Közelebb vagyunk, mint gondolnád – hazai és határon túli magyar diákokat hozott össze a Honfoglaló tábor

A vetélkedő keretében a diákok történelmi, földrajzi és néprajzi ismeretekben mérhették össze a tudásukat. Az első helyen idén a budapesti, a másodikon a békéscsabai, a harmadikon pedig az eszéki csapat végzett. Nyereményül a győztes osztály egymillió forintot, a másik két dobogós pedig háromszáz-háromszázezer forintot kapott. A táborban izgalmas történelmi, néprajzi és földrajzi játékok, vetélkedők vártak a fiatalokra. Az idei alkalom különlegessége volt, hogy már az „űrbe is eljuthattak” a középiskolások. Egy szimulátor segítségével azt próbálhatták ki, hogy milyen érzés lenne, ha elhagynák a Földet.

Dévényi Mózes Máté Monorról érkezett, aki benyomásait, élményeit így összegezte: „Meglepődtem, hogy mindenki milyen nyitott volt, pedig szigetként élnek egy idegen óceánban. A mindennapi beszélgetésekben is érdekes témák kerültek elő. 

Például valaki megkérdezte tőlem, hogy szeretek-e magyarnak lenni. Ez nagyon hosszú és érdekes beszélgetést eredményezett. Nem tudnám magam másképp elképzelni, mint magyarként. 

De jobban meg akarom ismerni a külhoni magyar vidékeket, mert rájöttem, hogy sokan élnek ott, és bár teljesen más körülmények közt töltik a mindennapjaikat, de sokkal közelebb állnak hozzánk, mint gondoltam.”

Palotás Petra a Vajdaságból érkezett a Honfoglaló táborba. Jelenleg a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium növendéke Zentán. A tábor nagyon sok új barátot adott neki, és egy új világlátással is gazdagította: „Az embereknek más a mentalitásuk, a neveltetésük, büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, és ez az érzés csak erősödött bennem a táborban.”

Kép

Fotó: Bocskai Zsolt

Garai Bendegúz, a Határtalanul program vetélkedőjének műsorvezetője maga is részt vett a program táboraiban, gyakran találkozik munkácsi és beregszászi fiatalokkal. Mosolyogva jegyezte meg, hogy milyen csinosak a kárpátaljai lányok.

De leginkább az döbbentette meg, hogy a fiatalok a háború idején is tanulnak, dolgoznak, és el tudtak jönni a táborba, miközben otthon minden bizonytalan, gyakran van légiriadó, a határon pedig fél napot is várni kell. 

Azt tapasztalta, hogy a közös együttlétek sokféle ajándékot tartogatnak a fiataloknak.

 „Az egyik zentai lány a barátom párja lett, és én magam is sok emberrel tartom a kapcsolatot. Itt rájövünk arra, hogy az anyanyelvünk és a kultúránk milyen nagy kincs. Én azt is megtanultam, hogy tudjam értékelni ahol és ahogyan élek, és hogy magyarnak születtem.”

Kozák Miklós Kárpátaljáról érkezett. A munkácsi diák szerint a különbségek ellenére a közös nyelv, a közös kultúrkincs segített neki abban, hogy barátokat szerezzen: „Nehéz a helyzet nálunk, ezért nagyon örülök, hogy eljuthattunk ide. Sokaknak már a napi többszöri finom falatok is rengeteget jelentenek.” 

Szintén Kárpátaljáról érkezett Bakos Erika, a Gáti Kovács Vilmos Líceum tanára, aki a Határtalanul vetélkedőt ösztönző és bátorító élményként írta le. „A diákok ismerik és tanulják az iskolában a magyar nép történelmét. Trianon a magyar történelem legszomorúbb eseménye. 

De száz év után sem sikerült beolvasztani, eltüntetni a magyarságot az elszakított területeken. 

Ez is mutatja, hogy a magyar nép erős és összetartó. A történelemórákon igyekszem tudatosítani a diákjaimban, hogy bárhol éljünk a világban, bármennyire szétszakított bennünket a történelem, mi is a magyar nemzethez, az összmagyarsághoz tartozunk.”

A pedagógusoknak is lehetőségük van részt venni különböző tanulmányutakon, így megismerkedhetnek a külhoni területeken élőkkel, kapcsolatokat alakíthatnak ki velük, és a megszerzett ismereteket oktatói munkájuk során hasznosíthatják. Az utak egyben lehetséges mintaútvonalak is a Határtalanul program osztálykirándulásaihoz. Már csaknem kétezer pedagógus vett részt a programban. A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régió, vagyis Erdély szerepel, amelyet a Felvidék, a Vajdaság és Horvátország magyarlakta területei követnek. 

Ez a cikk a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai támogatásával készült.