 2 Celsius-fokos, míg a 2069–2098 időszakra 3, illetve 4 Celsius-fokos növekedést.

A csapadékmennyiséget nézve kevésbé egyértelműek az előrejelzések. A RegCM szerint nem lesz jelentős változás, vagy enyhe csökkenés várható a század végéig, az ALADIN-Climate szerint pedig enyhe növekedés. Mindkét modell azt jósolja, hogy a január lesz a leghidegebb, a július pedig a legmelegebb hónap, és a század végére a hőségnapok, vagyis a 30 Celsius-fok felletti napok száma 30–40-nel fog nőni, a fagypont alatti napoké pedig 55–60-nal fog csökkenni. 

A klímaváltozás hatása Magyarországon új kórokozók megjelenésében, az aszály és a belvíz egyidejű jelenlétében, valamint erőteljes hőhullámokban fog megmutatkozni, amelyek súlyos egészségügyi és gazdasági hatásokat idéznek majd elő.

Fehér karácsony? 

Amint látjuk, a jövőben nyaranta egyre több hőségnapra számíthatunk, a teleink viszont várhatóan egyre enyhébbek lesznek, a fagyos napok száma összességében jelentősen csökkenni fog. Télen is jelentkezhet anticiklonális hatás: ez köddel járó tartós, száraz és hideg időszakot eredményez. 

De a nyári hőhullámok mellett az északi, sarki területekről időnként a mérsékelt övbe betörő ciklonokra, hideghullámokra is lehet számítani. Egyelőre főként az északabbra eső szélességi fokokon tapasztalhatók, például az USA egyes területeiről hallunk telente időszakosan extrém hidegekről szóló jelentéseket.  

A kutatók azonban már most jelzik, hogy a jövőben ezek a hideghullámok is egyre gyakoribbakká válnak majd, és egyre alacsonyabb földrajzi szélességekre is betörhetnek. Fehér karácsonyra tehát egyre inkább váratlan meglepetésként számíthatunk a következő években. 

Házi praktikákkal a klímavédelemért 

„Egyszerű megoldásokkal is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen” – mondja dr. Cserkúti Szabolcs, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője. – Télen lakóhelyünket fűtsük egy fokkal alacsonyabb hőmérsékletre, és máris mintegy hat százalék energiát megtakarítottunk. 

Zuhanyozzunk fürdés helyett; vizet csak annyit forraljunk fel, amennyi valóban szükséges; főzés során fedjük le az edényt; feleslegesen ne világítsunk, és használjuk kevesebb alkalommal az elektromos készülékeinket. 

Szigeteljük külsőleg lakásunkat. Szigeteljük, vagy inkább cseréljük le a régi, elavult nyílászárókat, és váltsuk megújuló energiát használóra a fűtésrendszert” – sorolja dr. Cserkúti Szabolcs. 

Az energetikai felújítás, fejlesztés alapos felmérést és tervezést igényel. „Ha lehetséges, használjunk napkollektort a meleg víz, és napelemet az áram előállítására. A napelemes töltők a mobiltelefonok és a hordozható akkumulátorok energiaigényét elégítik ki, a napelemes lámpák pedig a kert, erkély világítását oldhatják meg. Kertünk és a növények segítenek a klímavédelemben – hangsúlyozza a főosztályvezető. 

– Az épületek árnyékolásához segítségül hívhatjuk a növényeket, erre a falra is feljutó futónövények mellett a lombos fák különösen alkalmasak. Kertünk megtervezésénél vegyük figyelembe a szárazságtűrő növények telepítését a jövő várható éghajlati adottságai miatt. Kerüljük viszont a borostyánféléket és a mérgező növényfajtákat, főképp, ha kisgyermek is van a családban, illetve, ha tartunk háziállatot.” 

A lakótérben a természetes légmozgás elősegítése is hasznos a klíma és a ventilátor használata helyett. „A meleg elviselhetőbb, ha a levegő megfelelően mozog a lakásban. Ezt keresztirányú szellőztetés segítségével érhetjük el. Természetesen jobb éjjel tartósan szellőztetni, és nappal a jó minőségű nyílászárókat, redőnyöket zárva tartani a meleg bejutása ellen. 

A levegő páratartalma is befolyásolja a hőérzetünket; a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyabbat hűvösebbnek érezzük. Érdemes ezért a hőmérő mellett a levegő páratartalmát is mérni. 

A bolyhos lakástextilek tartják a meleget, télen ezért hasznosak, nyáron viszont a fa- vagy kövezett felületek hűvösebbek maradnak. A víz kincs, ezért gyűjtsük a növények számára az élettani szempontból kedvezőbb csapadékvizet. 

Fogyasztási szokásainknak akkor is van hatásuk a klímára, ha ez nem feltétlenül nyilvánvaló első pillantásra” – hívja fel a figyelmet dr. Cserkúti Szabolcs.  

 

A cikk a Pest Vármegyei Kormányhivatal támogatásával készült.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti