Híres épületek titkos szobái – Öt ismert építmény, amelyekről senki sem gondolta volna, hogy titkos helyiséget rejtenek

Gustave Eiffel titkos apartmanja a toronyban

Ma már talán el sem tudnánk képzelni Párizst Eiffel-torony nélkül, pedig építése idején a főváros szégyenének tartották, és még 1889. március 31-én, elkészülése napján is tüntettek ellene. Tervezőjét, Gustav Eiffelt azonban a leghangosabb kritikusok sem tudták eltántorítani tervétől, hogy a párizsi világkiállításra megalkossa kora legmagasabb építményét. Az idő őt igazolta, a közönség azóta is imádja az Öreg Hölgynek becézett építményt, és turisták milliói utaznak a világ minden tájáról a francia fővárosba, hogy megcsodálják.

A háromemeletes toronyban Eiffel idejében kísérleti laboratóriumokat rendeztek be, ahol az eredeti elképzelések szerint meteorológiai és légellenállási méréseket és megfigyeléseket végeztek volna, ám végül vendéglátóhelyeket alakítottak ki. Az épület tetején, közel 300 méter magasan pedig a tervezőmérnök titokban saját részre is kialakított egy kis lakást, ahová kizárólag meghívásos alapon engedett be látogatókat, és ahol fontos vendégeit fogadta. Így fordult meg a kis lakban például a feltaláló, Thomas Edison is, aki egy fonográffal ajándékozta meg barátját. Bár Eiffel titokban akarta tartani az apartman létezését, mégis fény derült rá, a párizsi felső tízezer pedig bármit megadott volna azért, hogy legalább egy éjszakát eltölthessen ott. 

Eiffelt ajánlatokkal bombázták, és akár horribilis összegeket is hajlandók lettek volna kiadni, csak hogy megnézhessék a kis rezidenciát, ám az építészmérnök minden megkeresést elutasított. 

Az apartmanba azóta sem léphet be senki, de az Eiffel-torony tetejére jegyet váltó látogatók egy ablakon bekukucskálhatnak a lakásba, amelynek berendezése szinte semmit nem változott az elmúlt bő egy évszázad alatt.

Kép

Kép forrása: Freepik

Az Eiffel-torony azonban még további titkokat is őriz: az első világháború alatt a torony volt a francia csapatok egyik fő rádióadója, ahonnan szinte az egész országba sugározhattak. Ekkor került be a déli pillér alá egy titkos katonai bunker is, amely ma előzetes kérésre, részben látogatható.

Borospincék a Brooklyn hídban

Ki hitte volna, hogy a Brooklyn híd egyik pillérében és a vele szemközti hídfőjében egy-egy hatalmas méretű borospince található? Ráadásul nem is akármilyen! Amikor a német származású Augustus Roebling mérnök megtervezte a leendő híd nyomvonalát a két városrész között, eleinte komoly fejtörést okozott, hová helyezzék New York két legjelentősebb alkoholkereskedését, a folyó bal partján működő Rackey’s Wine Company borászatot és a manhattani oldalon a likőreit árusító Luyties & Co. céget. Végül az egyenként 60 ezer tonnát kitevő gránitkövekből kirakott hídfőket 1870-ben úgy tervezte át Roebling, hogy a 13 évig tartó építkezés során a helyi alkoholkereskedők a már elkészült felhajtókban, illetve az odavezető föld alatti alagutakban tárolhassák palackozott italaikat. Az elkövetkező 40 évben csaknem tucatnyi italárus bérelte ki ezeket a járatokat, amelyek a legkényesebb bordeaux-i, burgundi borok és pezsgők tárolására is alkalmasak voltak. Talán innen jött az ötlet, hogy a híd labirintusait olyan híres francia utcák nevével lássák el, mint az Avenue Les Deux Oefs vagy az Avenue Des Chateux Haut Brion. 

Kép

Kép forrása: Freepik

De a függőhídnak van egy magyar vonatkozású titka is. 

Amikor 1883-ban a hídfő alatti járatokat Európa híres borvidékeire jellemző illusztrációkkal festették ki, a híd Manhattan felé eső hídfőjében helyet kapott Tokaj városa és a mögötte elterülő Kopasz-hegy sziluettje is. 

Rendőrőrs egy londoni világítótestben 

1926-ban az Egyesült Királyság bányászai azért kezdtek sztrájkolni, hogy tiltakozzanak a jelentős bércsökkentés, valamint a heti munkaórák drasztikus növelése ellen. A tüntetés országos sztrájkhullámmá dagadt, és a szigetország gyárai leálltak. Bár a kormány megegyezett a tiltakozókkal, és elérte, hogy a szakmunkások újra felvegyék a munkát, a vájárok tovább tüntettek. A londoni rendőrség vezetősége ekkor döntötte el, hogy újra megnyitja a tíz évvel korábban bezárt, Trafalgar Square metróállomáson működő őrsét, ám a tervet nem sikerült végrehajtani. Így jött az ötlet, hogy a Trafalgar Square délkeleti sarkán álló díszes lámpatest belsejét alakítsák át titkos őrhellyé, amelyből 12 keskeny résen keresztül lehetett szemmel tartani a főteret. A Scotland Yard központjába, valamint a közeli rendőrőrshöz két közvetlen telefonvonalat is bekötöttek arra az esetre, ha az ott posztoló rendőrnek erősítésre lenne szüksége. A titkos megfigyelőállomásnak ma már más a funkciója: a Westminster Council takarítói használják seprűszekrényként.

Kép

A londoni Trafalgar Square – Kép forrása: Flickr/Natalie Marchant

Titkok Kamrája az Egyesült Államokban, a Rushmore-hegy mélyén

Filmekből már igen jól ismerhetjük a Dél-Dakotában található Rushmore-hegy oldalában kifaragott, négy neves amerikai elnököt – George Washingtont, Thomas Jeffersont, Abraham Lincolnt és Theodore Rooseveltet – ábrázoló ikonikus emlékművet, amelyet John Gutzon de la Mothe Borglum szobrász eredetileg sokkal grandiózusabbra tervezett. A hegy mélyében alakított volna ki egy hatalmas földalatti kamrát, ahová az amerikai történelem legfontosabb tárgyi dokumentumait, műtárgyait, valamint több híres amerikai művész, sportoló és feltaláló mellszobrát helyezte volna el. Tervei között szerepelt az is, hogy a 18 méter magas fejszobrok mögött húzódó kanyon északi falában egy nagy, bronzsassal ékesített bejáratot alakít ki, ahonnan egy 800 méter hosszú lépcsőn át juthatnának el az emberek az általa Rekordok Csarnokának hívott terem felé. A szobrász ötletére a Kongresszus azonnal igent mondott, a vájárok ki is robbantottak egy 22 méter hosszú alagutat a hegyből, ám 1939 nyarán, a küszöbön álló háború miatt hirtelen leállították a munkálatokat, és az építmény sokáig befejezetlen maradt. 

Végül 1998-ban mégis elhelyezték az Egyesült Államok legfontosabb dokumentumainak, köztük a Függetlenségi Nyilatkozatnak és az alkotmánynak a másolatát néhány elnök memoárjával együtt a Titkok Kamrája nevű alagútban. 

Ez a mai napig egyfajta időkapszulaként funkcionál, és bejáratát egy 1200 fontot nyomó gránittömb zárja le.

Kép

A Rushmore-hegy négy korábbi amerikai elnök szobrával – Kép forrása: Freepik

Szoba a Szabadság-szobor fáklyájában

A Szabadság-szobor fáklyájában található aprócska terembe 1916. július 30. óta egyetlen látogató sem teheti be a lábát. Ezen a napon ugyanis egy végzetes esemény rázta meg New Yorkot, amely a szoborban jelentős kárt tett: a város kikötőjében található vasúti területen német ügynökök felrobbantottak egy kétmillió tonnát kitevő lőszer- és fegyverszállítmányt, amelyet az Egyesült Államok az Orosz Birodalomnak szánt. A detonáció egy, a Richter-skála szerint 5,0 és 5,5 közötti erősségű földrengést eredményezett. A robbanás több mint száz vasúti kocsit, tizenhárom raktárt semmisített meg, egy 110×50 méter mély krátert hagyott maga után, és 40 kilométeres sugárban kitörte Manhattan és Jersey City összes házának ablakait. 

Kép

A New York-i Szabadság-szobor – Kép forrása: Freepik

A repeszek akkora erővel lökődtek ki, hogy míg az egyik kiszakította a Szabadság-szobor fáklyájának egy darabját, a másik a The Jersey Journal épületének óratornyába fúródott bele, a jersey-i Városháza tornya pedig kettéhasadt. Noha azóta már lecserélték a fáklyát, és felújították a lerombolt területeket, a nyilvánosság előtt sosem nyitották meg újra ezt a részt, így a fáklyában megbújó aprócska terem sem látogatható többé.

Források: grunge.com, businessinsider.com, nypost.com, Index.hu