Mire fogat mosott, elnéptelenedtek a játszóutcák – 60 éve került adásba a Tévémaci
A legelső Tévémaci 1963. április 15-én, húsvéthétfőn jelent meg a Magyar Televízió képernyőjén. Ahogy múltak az évek, változott és színesedett a figura, de az almazöld pizsamát és sárga sálat viselő mackó a mai napig generációk kedvence. Pedig nem sokon múlt, hogy az Esti mese előtt a maci helyett Gombóc tündért vagy Fáni boszorkányt nézzék a gyerekek...
Kende Márta, a tévémaci egyik alkotója – Fotó: Fortepan; Adomanyozó: Rádió és Televízió Újság
Szigorú doktor bácsi is lehetett volna
A gyerekműsorok szerkesztőségénél úgy gondolták, szükség lenne valamire, ami egységes keretbe foglalja a bemondók által felolvasott, akkor még szinte alig illusztrált meséket. Az Esti mese ugyanis eleinte nem rajzfilmek sugárzását jelentette, hanem a bemondók – Takács Mari, Tamási Eszter, Balogh Mari – meséket olvastak fel a gyerekeknek, miközben a kamera őket vette. Az Esti mese népszerűségének növekedésével párhuzamosan az alkotók szerettek volna főcímet készíteni hozzá. Többféle próbálkozás is történt, a Fogmosó mackó mellett például Gombóc tündér, Fáni boszorkány vagy Tv-Bébi is lehetett volna a főszereplő.
A Magyar Televízió korai időszakának slágerműfaja a bábjáték volt. Eleinte a Bábszínház adásait közvetítették, majd saját maguk is készítettek bábműsorokat, ilyen volt például a Futrinka utca vagy a Mazsola (a Mazsola és Tádé elődje), amelyek nagyon népszerűek lettek. Már a tévé indulásakor, 1958-ban felvetődött, hogy egy vagy több olyan bábot kellene készíteni, amelyek a televíziót képviselik, csak rá jellemző módon. Olyan ötlet is akadt, hogy „televíziós bábcsaládot” hozzanak létre, többek közt egy kislányt, egy játékmackót, egy kutyust, egy cicát stb. Vagyis a mackó ötlete már ekkor megjelent.
Eleinte egy „rokonszenves, de szigorú” doktor bácsi megalkotásán gondolkoztak.„Ha sikerül vonzó és érdekes módon megértetni, hogy miért fontos este korán lefeküdni, vagy miért nem elegendő az egészséges élethez a cukor és a fagylalt, hogy miért kell fogat mosni, szeretni a főzeléket és a gyümölcsöt, egyszóval az étrend, az öltözködés, a tisztálkodás kulturált formáit elfogadtatni, akkor nem vész kárba erőfeszítésünk” – ez volt a szerkesztőség célkitűzése.
A nevelői célzat sikerét ma már nehéz lenne megítélni, annyi azonban biztos, hogy a mackó olyan jól sikerült, hogy generációk kedvencévé vált, és a köztévé korszakokon átívelő jelképe lett.
Makettműhelyből a tévébe
Az első tévémaci 1963. április 15-én, húsvéthétfőn debütált a tévében. A Rádió- és Televízióújság ezen a napon a következőt írta az Esti meséhez: „20:00: Szép álmokat gyerekek! Ettől a naptól fogva egy kis mackó is hallgatja az esti mesét (Képe a hátsó címoldalon…)” „Szülőanyja” Bálint Ágnes író-dramaturg, aki kitalálta a forgatókönyvet, és kiválasztotta a figurát. Úgy gondolta, a legtöbb gyerek mackóval alszik el, minden családban található legalább egy maci. „Bár ez az első saját készítésű, kockázott bábfilm inkább csak kísérletnek tekintendő, máris igen nagy népszerűségnek örvend: a mackó fogmosásának sercegésére egész játszóutcák néptelenednek el ma már a fővárosban” – így számolt be róla jelentésében a Gyermek- és Ifjúsági Osztály.
A Fogmosó mackó a televízió makettműhelyében készült, Kende Márta rendezésében. Sokan azt hitték, hogy valaki van a bábuban, pedig a filcborítású figura csupán 16 centiméteres volt, és a belsejébe épített ólomdrótok segítségével mozgatták. A tervező Lengyel Zsolt és a kivitelező-animátor Köber Tibor bábszínházi, illetve Pannónia Filmstúdió-dolgozók voltak. A legelső figurából sajnos nem maradt példány, pedig egy-egy forgatáshoz öt-hat darabot is készítettek.
Eltűnése oka, hogy egyrészt azóta többször is lecserélték, másrészt a figurákból, díszletből mindenki hazavitt valamit emlékbe, így végül elfogytak.
A tévémaci űrruhában– Forrás: Fortepan; Adományozó: Rádió és Televízió Újság; A fotó szerzője Vörös iIona
Maci a világűrben
Öt évvel később, 1968-ban újratervezték a Tévémacit, és kitalálták, hogy többféle módon, nemcsak fogmosással zárják le a történetet. Az addig fiúnak tartott maci ekkor hajat és pöttyös hálóinget kapott. Emiatt sok kritika érkezett a nézőktől, amelyekre Bálint Ágnes a Rádió- és Televízióújságban így reagált: “...annak idején én is fiúnak képzeltem el, csíkos pizsamában. A férfias ruhadarabot annak idején a rendező vetette el, attól félvén, hogy a nadrágszár elfedi a mackó esetlen mozgásának esetleges báját...” A készítők, Lengyel Zsolt és Köber Tibor viszont nemtelennek akarták bemutatni a macit, hogy a gyerekek maguk dönthessék el, fiú vagy lány mackót szeretnének látni.
Az új figurának sötét bundája volt, napi rutinjába tartozott nemcsak a fogmosás, hanem a papucsába való belebújás is. Pöttyös hálóinget hordott, de fiúhangon köpött. A színes televíziózás megjelenésével pedig kiderült, hogy az addig fekete-fehérben látott figura valójában színes. Olyan népszerű volt, hogy 1980-ban elkísérte Farkas Bertalant a világűrbe – ez állítólag pártutasításra történt.
Egészen hihetetlen, de ahhoz, hogy megfelelő űrruhája lehessen, tervezőjét tanulmányútra küldték a Szovjetunióba, ahol hat hétig vizsgálhatta az űrhajósok ruháját, hogy aztán élethű másolatot készítsen a maci számára.
A Magyar Televízió kabalafigurája 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben. Egyik este a Szojuz űrállomás fedélzetéről Farkas Bertalan a mackó társaságában mondott mesét a gyerekeknek.
A váltás után 13 évig „nem bántották”, 1981-ben cserélték le újra, Koch Aurél tervező és Tóth A. Pál operatőr-rendező közreműködésével. A mackó új ruhatárat és bútorokat is kapott. Lakását Kende Márta és munkatársai készítették. A harmadik macit viszont nagyon gyorsan leváltották, ennek okát nem tudni biztosan. Egyes források szerint készítője nem volt „jó káder”. A cserét általában valami különös alkalomhoz igazították: az első macit húsvétkor, a másodikat augusztus 20. előtt mutatták be, a harmadiknál pedig 1981. június 12-ére időzítették a váltást, ez volt a tanév utolsó napja. Megint pizsamát és új társat, egy csutkababát kapott. Kezdettől fogva volt alvótársa: először Valérka, később Csutkababa, majd Paprikajancsi.
„Úgy mosson fogat, ahogy a gyerekeknek jó”
A negyedik – és 2012 húsvétjáig az utolsó – tévémaci kidolgozására Foky Ottót kérték fel, a bábtervező volt Mirr-Murr, Makk Marci, Misi Mókus, vagy éppen Süsü megalkotója is. A bábut Szabó László iparművész készítette. Az 1982 októberében bemutatott változatnak világosabb színe lett, lábaira és kezeire ujjakat formáztak, ruhatára jelentősen bővült. Napközben zöld kertésznadrágot, este zöld pizsamát viselt, amelyhez sárga sálat hordott. A zöld pizsama is Foky Ottó találmánya volt, korábban a maci egy pelenkaszerű bugyogóban tért aludni. Az új maci paprikajancsija már nemcsak baba volt, hanem életre is kelt. Paprikajancsi mindig felült az ágyból a mese végén, és azt mondta: „Pszt! Aludjatok, gyerekek!” A nagy orrú, szalmahajú, piros ruhás, sapkás, pirospozsgás Paprikajancsi állandó társa lett a Tévémacinak.
Rajta kívül felbukkantak egyes „epizódszereplők” is, például Ugrifüles és Mirr-Murr, akik általában az ablakból nézték az Esti mesét.
Foky Ottó a hét minden napjára és a nagyobb ünnepekre külön kis epizódot készített. A filmet, ahogy eddig, úgy most is a kockázás módszerével készítették, amire azért volt szükség, hogy a maci szem- és szájmozgását hitelesen tudják reprodukálni. „Egy egész fogorvosgárda vizsgálta annak idején, hogy a maci úgy mosson fogat, ahogy a gyerekeknek jó…” – mesélte később egy interjúban az animációsfilm-rendező. A Tévémaciról könyvek is készültek, Bálint Ágnes Jó éjszakát maci! (1970) és Én vagyok a Tévé-Maci (1983) címmel írt mesekönyveket.
Visszakövetelték a nézők
Az Magyar Televízió 1998-ban egyszerűen megszüntette a Tévémacit (és rövid időre az Esti mesét is). Az akkori programigazgató elavultnak, korszerűtlennek titulálta a műsort. Véleménye szerint a maci a kádári érából visszamaradt figura, nem segíti kellőképpen a gyerekek szocializációját, ezért azon a nyáron „nyugdíjba küldték”. Ez olyan nagy felháborodást keltett, hogy fél évvel később visszatért, de 2012. április 15-én újra megpróbálták lecserélni a közkedvelt figurát. Ez a maci már a testvérével ült le esténként a tévé elé, és számítógépezett is. A nézők nem tudták megszeretni, így négy hónap után megint csak visszatért a Foky Ottó-féle mackó. Ráadásul nemcsak a figura, hanem maga a zene is telitalálat volt. Az eredetileg a Dörmögő Dömötör című, az 1960-as évek elején készült rádiójáték dallama volt, amelyet Pécsi József írt, de hamar levették a műsorról. Egy zenei szerkesztő viszont jó érzékkel átvitte a tévébe, és a szignált Vajda József fagottművész adta elő. A hét minden napjára volt egy-egy főcím, ezeket az adásrendezők a program sajátosságai miatt mindig variálták. A Híradóhoz igazodtak, mivel az Esti mese mindig előtte volt, és a hírműsornak pontban este fél nyolckor kellett kezdődnie. A klasszikus, almazöld ruhás Tévémaci az egész ország kedvence lett.
Facebookon 19 ezres követőtáborral rendelkezik, és ma is óriási kultusza van.
Források:
- https://www.mediakutato.hu/cikk/2009_02_nyar/01_tevemaci_allamszocializmus/
- https://archivum.mtva.hu/stories/TV-Maci-generaciok-kedvenc-babfiguraja
- https://www.femcafe.hu/cikkek/lifestyle/5-dolog-amit-nem-tudtal-a-szulinapos-tv-macirol/galeria/73853
- https://web.archive.org/web/20070612185539/http://www.macibolt.hu/pag/tvmaci.php#
- https://web.archive.org/web/20140714182131/http://merites.hu/2012/04/szuletesnapjan-menesztettek-a-tv-macit/
- https://hu.wikipedia.org/wiki/TV_Maci
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Olyan, mint a vadnyugat: zenebona, ricsaj” – 55 éve költözött be az életünkbe a Mézga család
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
