Ünnepek utáni levertség, „post-holiday blues” – mit kezdjünk vele?

„Ha elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég” – zakatol a fülemben a Neoton Família dalának első sora nagyjából azóta, hogy az ünnepek utáni lehangoltsággal kapcsolatban készülök cikket írni. (A dallamtapadás jelenségével, amikor egy bizonyos dalt nem tudunk kiverni a fejünkből, ebben a korábbi cikkünkben foglalkoztunk.) Bár a nóta folytatásában felcsillan a remény – „de ha vigyázunk rá, nem alszik ki még” –, a teljes szöveg az elmúló ünnep kapcsán érzett melankóliát sugározza. Ez esetben nem csupán a szövegíró lírai „túlkapásáról” van szó, nagyon is valós érzést fogalmaz meg: ünnepek utáni lehangoltság, rosszkedv bizony létezik.

Kedvetlenek vagyunk, ürességet érzünk 

Az angol nyelvterületen „post-holiday blues” elnevezéssel emlegetett jelenség tudományosan is igazolt. Annak ellenére, hogy meglehetősen gyakori, viszonylag kevés tanulmány született a témában. 

Az ünnepek utáni vagy ahhoz hasonló levertség általában olyan felfokozott és várakozásokkal teli időszakok után következik be, mint például egy nyaralás. 

Így nem csoda, ha karácsony és szilveszter után – amikor kihunynak az ünnepi fények, lekerülnek a díszek, és véget érnek a nagy vendégeskedések – elhatalmasodik rajtunk a rossz hangulat. Kedvetlenek vagyunk és ürességet érzünk, hiszen amit annyira vártunk, amire régóta készültünk, egy szempillantás alatt véget is ért; ahogy vele együtt a szabadságunk is. Ismét várnak a dolgos, szürke hétköznapok, ráadásul a tavasz is beláthatatlanul messze van.

„Bár nehéz pontosan megmondani, hány embert érinthet az ünnepek utáni lehangoltság, egyáltalán nem ritka jelenségről beszélünk” – fejtette ki egy pszichológus a Newsweeknek. Ahogyan Margaret Wehrenberg szorongástréner fogalmaz, a saját praxisában gyakran tapasztalja, hogy azok, akik elelve hajlamosak a szorongásra vagy a depresszióra, gyakran érzik, hogy karácsony után, január táján ezek az érzéseik felerősödnek. A szakember szerint ezt sok esetben az ünnepekkel kapcsolatos túlidealizált elvárások okozzák. „Az ünnepek utáni lehangoltság nem ritkán annak az eredménye, hogy nem sikerül határokat szabni az igényeinknek, így aztán szomorúak vagyunk amiatt, hogy nem úgy teltek ezek a napok, ahogyan elképzeltük” – teszi hozzá.

Valamit rosszul csinálunk? 

Bár a szakember szerint az okok nagyon összetettek és egyénenként is változhatnak, az biztos, hogy hajlamosak vagyunk túlzott elvárásokat támasztani magunkkal szemben a karácsonyi előkészületek, ünnepkör kapcsán (is). Miközben a nagy rohanásban talán észre sem vesszük, hányféle feszültségforrásnak tesszük ki magunkat. 

Zsúfolt üzletekben tolongunk, közlekedési dugókban ülünk, hajszoljuk a legtökéletesebb karácsonyfát, a karácsonyi menü hozzávalóit. Ha pedig ez megvan, irány a konyha, a sütés-főzés, a faállítás és a díszítés. 
Végtelenül kimerültnek érezzük magunkat szenteste, amikor végre lerogyunk a tökéletesen megterített asztalhoz, és nem biztos, hogy képesek vagyunk önfeledten átengedni magunkat az ünnepnek. 

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Arról nem is beszélve, hogy sokan elszigetelten, magányosan töltik az évnek ezt az időszakát is. A témában fellelhető kutatások szerint esetükben – nem meglepő módon – a lehangoltság általában tartósnak bizonyul. A kedvtelenség kialakulásának emellett bizonyos élettani, fiziológiai tényezők is „kedveznek”: mindez télen történik velünk, amikor kevesebb napfény ér bennünket, így jóval kevesebb D-vitaminhoz jut a szervezetünk. Ugyanígy nem segít a helyzeten a cukorban, zsírban és alkoholban bővelkedő ünnepi menüsor sem: nem meglepő, ha az akár hetekig is tartó nagy evészetek, ivászatok után nem a legjobb formánkat hozzuk. (Esetleg némi lelkiismeret-furdalással, szégyenérzettel megspékelve, amit a felszaladt kilók okán érzünk.) 

A jó hír azonban az, hogy mi magunk is számtalan dologgal megpróbálkozhatunk mind a fizikai, mind a mentális jóllétünk érdekében. A legtöbb tanács az ünnepek utánra szól, ezekből szedtünk össze néhányat. 

Adjunk időt magunknak

Az első és legfontosabb javaslat, hogy ne siettessük a folyamatot. Nem vagyunk gépek, fogadjuk el, ha az év első munkanapjain esetleg még nem leszünk ott száz százalékig „fejben”, és hogy ezzel nincs semmi baj. 

Egy olyan felfokozott időszak után, amilyen a karácsony is, legyünk egy kicsit türelmesek magunkkal! 

Ha ezt nem akarjuk „erőszakkal megspórolni”, jó eséllyel hamarabb túljutunk a melankólián – véli Dr. Amanda Itzkoff, a Mount Sinai Hospital pszichiátere.

Bizony, az egészséges életmód 

Bár elcsépelten hangozhat, bizonyított hangulatjavító módszerként működnek az egészéges életmód alappillérei: a minőségi alvás, a rendszeres testmozgás és a változatos, tápanyagdús étrend. Arra azonban vigyázzunk, hogy ne essünk az irreális újévi fogadalmak csapdájába: a lényeg nem a zengzetes, nagy vállalásokon van. Inkább kisebb, ám a hétköznapi életünkbe is beilleszthető rutin kialakítására törekedjünk, máskülönben a nagyratörő terveink hamar zátonyra futhatnak. Ez pedig nem fog kibillenteni a hangulati mélypontunkról, sőt.

Tervezzünk, ne csak sodródjunk

Sokat segíthetünk magunkon azzal is, ha megpróbáljuk a kezünkbe venni az „irányítást”. Üljünk le a friss naptárral, és kezdjük el töltögetni: állítsunk fel teljesíthető, pozitív célokat; alakítsunk ki rutinokat. Teremtsünk apró ünnepeket magunknak, például iktassunk be egy mozit vagy egy találkát egy rég nem látott baráttal – amikbe lehet kapaszkodni a végtelennek tűnő január-februári napokban. 

Nem depresszió, de abba fordulhat

„Bár sokan panaszkodnak arra, hogy karácsony után depressziósnak érzik magukat, fontos különbséget tenni a két állapot között” – mondja Rae Mazzei. Az egészségpszichológus szerint míg az ünnepek utáni rosszkedv rövid idő alatt elmúlik, a klinikai depressziót általában tartósan rossz hangulat, motiválatlanság és az örömérzet elvesztése jellemzi. Abban az esetben, ha ezek a tünetek nem múlnak, esetleg súlyosbodnának, mindenképp kérjük szakember segítségét.