Mese a magyar nyelvről

Nos, ilyen messzire azért még gondolatban sem mennék (annak ellenére, hogy magyartanár vagyok). Bőven elég volt idén szeptember végén Sátoraljaújhelyre, a Magyar Nyelv Múzeumába elzarándokolni a fiammal, ugyanis ezt a kis kirándulást kaptam tőle születésnapomra. Rendes gyerek (idén nősült, tehát már csak az én fejemben gyerek), biztosan azt hitte, az anyja él-hal az ilyesmiért. Az igazság persze az, hogy a magyar nyelvtant ugyan valóban tanítom, sőt a diákjaim azt a visszatérő mondásomat is ismerik, hogy „szép nyelv a magyar”, mégis sokkal szívesebben veszem, ha nem a tankönyv – valljuk be, sokszor unalmas – szövegét biflázzuk, hanem körülnézünk, mi vesz minket körül nap mint nap, aztán azt elemezgetjük. Szóval szeretem, ha van egy kis „rock and roll” a dologban. A fiam ajándékában is jobban vonzott az együtt töltött idő – soha vissza nem térő – lehetősége, mint holmi nyelvészkedés. Aztán megérkeztünk Széphalomra (a Sátoraljaújhely melletti kis faluba), és kellemes meglepetésben volt részem. A Kazinczy Emlékcsarnok tőszomszédságában lévő múzeum aulájában a leghosszabb magyar palindrom mondat fogadott a szemközti falon: „Kis erek mentén, láp sík ölén, odavan a bánya rabja, jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.” Próbálják meg hátulról előre olvasni, azonnal rájönnek, mi is az a palindróma.

Az oszlopokon körben a 2010 óta évente megválasztott „Az év szavai” függnek kiplakátolva. A kedves látogató maga is szavazhat.

Ízlés kérdése persze, hogy kinek mi a szép vagy fontos szó. Az év szavai komoly kordokumentumként is funkcionálnak.

Négy kategóriában hirdetnek győztest: az év szava, az év antiszava, az év ifjúsági szava és – a rend kedvéért – az év költői szava. 2010-ben például az év szava a vuvuzela lett. Az ismertetés szerint az egy évvel korábbi labdarúgó-világbajnokság csempészte bele nyelvünkbe ezt a zulu kifejezést. Mondjuk az év antiszava is igen beszédes: vörösiszap-katasztrófa. Idősebbeknek nem kell magyarázni, a fiatalabbak meg talán jobb, ha nem is tudnak róla. Apropó, fiatalok! Hivatalból tanítom, hogy az ifjúság nyelve a leggyorsabban változó, de egyben a legkreatívabb változata a magyar nyelvnek. Lehet szeretni, vagy bezzegelve utálkozni, de attól még rendszeresen kapjuk a „lájkol”, „fészel”, „romkocsma”, „szelfi”, „mekizik”, sőt legutóbb a „karantini” (értsd: a karantén alatt fogyasztott alkoholos ital, amely a karantén és a martini szó vegyüléke, más jelentésben viszont azok a fiatalok, akik a karantén időszakában élték tinédzser éveiket) kifejezéseket.

Kész szociológiai tanulmány végigkövetni az év szavait és antiszavait az elmúlt tíz évben. Kedvenceim a rezsicsökkentés (2013), a gasztroforradalom (2018) és a fényvillamos (2019). De igen beszédes az antiszavak közül a mamahotel/papabank (2013), az élménylőtér (2018), illetve 2020-ból a koronaszégyen kifejezés is. Egy általános iskolás dolgozatából pedig egyenesen kiragyog a juhász ábrája alá írott „szakszerű” megnevezés: botos jeti (2012).

Szerintem csodaszép nyelv a magyar. Igaz, a magyar iskolákban többnyire csak Arany János nyelvét vagy Ady szimbólumait tanulmányozzuk, s ennek köszönhetően a diákok zöme azt hiszi, a költészet valami életidegen, például a Magyar Nyelv Múzeumában mutogatandó kitömött (értsd: szép, de halott) jószág, pedig koránt sincs így. Az év költői szavai is erre figyelmeztetnek. 2013-ban Weöres Sándor egyszavas verse, a Tojáséj, 2014-ben Radnóti „messzeringó gyerekkor”-a, 2019-ben pedig egy dunaföldvári cukrászmester (!), Tóth Norbert a „Boldogasszony csipkéje” elnevezésű málnatortája vitte el az év költői szava, és nem mellesleg a Magyarország tortája díjat.

Szóval alighanem jogos a nemzeti büszkeség, még akkor is, ha 2020-ban nem valami speciális magyar szó lett az év szava, hanem sajnos a mindenki által jól ismert koronavírus.

A magyar költészet, pontosabban Lackfi János kortárs költő viszont még ezt is képes volt „Kijárási klasszikusok” című költeményében a művészet magasába emelni. Ráadásul a mű egy részletével buzdított maszkviselésre tavaly az Újbuda Center egyik boltja. Íme:

Kép

Lackfi János verse

„Amikor a költészet közkinccsé válik, jessz!” – kommentálta Facebook-oldalán elégedetten a költő.

Mi pedig hátradőlhetünk, és várhatjuk 2022 június végét, a Múzeumok Éjszakáját, amikor kihirdetik majd a 2021-es év győztes szavait.

A cikk a magyar nyelv napja alkalmából egyidejűleg megjelenik a midio.hu-n is. 2008 óta november 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját, mivel 1844-ben ezen a napon nyilvánították hivatalos államnyelvvé a magyart.