Őt csak szeretni vagy gyűlölni lehetett – Hiánypótló film készült Szilvássy Carola életéről
Szilvássy Carolának az egyik leggazdagabb erdélyi földbirtokos lányaként mindene adott volt egy gondtalan és fényűző élethez, ám ő nehezebb utat választott: a világháborúban sebesült katonákat ápolt, később árvaházat hozott létre, és az erdélyi magyarság kulturális értékeinek megőrzéséért is sokat tett. Miközben másoknak segített, súlyos terheket cipelt. Életéről A maga természete szerint és szabadon címen készült most film.
A produkció rendezői, Szebeni Zsuzsa, Bertha Lívia és Ugron Zsolna, valamint producere, Molnár-Bánffy Kata azzal a céllal készítették a filmet, hogy az megőrizze e kivételes nő emlékezetét. Az alkotók emellett a századfordulós Erdély kulturális életét is szerették volna jobban bemutatni. A film játékfilmes és dokumentarista elemek keverésével idézi meg Carola alakját és korát, amely archív fotókon és videókon elevenedik meg, míg személyisége, érzései, lelki vívódásai Kádár Noémi színésznő játéka révén bontakoznak ki a nézők előtt.
Saját gyermekét elvesztette, de megmentett 130 másikat
Szilvássy Carola, Erdély egyik legrégebbi arisztokrata családjának leszármazottja megosztó személyiség volt, aki soha nem rejtette véka alá véleményét, és kiállt a számára fontos ügyekért, rengeteg dologban megelőzve korát.
Támogatásával jöhetett létre a kolozsvári gyermekotthon, emellett némafilmet is rendezett, és ő volt az első magyar nő, aki repülőgépre ült.
A férfiak rajongtak érte, a nők pedig irigykedtek rá, pedig határozottsága mögött rengeteg személyes tragédia húzódott meg. Ifjú lányként a gróf, akit szeretett, nem őt vette feleségül, ezért válaszul egy másik férfihoz, báró Bornemissza Elemér későbbi országgyűlési képviselőhöz ment hozzá, de nem lelt boldogságra mellette. A házasságból egyetlen gyermek született, azonban a Dudinak becézett kisfiú hétéves korában meghalt skarlátban – ebben feltehetően közrejátszott, hogy apja egy kirándulás során nem öltöztette fel megfelelően.
A veszteség felerősítette Carolában az elesettek és a gyermekek iránti érzékenységét: pár évvel fia halála után bábaképzőt végzett, és később több szülést is levezetett, az első világháború idején pedig két évig szolgált szakszerszámos ápolóként a lembergi fronton, testközelből tapasztalva meg annak borzalmait. Az átéltekről naplót is vezetett.
Lelkiereje ezután sem tört meg.
Ezt mutatja, hogy 1916-ban, amikor a románok betörtek Erdélybe, 130 árvát menekített ki a nagyszebeni árvaház égő épületéből legjobb barátnőjével, Bethlen Margittal és Bánffy Miklóssal.
A Carolát megformáló Kádár Noémit ez az áldozatkészség fogta meg leginkább Bornemissza Elemérné jellemében. „Amikor a gyerekek mentését forgattuk, úgy éreztem, hogy ott van Carola is, nagyon megérintett ez a jelenet” – meséli a színésznő. A film mindenfajta hatásvadász elem nélkül ábrázolja élete legnehezebb pillanatait, amelyek ezáltal még megrázóbban hatnak, és elgondolkodtatják a nézőt.
Megelevenedő szerelmes sorok
A film másik vezérfonala Szilvássy Carola és Bánffy Miklós kapcsolatának bemutatása. Bár az asszonyt több férfihoz is fűzték gyengéd szálak, az író volt az egyetlen igaz szerelme. Még kamaszkorukban ismerkedtek meg, és hamar lángra gyúltak egymás iránt, ám Bánffy apja nem engedte a fiúnak, hogy feleségül vegye a lányt. Ennek ellenére szerelmük Carola haláláig tartott.
„Mély, intellektuális kapcsolat alakult ki köztük, ami egyszerre volt szerelem és barátság – mondja Szebeni Zsuzsa, Bánffy Miklós életének kutatója. – Jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, és nemcsak az érzelmeik, hanem közös ügyek is összekötötték őket, legyen az színházalapítás vagy az Erdélyi Helikon írói kör, amelynek mindketten tagjai voltak. Ezért is tarthatott ez a kapcsolat egész életükön át.”
Rengeteg levelet írtak egymáshoz, Bánffy mindenben kikérte Carola véleményét, sőt róla mintázta az Erdélyi történet trilógia női főszereplője, Milóth Adrienne karakterét.
A forgatókönyvet is író Ugron Zsolna többek között Bánffy Miklós Carolához írt sorait is beépítette a párbeszédekbe. Az asszony Bánffynak írt válaszlevelei viszont nem maradtak meg az utókornak: az író hagyatékát egyberendező felesége, Váradi Aranka vélhetően megsemmisítette azokat. De a filmben szintén idézett háborús feljegyzések is képet adnak Carola személyiségéről, karakán, mégis érzékeny alkatáról. Ennek köszönhetően az alkotás úgy hiteles, hogy közben érzelmekben és fordulatokban gazdag.
Igazi kincsekre bukkantak a film készítése közben
Szilvássy Carola hagyatékának feldolgozását nagy ívű kutatómunka előzte meg, az így előkerült különleges dokumentumok a filmben is láthatók. Az egyik ilyen egy pármásodperces mozgóképfelvétel, amelyen az Erdélyi Helikoni Íróközösség tagjai – többek közt Kemény János író, Kós Károly, Bánffy Miklós és maga Carola – szerepelnek. „A felvétel még a Kemény-leszármazottaknak is nagy meglepetést okozott, mivel 1992 óta senki sem láthatta. Ekkoriban veszett nyoma, és csak nemrég, egy szekrény mélyén bukkantunk a filmtekercsre” – osztja meg Bertha Lívia. A másik nagy felfedezés egy vázlat, ami azt a fejdíszt ábrázolja, amelyet Carola egy jótékonysági jelmezbálon viselt.
„A rajzot Bánffy Miklós készítette, és a Ráday-gyűjteményben találtuk. Az író Theodóra bizánci császárné fejdíszéről mintázta, a vázlat alapján készült fejdísz azonban nem maradt meg. A rajz nemcsak ezért különleges, hanem mert aztán az elkészült fejdíszt hadiárvák megsegítésére árverezték el” – avat be a kulisszatitkokba Szebeni Zsuzsa.
A nézők belehelyezkedését a szereplők helyzetébe a korhű jelmezek is segítik, amelyek nagy részét az alkotók Tordai Hajnal jelmeztervezőtől kapták.
„Komoly tartást ad az embernek, amikor egy ilyen ruhát visel” – mondja Kádár Noémi.
A filmben és a plakáton Carola ikonikus fejdíszének rekonstrukciója is szerepel, amely pedig Csilip Tünde munkája.
A játékfilmes jeleneteket olyan valós helyszíneken forgatták, ahol Carola sok időt töltött, mint az Erdélyi Helikon kör bázisaként működő Marosvécsi Kemény Kastély, a Kolozsvári Magyar Opera, ahol ő is színpadra állt, és a Kolozsvári Botanikus Kert, ahol sokat sétált.
Hite és bátorsága kiemelte kortársai közül
Szilvássy Carola érdemeinek hosszú sora ellenére nevét ma kevesen ismerik. „A kommunista rendszer igyekezett eltörölni az arisztokrácia emlékét, ahogyan azt láthattuk Bánffy Miklós esetében is. Az utóbbi években azonban előtérbe került a nőkutatás, ennek köszönhetően pedig Szilvássy Carola neve is újra bekerült a köztudatba” – mondja Szebeni Zsuzsa.
Szilvássy Carola emlékét (valamint az erdélyi magyar kisebbség kulturális értékeit) a 2015-ben létrejött Carola Egyesület ápolja. Az utóbbi években felújították síremlékét, Kendőzetlen feljegyzések Kolozsvárról címmel kiadták kéziratait és levelezéseit, és iskolákban tartanak róla előadást. Ismeretterjesztő munkájuk révén alakja már a diákok körében is egyre népszerűbb – a fiatalokhoz leginkább a receptjeit tartalmazó két könyvvel sikerült közelebb hozni. Persze a konyhaművészet csak egy kis szeletét képezte munkásságának, és valamennyi cselekedete példa lehet a 21. század embere előtt. „Kiváló sportoló volt, aki jótékonysági esteken lépett fel, és az irodalmat is támogatta.”
„De, ami miatt leginkább kitűnt a kortársai közül, az a bátorsága, hogy fel mert lépni a századforduló szabályaival szemben” – sorolja Szilvássy Carola kutatója.
Bornemissza Elemérnét tetteiben minden bizonnyal erős hite is vezérelte: az erdélyi diakonissza mozgalom támogatója volt, élete végén pedig rájuk hagyta vagyonát. „Protestáns identitása mindvégig nagyon sokat jelentett számára. Egyfajta cselekvő hit volt az övé, amelyet adománygyűjtő rendezvényeken való szerepvállalása is mutat. A feljegyzések szerint azok a jótékonysági bálok, amelyeken megfordult, rendkívüli bevétellel zárultak. Később pedig komoly áldozatokat hozott az árvaháza érdekében” – idézi fel Szebeni Zsuzsa.
A maga természete szerint és szabadon elkészülésével még szélesebb körben ismertté válhat a neve: a terv szerint a filmet jövőre kulturális fesztiválokon és rendezvényeken is bemutatják, majd a Duna Televízió is műsorára tűzi, később pedig az interneten is elérhetővé teszik.
A maga természete szerint és szabadon
történelmi dokumentumfilm, ’69
Producer: Molnár-Bánffy Kata, Salt Communications Kft.
Forgatókönyvíró: Ugron Zsolna
Rendező: Szebeni Zsuzsa
Társrendező: Bertha Lívia és Ugron Zsolna
Operatőr: Szepesi Dávid
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Műtősnő és szupersztár: mi mindenhez értett egy kolozsvári arisztokrata hölgy?
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Egy társadalom lefejezése – Így zajlott az erdélyi arisztokrácia kivéreztetése
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A legtiszteltebb honleány – Zichy Antónia grófnő, Batthyány Lajos hitvese
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
