Gáz- és áramszünetek lehetnek Európa-szerte? – Egy német oktatóvideó már a fűtéskimaradásra készít fel

Olyan felhívások, oktatóvideók terjednek napok óta a médiában, amelyekről azt hihetnénk, hogy a korai kommunizmusból maradtak ránk. Az egyik videóban egy vacogó idős hölgy ül a sötét szobában, majd megjelenik a képernyőn németül a kérdés, hogy mit tegyünk, ha elmegy az áram és nem lehet fűteni. A nő alufóliából extra „szigetelést” készít az ablakra, majd virágcserépből és mécsesekből „fűtőtestet” csinál, amely mellett ismerőseivel később mosolyogva melengeti a kezét. Ausztriában plakátokon hirdetik és videón szemléltetik, hogy mit kell tenni akkor, ha nincs áram. Ausztria védelmi minisztere, Klaudia Tanner a kampánnyal kapcsolatban korábban úgy fogalmazott: a közeljövőben reális esélye van egy kiterjedt áramszünetnek.

A szakértők egy része szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez valóban bekövetkezik, de a képsorokból mindenképpen kiolvasható: a kontinensen energiaválság zajlik, amelynek oka összetett, végkifejletéről pedig az elemzők is vitatkoznak. Az áremelkedés egyébként nem kizárólag Európát sújtja, az ázsiai cseppfolyósított földgáz novemberi szállításra vonatkozó spot (azonnali) ára is megemelkedett, így minden idők harmadik legmagasabb árfolyamát eredményezte – szúrta ki a Portfolio az S&P Global Platts kedden közzétett adatai közül.

Megnőtt az energiaéhség

Egy átlagos európai háztartás például Németországban vagy Ausztriában a többszörösét fizeti ki rezsire most, mint tavaly ilyenkor. A földgáz ára az európai piacokon egy év alatt átlagosan 400 százalékkal nőtt, ami a villamosenergia árát is feltolta, a piaci áramár egy év alatt 100 százalékkal nőtt.

Az egyik ok, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása után szinte az egész világ szobafogságba került, így a termelés lelassult. A visszaesés után egy alacsony pontról erős gazdasági fellendülés következett be, megnőtt a termelés és ezzel együtt annak energiaigénye is. Az áremelkedés fő oka a kereslettől elmaradó kínálat, ami több tényező szerencsétlen együttállására és elhibázott politikai döntésekre vezethető vissza.

A kontinens szűkölködik földgázban, ezért importra szorul, Európa a szükséges mennyiség jelentős részét Oroszországból kapja.

Elsőként a Lengyelországon keresztül futó Jamal-vezeték épült meg, utána a Fekete-tenger alatt húzódó Kék- és a Törökországon át vezető Török Áramlat, később pedig a Balti-tenger alatt kialakított két párhuzamosan haladó Északi Áramlat épült meg, amely közvetlenül Németországba szállíthatja az orosz gázt. Utóbbi politikai értelemben elég kényes ügynek számít Európában, leginkább Németországnak, az Oroszország elleni szankciók egyik támogatójának, ráadásul az is nehezíti a helyzetet, hogy az Északi Áramlat II. engedélyeztetését elhúzzák a német hatóságok.

Kép

Kép: Unsplash / Fre Sonneveld

Az atomenergia nem ördögtől való

Németország régóta sokat fektet a megújuló energiaforrásokra való átállásba, ugyanakkor az ország kitettsége megnőtt azáltal, hogy párhuzamosan zárják be az atomerőműveket és építik le a fosszilis energiát. Németországban az atomerőművek 2022 végéig tartó leállításáról 2011-ben határoztak, tavaly pedig a szénalapú energiatermelés 2038-ig tartó leépítéséről is döntöttek. A megújulók termelését viszont sokféle külső körülmény befolyásolhatja, több európai országban sem termeltek annyi energiát például a szélfarmok, mint amennyivel számoltak a kormányok, egyszerűen azért, mert nem fújt annyi szél.

A franciák új megoldással álltak elő nemrég, hogy hosszútávon növeljék az ország energiabiztonságát.  Kedden nagy bejelentést tett televíziós beszédében az elnök. Emmanuel Macron elmondta, hogy több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy a hirtelen magasra nőtt energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és jobban tudjon küzdeni a 2050-es klímacélért.

A Gazprom szintén kedden Twitteren jelentette be, hogy elkezdte öt európai gáztározójának novemberi feltöltési műveleteit, valamint meghatározták az ehhez szükséges gázmennyiséget és az útvonalakat is. A hír hatására elindult lefelé a gáz ára. Bár a Gazprom csütörtökön is folytatta a nyugat-európai gáztározók feltöltését, de ez nem hozott további árcsökkenést, mert a fehérorosz–lengyel konfliktus híre újabb emelkedést okozott a holland TTF gáztőzsdén.

Fontos aktualitás, hogy Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a minap bejelentette, hogy november 15-től 480 forintban maximalizálják a 95-ös benzin és a dízel árát, ami a kútüzemeltetők profitjának csökkenését okozhatja.

Magyarországon nagyon olcsó a gáz és az áram is

Nyugat-Európa nem kötött olyan hosszútávú szerződést Oroszországgal, ami biztosítaná a megfelelő mennyiségű gázt.  A magyar tárolókban ezzel szemben a gáz mennyisége októberben meghaladta a kapacitás nyolcvannégy százalékát, ami több mint a téli gázfogyasztás mértéke. Emellett Magyarország szeptemberben arról kötött megállapodást, hogy további tizenöt évig biztosan jön gáz az orosz Gazpromtól.

Mi azért nem látjuk a csekkeken a nagy energiaár emelkedés hatását, mert 2013 óta a magyar lakossági rezsiár be van fagyasztva, vagyis az alapvető közműszolgáltatások díja nincs kitéve a piac ingadozásának. Ennek ellenére az európai energiaválság itthon is megmutatkozik, főként a nem lakossági fogyasztók (cégek, intézmények) terheiben és az inflációban. A kormány jelenleg is vizsgálja, hogy mit lehetne tenni az ipari fogyasztók rezsijével.