Hét hely hazánkban, amelynek különleges története van
Arról talán senkit sem kell meggyőzni, hogy Magyarország tele van csodákkal: szebbnél szebb tájakkal, természet alkotta, varázslatos képződményekkel, várakkal. Most olyan helyeket ajánlunk, amelyekhez még legendák, különleges történetek is kapcsolódnak.
A bajai „szerelmesek temetője”
Bajára nemcsak szép fekvése és a híres bajai halászlé miatt érdemes ellátogatni, hanem azért is, mert tele van érdekes történetekkel, amelyek egyike a „szerelmesek temetője”. A bajaiak úgy tartják, a Duna mellékága egy tragikus szerelmi história végső állomása. A helyiek által Sugovicának keresztelt folyószakasz nevének eredetmondája szerint Sugó Mátyás gazdag vízimolnár fia beleszeretett egy szegény halász leányába, Vicába, ám a szülők ellenezték a házasságukat, ezért a fiatalok a vízbe ölték magukat. A Sugó és a Vica nevek összeolvadásából keletkezett a földrajzi név: Sugovica. Ez természetesen csak egy népnyelvi költés, a nyelvtörténeti kutatások máshonnan eredeztetik a nevet.
Tipp: Béreljünk csónakot, és evezzünk a Duna bajai mellékágán, igazán romantikus élményben lesz részünk!
A hajósi kastély titkos alagútja
A Bács-Kiskun megyei Hajóson található a megye legrégebbi kastélya, amelynek felépítésével kapcsolatban azt beszélik, hogy magának
Mária Teréziának építtette a kalocsai érsek, mivel a királynő úgy tervezte, hogy látogatást tesz a kalocsai egyházmegyében.
Mária Teréziának ez alkalomból az volt a kívánsága, hogy szánon szeretné megtenni az utat Kalocsától Hajósig. Az érsek ezért sóval szóratta be a két település között az utat. A látogatás végül elmaradt, csak a hajósi emberek emlegetik máig, hogy a kastély két kapujának tetejét díszítő szobrok Mária Teréziát ábrázolják.
A kastély azonban nem csak erről a történetről híres. Kertjében több titkos alagútra is bukkantak: a négy méter hosszúba, amely egykor kút volt, és az érseki konyhát látta el vízzel, le is ereszkedhetünk egy vaslétrán. Az idős hajósiak más titkos alagutakról is mesélnek, ezek létezéséről azonban ez idáig nem került elő bizonyíték. Az egyik legenda szerint a kastély pincéjéből a Nepomuki Szent János-szoborig vezetett egy alagút, ahol a szent alakja alatt négy kőbe vésett arc látható, amelyek a négy égtáj felé néznek. Ha valaki tudta, hogy a szoborarcoktól hány lépést kell lépnie az égtájak felé, megtalálhatta a titkos alagút négy lejáratának egyikét.
Tipp: Látogassunk el a 24 utcából és 1200 pincéből álló, Európában egyedülálló Hajósi Pincefaluba!
Máré megátkozott úrnője
Máré vára a Mecsek egyik lélegzetelállítóan szép hegyén áll.
A tatárjárás idején épült, ám a reneszánsz időszakában lőporrobbanás miatt leégett.
Napjainkban csak kívülről járható körbe.
A legenda szerint itt lakott Máré vitéz szépséges feleségével. Márét a király hadba szólította, és hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége elsiratta, majd hozzáment a szomszéd vár urához, és a frigyből született egy szép lányuk. Sok-sok év telt el, mikor a már halottnak hitt Máré mégis hazatért, és mikor ráébredt felesége hűtlenségére, mindkét várat ágyúval halomra lövette. Ott halt meg az asszony Miklós vitézzel együtt. Csak lányuk maradt életben, de őt az anyja megátkozta. Az átokkal sújtott leány azóta is a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár, és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.
Tipp: Kiránduljunk egyet a Mecsekben, másszunk fel legmagasabb csúcsára, a 682 méteres Zengőre, és csodáljuk meg az ott épült 22 méteres, hétemeletes kilátóból elénk táruló panorámát!
A martalócok nyomában
A pécsieknek van egy kedvenc kirándulóhelye, a meredek, szűk utcákkal és temérdek szőlőtőkével tarkított Deindol-völgy. A legenda szerint itt egykor martalócok tanyáztak. A völgy elnevezése is innen ered: egyes források szerint ugyanis a török-szláv dahijin dol kifejezés azt jelenti, martalócok völgye.
A másik népmonda szerint ez a terület valaha egy német emberé volt. Amikor azt érezte, hamarosan meg fog halni, fölvitette magát a három fiával a hegyre, ahonnan beláthatta az egész birtokot. A vagyonfelosztás úgy zajlott, hogy az öreg nyugatról kezdve rámutatott az első völgyre, és azt mondta: „Das ist dein Tal”, svábosan „dein Tol” (Ez a te völgyed). A másik két fiának is osztott egy-egy völgyrészt, és azóta nevezik ezeket Kis-, Közép- és Nagy-Deindolnak.
Tipp: Pécsett járva ne hagyjuk ki a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Vasarely Múzeumot, a dzsámit, Idrisz Baba türbéjét, és feltétlenül üljünk be a Széchenyi tér egyik hangulatos kávézójába!
A Százrejtekű bükkaljai alagútrendszer
Kevés titokzatosabb nevű földalatti járatrendszert találunk itthon, mint a bükkaljai kőkultúra egyik legkülönlegesebbjét, a Százrejtekűt a Heves megyei Andornaktályán, amit a hagyomány szerint még a török időkben vághattak menedéknek az invázió elől menekülő lakosság számára. Később a helyi földbirtokos az elágazásokat elfalaztatta, és birkahodályt alakított ki a legnagyobb termekből. Napjainkban vezetett túrán csodálkozhatunk rá a többszintes, rejtélyes hangulatú járatrendszerre: a hungarikumnak számító bükkaljai kőkultúra látnivalóit bemutató túrasorozat egyik programja ugyanis ide vezet.
Tipp: Andornaktálya környéke tele van látnivalókkal: szinte csak egy ugrás Eger, a siroki vár és a barlanglakások, vagy a Tisza-tavi Ökocentrum.
Rákóczi mogyorófája
300 évesnél idősebb, 25 méter koronaátmérőjű és 20 méter magas az a famatuzsálem, amelyet Rákóczi-törökmogyoró-faként emlegetnek Romhányban. A szájhagyomány úgy tartja, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem az itteni kápolnától irányította 1710. január 22-én a Lókos mentén zajló ütközetet, amelyben véres vereséget szenvedett Heister Sigbert császári tábornok csapataitól. Egy legenda szerint az akkor már terebélyes mogyorófa alatt állt a fejedelem sátra. Írásos feljegyzésekből viszont úgy tudható, hogy a rodostói száműzetésben élő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy törökmogyorófa-cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban az 1710. január 22-i csata emlékére. Történetek szerint a fát a katona nem a csata helyszínén ültette el, hanem egy távolabb eső dombon. Bárhogyan volt is, az utókor Rákóczi mogyorófájaként tiszteli a Kastélyka-dűlőn magasodó matuzsálemet.
Tipp: Kiránduljunk a Prónay-kilátóhoz, látogassuk meg a felsőpetényi Almásy-kastélyt és a nógrádi várat, szép időben pedig mártózzunk egyet a Bánki-tóban!
Az örök szerelem háza
A fonyódi Walkó-kilátó közelében áll a híres Kripta-villa.
Abrudbányay Ödön az esküvő előtt betegségben elhunyt menyasszonya, Magdus emlékére építette a pompás villát a fonyódi Sipos-dombon.
A ház 1940-ben készült el, és a szerelmét örökre sirató férfi az épület alagsorában helyeztette el Magdus megmaradt emléktárgyait és a vörös homokkőből faragott nászágyat, rajta Magdus és saját fekvő alakjával. A legenda úgy tartja, ha kedvesünkkel a nászágy fölött megfogjuk egymás kezét, örök szerelmet nyerhetünk.
Tipp: Fonyódot a déli part legszebb strandjaként tartják számon, itt van a Balaton leghosszabb, 464 méter hosszú mólója. Ellátogathatunk a Valkó-kilátóhoz, és megcsodálhatjuk a híres fonyódi villasort is.
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
