Oktatás helyett propaganda az iskolákban – A szülők lázadásán választási eredmény is múlhat

A virginiai kormányzóválasztás nem olyan nagy horderejű esemény, amelyre általában kiemelt figyelmet fordítana a nemzetközi sajtó. Mégis tavaly az újságok ontották magukból a cikkeket arról, hogy a déli államban a republikánus „Glenn Youngkin legyőzte a woke ideológiát.” A demokrata Terry McAuliffe ugyanis nem vette számításba, hogy a szélsőséges baloldali eszmék terjedése az iskolákban népharagot gerjeszt. A szülők panaszait a politizáló tankönyvekről, a kritikai fajelméletről nem vette komolyan, ehelyett a jelölt azt hangoztatta egy tévévitában, hogy nem hiszi, hogy a „szülőnek kellene megmondania, hogy mit tanítsanak a gyerekének az iskolában.”Az eset jelentőségéről Frank Füredi írt hosszan a Látószög blogon nemrég. A kanadai-magyar szociológus, egyetemi tanár számos példát felvonultatva mutatja be a jelenséget.

 „Nagyon sokan vannak azok az amerikaiak, akik elfordulnak és csendben maradnak, amikor a mindennapi életben a woke-kultúra megnyilvánulásaival szembesülnek. Annál élesebben reagálnak azonban, ha rájönnek, hogy a gyermeküket agymosásban részesítik, és pedig azért, hogy a szülői értékekkel szögesen ellentétes értékeket plántáljanak beléjük. Minthogy a gyermekek ilyenfajta átnevelése korántsem szorítkozik a virginiai osztálytermekre, a szülők lázadása is országos méreteket öltött. Sőt, még csak nem is áll meg az Egyesült Államok partjainál. Nagy-Britanniában és a nyugati világ más országaiban is virginiai sorstársaikhoz hasonló helyzetben találják magukat a szülők” – hangsúlyozza Füredi.

A szülők lázadásában nagy szerepet játszhatott a világjárvány, a távoktatás során ugyanis sokan szembesültek azzal, hogy milyen agresszív ideológiai nevelés zajlik oktatás címén az iskola falai között. „Egy Caroline nevű észak-londoni anyától hallottam: »Megdöbbentem és elszörnyedtem annak hallatán, hogy lányom tanára a fehér kiváltságok káros voltáról értekezik«. A tanár arra figyelmeztette a gyermekeket, hogy »tudat alatt maguk is tovább táplálják« – mármint a fehér kiváltságot. Caroline ekkor érezte magát ott azon a bizonyos damaszkuszi úton. »Ekkor lettem divatos balos európai unió-párti polgárból olyasvalakivé, aki állandó riadókészültségben él és üzemelteti a maga woke-ellenes radarját«” – osztja meg tapasztalatait a szociológus a blogon.

A woke óvodától az LMBTQ kifestőig

Számtalan példa kering a sajtóban, ami segít megérteni, hogy miért lázadtak fel a szülők ennyire hangosan és szervezetten.

Egy virginiai iskolai körzetben kezdett terjedni az a video nyáron, amelyben azt sugallja Kia, az „abolicionista oktató”, hogy a rendőrség veszélyes. Az „Üdv a woke-oviban!/Welcome to Woke Kindergarten” című videójában pedig azt magyarázza a kicsiknek, hogy az angol névmások közül rá se a férfiakra, se a nőkre utalót ne használják, mert ő egyiket sem szereti, és többször is arra biztatja az óvodásokat, hogy kérdőjelezzék meg nemi identitásukat, és beszéljék meg szüleikkel, hogy számukra melyik megszólítás a legkényelmesebb. De Füredi hivatkozik arra a kifestőkönyvre is, amely „a transzneműség, a nemi kreativitás, az interszexualitás és a szexizmus témakörét” mutatja be játékos formában kicsi gyerekeknek.

Az oktatás átpolitizálása azoknak az aktivistáknak a gondolkodását tükrözi, akik szerint az iskola pedagógusainál a szülők nem lehetnek tájékozottabbak, és mivel ők nincsenek képben a „haladó tudománnyal”, ezért jogos kihagyni őket saját gyermekeik neveléséből.

Sokak szerint a koronavírus-járvány mellett ez is közrejátszhatott abban, hogy a regisztrált magántanulók száma az Egyesült Államokban egy év alatt megduplázódott, a szülők pedig arra a politikusra szavaznak, akiről úgy érzik, meghallgatja a panaszaikat, nem pedig álproblémának nevezi azokat.

Kép

Kép: Cory Woodward - Unplash

A „Fox & Friends” című műsorban novemberben arról beszélgettek az érintettekkel, hogyan élik meg a szülők a helyzetet. Dimis Christophy Iránban nőtt fel, keresztényként egy olyan iskolába járt, ahol azt tapasztalta, hogy a rendszer oktatás helyett propagandát közvetít, és most azért küzd, hogy a gyerekei Amerikában ne ugyanezzel a módszerrel szembesüljenek. „Harcolni akarok a gyerekeimért. Azt akarom, hogy legyen egy jó tantervük, amely azt tanítja meg nekik, hogyan gondolkodjanak, és nem azt, hogy mit gondoljanak" – nyilatkozta a műsorban Jessica Mendez, egy másik érintett.

Az aggodalmaskodó szülők azért is összetűzésbe kerültek a tantestületekkel országszerte, mert sok pedagógus támogatja a kritikai fajelmélet oktatását. A teória szerint a nyugati társadalmakat leuralja a fehér felsőbbrendűség., és az eszmerendszerből kiindulva egyes gyerekeknek azt tanítják, hogy a fehérek eredendően rasszisták (és szexisták). Az ellenzők viszont azt kifogásolják, hogy ez az elmélet az embereket a bőrszínük alapján a „kiváltságosok” és az „elnyomottak” kategóriájára osztja.

Az elmélethez kapcsolódik a „cancel culture”, vagyis az eltörlés kultúrájának fogalma is, amelynek hívei kiradírozzák a történelemből azokat az alakokat, akikről úgy vélik, hogy elősegítették vagy tűrték a kisebbségi csoportok elnyomását, vagy egyszerűen csak ideológiai értelemben nem megfelelő  számukra.  

Tavaly villámgyorsan terjedt az interneten az a video, amelyben egy illinoisi tanácsülésen az egészségügyi végzettségű afroamerikai édesapa kifakadt a kritikai fajelmélettel kapcsolatban. Ty Smith arról beszél a felvételen, hogy a fajelmélet „azt jelenti a gyakorlatban, hogy a gyerekeknek megtanítják, hogyan utálják egymást.” Az édesapa így folytatja a felszólalását: „Ki nyomott el engem? Az utcáról dolgoztam fel magam oda, ahol most vagyok, és most itt magyarázod nekem a kritikai fajelmélet hazugságait? Azt, hogy a feketék a fehérek miatt nem jutnak előre? Viccelsz? Komolyan ezért vagyunk itt?” – tette hozzá Smith ingerülten. Érdemes megnézni a hozzászólásokat is, amelyek jól mutatják, hogy a színesbőrű közösségekben sem mindenki támogatja a woke ideológiát, hanem van, aki elmondta, hogy Puerto Rico-iként is úgy gondolja, hogy több olyan emberre lenne szüksége Amerikának, aki felemeli a hangját.

A woke ideológia egyébként a baloldalt is megosztja, vannak olyan (bal)liberálisok, akik aggodalommal figyelik az eszmerendszer térhódítását, többek között a népszerű demokrata politikai tanácsadó, James Carville is problémának látja ezt a kommunikációt. 

Mi az a woke?
Az angol woke szó szerint „felébredtet” jelent, a hozzá kapcsolódó ideológusok pedig a „stay woke”, „maradj ébren” kifejezésre utalnak, ami annyit tesz, hogy naprakésznek kell lenni a világ történéseivel kapcsolatban és tudatában kell lenni annak, hogy milyen hátrányok érik a társadalomban élő kisebbségeket. A woke kultúra/ideológia követői szeretnék felhívni a figyelmet a társadalmi igazságtalanságra, elsősorban a faji megkülönböztetésre. A baloldali aktivizmushoz köthető kifejezés a Black Lives Matter tüntetésekkel egyidőben terjedt el széles körben. A kritikusok a véleményszabadság korlátozását látják a jelenségben, mert akik azonosulnak az elmélettel sokszor kettős mércét alkalmaznak, és boszorkányüldözésbe kezdenek azok ellen, akikkel nem értenek egyet.