Sportol a család?

A te időd

A gyerekek nem attól fogják beépíteni az életükbe a rendszeres sportolást, hogy elhordjuk őket mindenféle edzésre és sportfoglalkozásra, hanem attól, hogy ezt a mintát látják a szüleiktől. Az a természetes, hogy anya sportol, apa sportol, és a gyerek is sportol. Azok a szülők, akik sportolnak, rendszerint nem örökségből vagy lottónyereményből élő időmilliomosok, hanem jó időgazdálkodók. Fontos nekik a személyes kikapcsolódás, a fizikai fittség és a sport általi töltődés, és ezt az energiát viszik haza és adják át a gyerekeiknek.

Látok családokat, ahol a hétfő és szerda reggel az anyáé, kedden és csütörtökön pedig az apa sportol. Kell a személyes töltődés hozzá. Amikor van olyan, hogy az „én időm” és ettől értékes lesz a „te időd” is, és a „mi időnk” is. Apa is tud reggelit adni a gyerekeknek, ez sem szuper képesség, hanem együttműködés.

De alkalomadtán össze is lehet hangolni a programokat. Úszóedzés, amíg a gyerekre várunk az uszodában? Ha van egy szabad sáv a medence túloldalán, miért ne? A kisgyerek kiválóan szundít vagy nézelődik a babakocsiban, amíg anya fut, vagy játszik a többi csöppséggel a baba-mama tornán. A nagyobbak pedig együtt rollerezhetnek anyával vagy együtt jógázhatnak a parkban. Hogy aztán azért legyen ő is sportoló, mert az anyukája is az volt.

A testünk arra lett kitalálva, hogy mozgassuk, használjuk. A gyermekeinknek jár a lehetőség, hogy megőrizhessék a mozgás szeretetét és ebben nőjenek fel, ez váljon számukra természetessé.

Hétvége – nem a kanapén

Hétvégén együtt mozoghat a család.  A természetjárás és túrázás olcsó, és mindenki egész kicsi korától művelheti. Egy gyermek nyitott a világra, amíg mi be nem zárjuk, átnevelni nehezebb, mint ránevelni. Választhatunk olyan helyet, ahol kicsit külön is válhatunk: amíg az egyik szülő elmegy futni, addig a másik van a gyerekkel, aztán csere, és jöhet a közös móka. Futóbabakocsi, biciklis ülés, hordozó... megannyi segítség az egyéni megoldásokhoz. A különböző vízi- és kalandparkokban is mindenki talál kihívást. De olykor megteszi egy pénztárcakímélő játszótér vagy szabadtéri „konditerem” is.

Apa kedvéért

Egy hobbiversenyző felkészülésének és versenyeinek kivitelezése is együttműködést igényel a családtól, ehhez képes már csak egy lépés, hogy eldöntsük, csatlakozunk a sportos családtaghoz. Futó- és bringaversenyeken elindulhatunk családi váltóban is, a közös célért és teljesítésért való küzdelem az egyik legjobb módja, hogy összekovácsolja a családot, és még évek, évtizedek múlva is vidáman erőt lehet meríteni belőle. Láttam családi váltót, akik a „csak Apa kedvéért“ nevet viselték. Apától indult az ötlet, és mindenki csatlakozott, így lett közös ügy belőle.

A kapcsolatokat egy közös cél nagyon meg tudja erősíteni, egy sportcél pedig még jó móka is. Előfordul, hogy a párok ilyenkor lelnek újra egymásra hosszú évek házassága után. Az a család, amelyik együtt sportol, együtt is marad – tartja a mondás. Futó-, bringás-, triatlon-, quadrathlon-versenyeken sokszor látni olyan családokat, akik együtt szurkolnak édesapjuknak vagy édesanyjuknak a pálya széléről.

A gyerekek látják a küzdelmet, a fair playt és azonosulnak vele. Megélik, hogy anya egy hétköznapi szuperhős. És ők is azok akarnak lenni. Azzá is lesznek.

Tét nélkül, örömmel

Nem mindig az a lényeg, hogy a maximumon eddzünk. A gyerekek kiskorukban azért sportolnak, mert jó játszani, vagyis a tevékenység maga jutalmazó erővel bír számukra. A versengés és a versenyszellem csak később alakul ki, a szocializációs hatásoknak köszönhetően. Fontos, hogy amikor a család együtt sportol, az előbbihez nyúljunk vissza, és olyan sporttevékenységeket keressünk, melyekben örömét leli a család valamennyi tagja.

Az önfeledt, struktúrát és szabályokat nélkülöző játékokra és sporttevékenységekre is szükség van. A gyerekek felszabadulnak az iskolai feszültség alól, a szülők félretehetik munkahelyi kötelezettségeiket.

Az együtt töltött minőségi idő egy életen át elkísér minket, de ha elszalasztjuk, pótolni nem lehet. Sokszor hallani, hogy „bár többet fociztam, bicikliztem volna a fiammal a sok munka helyett”. Hát, rajta!