Biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha kilőjük a medvéket?

Kiskapuk, amelyek a vadászoknak kedveznek

Románia 2016-ban tiltotta be a nagy húsevő vadak – így a medvék és a farkasok – trófeacélzattal történő vadászatát. Nemrégiben a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) környezetvédelmi miniszterének, Tánczos Barnának a javaslatára kidolgozott és elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy medvetámadás esetén egy-egy településen helyben hozzák meg a döntést a védekezés mértékéről és a foganatosítható intézkedésekről. Ez a nagyvad elkergetésétől a befogásán és áthelyezésén át a kilövéséig/eutanáziáig terjedhet.

Igen ám, csakhogy léteznek olyan jogi kiskapuk, amelyek a vadászatok szervezőinek kedveznek. Ők 5–50 ezer euró közötti összeget kereshetnek egy medvén, megilleti őket a vadászok által fizetett vadászati alap részvételi díj, amely 1000–1500 euró, ezen túlmenően az a vadász, aki kilő egy medvét, 4500–8000 eurót fizet a szervezőknek az állat súlya, életkora és más kritériumok alapján. Nem csoda, hogy nem szeretnének elesni a „zsírosbödöntől”.

„Románia az egyetlen olyan európai ország, amely nemzedékek óta a medvék legjobb otthona”

Az állatvédők állítják, hogy a medve sosem támad ok nélkül, sőt, ha csak teheti, menekül, esetében a támadás a védekezés legutolsó formája.

„A hírek nem szólnak például arról, hogy a megsebesített juhász az anyamedve bocsait meg akarta ölni. Vagy, hogy az ijedt medve azért támadt, mert puskákkal hajtották ki a kukoricásból” – nyilatkozta Bereczky Leonárdó, aki 13 évvel ezelőtt hozta létre Balánbányán az egyedülálló medve-visszavadító központot.

Tavaly márciusban nagy felháborodást keltett, hogy a háromszéki Ozsdola környékén kilőtték az Európa egyik legnagyobb példányának számító barna medvét, Arthurt. A „feljelentő” két állatvédő egyesület, az osztrák VGT (Verein Gegen Tierfabriken) és a romániai Agent Green voltak, utóbbi hangoztatta is:

„A medvék kilövése felháborító. Románia nem állatkert. Románia az egyetlen olyan európai ország, amely nemzedékek óta a medvék legjobb otthona. Az elmúlt években sok erdőt kivágtak, ezért a medvék már a hegygerinceken, legelőkön is előfordulnak, jobban láthatók lettek.

Megjelentek az úgynevezett »konténeres medvék« táplálék reményében, amit előszeretettel halásznak elő a hulladékgyűjtőkből.

Ez sem történne meg, ha az emberek a hulladékot biztonságosan helyeznék el, úgy, ahogyan azt 2016 óta Szlovákiában a törvény elő is írja.”

Nemrég jelentették be, hogy a román környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium medveveszélyt megelőző kilövési kvótát vezetne be. A rendelettervezet kétszázhúsz barna medve kilövésére tesz javaslatot. A beavatkozási kvóta nyolcvan egyedről szól, és ennek keretén belül csak azokat a medvéket lőhetnék ki, amelyek emberi életet vagy közbiztonságot fenyegetnek. Ezeket az állatokat a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásával lehetne kilőni. A veszély megelőzése érdekében emellett száznegyven egyed kilövését engedélyezné a tárca a kritikus területeken. 

„Egyre nehezebb azoknak az élete, akik a medvék által lakott vagy kedvelt régiókban élnek, ezért azonnali megoldásokat kell találnunk" – nyilatkozta az ügy kapcsán Tánczos Barna.

A három emberséges módszer

Domonkos Csaba biológus, vadgazdamérnök, a marosvásárhelyi Milvus egyesület medvekutatási programjának vezetője szerint Székelyföld jelentős részén az emberek eddig is együtt tudtak élni a medvékkel. Ahhoz, hogy utóbbiak megmaradjanak, valamiféle társadalmi elfogadottság szükséges, nem pedig az, ami jelenleg zajlik, vagyis, hogy néhány deviáns példány viselkedése alapján ítélik meg az egész fajt. Szerinte a medve eltávolítását lehetővé tevő azonnali beavatkozás három módszer alapján történhet: a nagyvad elhajtása (a termőföldet érdemes lenne jó villanypásztorral védeni), a nagyvad altatása és áthelyezése.

Csak legvégső esetben szabadna kilövést alkalmazni, vagyis csak akkor, ha a vadállat gyakran visszatér a településre, és közvetlen veszélyt jelent az emberi életre, kárt tesz a javakban, jószágokban.

Hangsúlyozta azt is, hogy ne csodálkozzunk, ha a medvének, amelynek gyakorlatilag felkínáljuk a táplálékot, nem lesz lelkiismeret-furdalása elvenni azt. Amíg hozzá tud férni a hulladékhoz, a különböző háziállatokhoz, amíg etetjük az utcán, addig sok tíz, esetleg több száz medvét is kilőhetnek, mindig jönni fog egy másik helyette.

Medvetámadások az elmúlt évekből – csak kevésen múlt, hogy megúszták az érintettek

Idén januárban egy 69 éves férfira támadt a nagyvad Csíkszentgyörgyön. Az áldozat kísérője mentette meg a férfit egy balta segítségével.

Szintén idén, év elején ragadott el egy 27 éves férfit egy medve Peszente-tetőn, vaddisznóhajtás közben. A hajtók az erdő mellett gyülekeztek, amikor arra lettek figyelmesek, hogy az egyik társukat elragadta a medve. Gyorsan a segítségére siettek, majd sikerült kimenekíteni a férfit a vadállat karmai közül.

A férfi mindkét lába megsérült, több harapott seb lett rajta.

Tavaly júliusban a Kovászna megyei Gelencén, lakott területen nappal támadt egy nyolcéves gyerekre medve. Az állat a mancsával a gyerek oldalán ejtett sebet. Elsőként a helyi orvos vizsgálta meg a gyerek sérülését, majd a kézdivásárhelyi kórházba szállították.

Súlyos mellkasi sérülésekkel szállítottak kórházba egy 53 éves férfit 2021-ben, miután egy medve a székelyföldi Kápolnásfalu határában megsebesítette. Aznap a férfi éppen a háziállatait és a villanypásztort ellenőrizte, amikor rátámadt a vadállat. Szerencsére még időben kapott orvosi ellátást: megműtötték a csíkszeredai sürgősségi kórházban.

Ezekből a jelekből tudhatod, hogy a medve támadni fog

Egy székelyföldi medve átlagban 150 kilósra nő meg, de a nagyobbak elérhetik a 250 kilogrammos súlyt is.

A kifejlett példányok egyetlen ütéssel is képesek ölni, futtában leütni az áldozatukat, de a kistermetű társaik is nagy erővel rendelkeznek. 60-70 kilométer per órás sebességgel képesek futni rövidtávon, ez éppen elegendő szokott lenni, hogy utolérjék az embert.

Rendszeresen vadásznak, ideális számukra minden mezőgazdasági terület, mert itt közel vannak a gyümölcsösök, tudnak lakmározni, és el is tudnak rejtőzni. Nem az a céljuk, hogy az embert bántsák, hanem hogy megvédjék magukat, ha úgy érzik, veszély fenyegeti őket, illetve, hogy táplálékhoz jussanak. Ha egy medve támadásra készül, topog a mellső lábaival, billeg, a fülét hátra húzza. A legtöbbjük az embert azért támadja meg, mert váratlanul érkezik a közelébe.

Tanácsok medvetámadás esetére
Ha túrázni megyünk, kerüljük az erős illatú élelmiszerek fogyasztását.
Ha hozzánk nagyon közel vesszük észre a medvét, azonnal álljunk meg, nyugodtan hátrálva távolodjunk el anélkül, hogy hirtelen mozdulatot tennénk vagy kiabálnánk.
Semmiképp ne dobáljuk meg az állatot kövekkel, mert ez védekezést válthat ki belőle, és a támadás esélye megnő.
Ha felénk szalad a medve, lassan feküdjünk a földre. Így van esély, hogy az állat rájöjjön, hogy nem jelentünk veszélyt.
A földön fekve kezünkkel védjük az arcunkat, húzzuk fel a térdünket hastájékhoz.
Amennyiben medvét észlelünk, értesítsük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságát!
A leghatékonyabb védekezési mód a medvespray, amely maximum 10 méter távolságban hat, irritálja a medve szemét, az állat ezért elmenekül (nem támad).