A valaha mért legmelegebb telet éltük át – lesz még nálunk négy évszak?

Legmelegebb február, legmelegebb tél

Februárban virágzott az ibolya, előkerültek a kiskabátok, Szegeden például 20 fokot meghaladó értéket is mértek, sorra dőltek a hőmérsékleti rekordok. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy 2024. február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 °C volt, ami 7 fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot. Ezzel a legenyhébb február lett ez a 20. század eleje óta. Olyannyira hogy a hetedik legmelegebb márciusnak is beillene – derül ki a HungaroMet adataiból. 

A valaha mért legenyhébb február nyomán nem meglepő, hogy a tél is rekordmeleg volt. Középhőmérséklete országos átlagban 3,7 °C-kal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel szintén a legenyhébb 1901 óta.

Amikor a meteorológusok az elmúlt időszak időjárását elemzik, különböző éghajlati indexeket is vizsgálhatnak. Ilyenek például a fagyos napok, amikor a minimum hőmérséklet 0 °C alatt van. Ezen a télen 44 ilyen nap volt országosan. A sokéves átlag 60 fölött van. Mérik a zord napok számát, amikor a minimum hőmérséklet mínusz 10 °C alá esik, vagyis nagyon hideg van. Idén egy ilyen nap volt, holott az átlag nyolc nap. 

Téli napoknak nevezik, amikor a maximum hőmérséklet 0 °C alatt marad. Ilyenből is csak három nap volt a télen, miközben az átlag 22. 

Az elmúlt tíz évben egyre kevesebb fagyos és zord napot számoltak. Ez azt jelenti, hogy mostantól minden telünk melegebb lesz, mint az azt megelőző? „Nem egészen, hiszen előfordulnak kilengések, jöhetnek még hidegebb telek, de hosszabb időszakot vizsgálva a melegedő tendencia egyértelműen látszik” – mondja Kis Anna.  

Eltűnhet-e a téli fagy?

„Egy-egy évet nehéz a klímaváltozás számlájára írni önmagában, viszont ha a hosszú távú tendenciákat nézzük, akkor mondhatjuk, hogy a mostani időjárási viszonyok az éghajlatváltozással összefüggésben állnak” – magyarázza az ELTE-TTK tudományos munkatársa. A hőmérsékleti rekordokban közrejátszik az El Nino jelenség is, amely általában megemeli az értékeket.

Mi az az El Nino? 

Kettő–hét évente jelentkező éghajlati jelenség, amely a trópusi tengeráramlásokkal és szelekkel áll összefüggésben. Dél-Amerika partjainál a passzátszelek hajtják a vizet a partoktól el. A mélyből vízutánpótlás érkezik, viszont kettő–hét évente gyengül a hideg víz feláramlása, így megemelkedik a felszíni víz hőmérséklete, ami hatással van a légköri cirkulációra, ezáltal a bolygó több pontjának időjárására is. Ezek az El Nino-évek, amikor melegebb van az átlagosnál. A most zajló El Nino-esemény tavaly június elején kezdődött, és általában egy évig szokott tartani.

Ahhoz, hogy a kutatók hosszú távú, 2100-ig futó szimulációkat tudjanak vizsgálni, klímamodelleket használnak. A Meteorológiai Világszervezet ajánlása szerint 30 év átlagát tekintik, amikor egy-egy terület éghajlatát jellemezik, vagyis ezért beszélnek 1991–2020-as évekről. „Harmincéves blokkokat értelmezünk, így természetesen azt nem tudjuk megbecsülni, mi lesz 2072. március 15-én” – magyarázza az éghajlatkutató.
Különböző szcenáriók: optimista, közepes és pesszimista viszont léteznek, amelyek az emberi tevékenység alakulásával állnak összefüggésben. A pesszimista szerint a 21. század végére Magyarországon akár harmadával is lecsökkenhet a téli napok száma, míg az optimista becslések szerint a mostani helyzet maradhat fenn. 

Éves szinten a pesszimista forgatókönyv szerint 4–5 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet, míg az optimista szerint csak fél–másfél fokkal fog. 

Kép

Kép forrása: Freepik

Az egész bolygót érinti

2024 tele és februárja nemcsak itthon, de globálisan is a legmelegebb volt a modernkori mérések kezdete óta. Februárban a felszíni léghőmérséklet havi átlaga 13,54 °C volt, amely 0,81 fokkal haladja meg az 1991–2020 közötti időszak februári átlagát, és 1,7 °C-kal az iparosodás előtti referencia-időszak (1850–1900) átlagát. Tavaly június óta minden hónap a valaha mért legmelegebb hónap volt, vagyis már fél éve tart ez a folyamat. 

Másfél fokos küszöb – átlépjük vagy sem?

A 2015-ös Párizsi Megállapodás során – amit valamennyi EU-s tagállam, így Magyarország is aláírt – a kormányok abban állapodtak meg, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5°C legyen. (Azért az iparosodás előtti szinthez viszonyítanak, mert azt feltételezik, hogy akkor még az emberi tevékenység okozta üvegházgáz-kibocsátás nem volt hatással az éghajlatra.) 
Az előrejelzések szerint 2024-ben globálisan, éves szinten át fogjuk lépni ezt a küszöböt.  Ugyanakkor egy-egy hónapban már tavaly és idén is átléptük a másfél fokot, sőt 2023. november 17–18-án, valamint 2024. február 8–11. között a 2 fokos küszöböt is (az 1850–1900-as időszakhoz viszonyítva).  
„A világnak ettől még nem lesz vége, de egy 2 fokkal melegebb bolygón például sokkal több hőhullámra, gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségekre, tengeri jégveszteségre, tengerszint-emelkedésre számíthatunk. Lehetnek olyan nyarak, amikor jégmentessé válik az Északi-tenger” – sorolja Kis Anna. 

Kiemeli, a visszafordíthatatlan folyamatokat kell elkerülni. Ha kihal egy faj, azt már nem tudjuk visszafordítani. 

Minél több permafrosztterület (fagyott állapotú talaj) olvad fel, annál több metán szabadulhat ki, ami a légkörbe jutva fokozza a felmelegedést. „Ez pedig egy ördögi kör” – fogalmaz.  

Mi közöm a jegesmedvékhez?

Az Északi-sarkvidéken is az átlagnál melegebb volt ez a tél, és hiába nem gondoljuk, ez kihat a hazai időjárási viszonyainkra is, ugyanis a sarkvidékek is szerepet játszanak a légkörzésben és a globális áramlási rendszerekben.

Mindenhol emelkedik a hőmérséklet, de nem egyformán, ebből az következik, hogy a különböző területek között kisebb lehet az addig fennálló hőmérséklet-különbség. Miközben a trópusokon kisebb, az Északi-sarkvidéken nagyobb a felmelegedés, ez pedig befolyásolja az áramlási rendszereket: a futóáramlás gyengébb lesz. Így jöhetett létre, hogy 2022 karácsonyán az Egyesült Államokban extrém hidegek voltak, miközben nálunk 2022/23 szilveszterén egy kiskabátban is lehetett bulizni az utcákon. 

Vagyis a sarkvidéki hideg lejuthat Amerikába, a trópusokról érkező meleg pedig feljuthat Európáig. Ez szélsőségeket okozhat. Így már kapcsolódhatunk a sarkvidékekhez és az ottani élővilághoz, például a jegesmedvékhez.

A globális felmelegedés a jelen, az éghajlat a szemünk előtt változik, ha úgy tetszik, a természet így üzen nekünk. Ennek ellenére nem pánikolni kell, hanem figyelmeztető jelként tekinteni ezekre a jelenségekre. Rendszerszintű változások, politikai akarat nélkül a klímaváltozás, a globális felmelegedés elleni küzdelem nem működik, de van mit tennünk egyéni, kisközösségi szinten is. 

Hosszabb lesz a nyár, elmosódnak az évszakok

A hőmérséklet emelkedése hosszú távon folytatódik, ez ma már biztosnak tűnik. A világ több részén növekszik a csapadékmennyiség, de például a mediterrán térségben nem. Magyarországon most a tél a legszárazabb évszak, de klímamodell-szimulációk szerint csapadékosabbá válnak majd a teleink, míg nyáron hosszabb száraz időszakok valószínűsíthetők, amiket hirtelen nagy esőzések követnek majd. 
„2022 nyarán rekordaszály volt itthon, 2020-ban viszont egy felhőszakadás után sárlavina bénította meg hetekre a vonatközlekedést Szobnál” – emlékeztet a meteorológus.

Kis Anna saját kutatásában 1971–2019-es adatok alapján vizsgálta a hazai éves átlaghőmérsékleteket. 

A felmérés során arra jutott, hogy ötven év alatt kb. ötven nappal hosszabb lett a nyár. 

„Harminc évvel ezelőtt augusztus 20. után már nem mentek nyaralni az emberek, mert elromlott az idő, ma már ez szeptemberre is kitolódott. Az átmeneti évszakoknál az elmosódást lehet érezni: sokkal szeszélyesebb az időjárás. Egyik nap még télikabát kell, másik nap már csak pulóver. Nem egyenletes melegedés történik, ezért az enyhe február után lehet még fagy és havazás most márciusban is” – teszi hozzá. 

Források:
masfelfok.hu; met.hu 1; met.hu 2; 
Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás