Hajrá, Tibi atya!

Az egyházi elöljárók büntetésből helyezték el őket a világ háta mögé, hiszen Father Ted a lourdes-i zarándoklat pénzét Las Vegasban elkaszinózta, illetve további botrányaik voltak, főleg az alkoholizmus miatt. Father Ted már elvesztette a hitét, ami az egyházi pályára hívta, csupán a megszokás tartja papi munkában. A világlátása hasonló a mi Tibi atyánkéhoz: nem akar senkit bántani, békés ember, csupán történik körülötte az élet.

Tibi atyát – Father Ted „kisöccsét” – néhány éve egyetemi bulizós-romkocsmás körök álmodták erre a magyar valóságra. Mivel a fizimiskája erősen hasonlít – nem, nem Father Tedre… hanem egy létező amerikai papra, ezért – a pereskedést megelőzendő – mémjét átalakítva, napszemüvegesen, pohárral a kézben üdvözli olvasóit. Eredetileg Máriakálnokon lakott, de a helyi polgármester asszony tiltakozására, aki a helyi vallásosságot akarta védeni tőle, átköltözött Humbákfalvára. A költözés gyorsan és diszkréten zajlott, mivel a mi szelíd Tibi atyánk nem keresi a konfliktust, és nem akarja a vallásos meggyőződést sérteni, pusztán görbe tükröt tart a világnak. Sőt, néhány kisfröccs után előjön belőle a népnevelő. Mivel érzékeny a világ dolgaira, meg is mondja a véleményét a magyar fociról, a szexizmusról, a húsvéti locsokodásról és egyéb aktuális dolgainkról. Tibi atyának a nyelvezete változatos, valószínűleg a véralkohol szintjének függvénye, hogy mennyire folyamodik alpáribb szókincshez.

Tibi atya szereti az embereket, jószándékú, és meg is bízik mindenkiben. Így kerülhetett arra sor, hogy néhány kiváló üzleti érzékkel bíró ministránsa rávette, hogy bízza rájuk az üzleti ügyeit. Szinte fogságba ejtették: csak élvezze vidéki magányát, igyék kedvére, filozofálgasson, írja le a véleményét a blogjában, írjon alá minden szerződést, bólogasson – de világi, anyagi jellegű ügyekkel ne is foglalkozzék, azokat adja át szakavatott kezekbe. Be is indult a Tibi atya biznisz: rendkívül tehetséges, kreatív csapatok friss mémekkel látják el az olvasókat, kocsmát nyitottak Humbák Művek néven (már Pécsett is létezik ilyen „műintézmény”, nemcsak a fővárosban), fröccs-standokkal jelennek meg a nyári fesztiválokon, de pólót, napszemüveget is árulnak, sőt egy Füveskönyvet is kiadtak. Igaz, hogy Tibi atya Füveskönyve nincs egy kategóriában Máraival vagy Fekete Istvánnal, de a „Minden napra egy feles” alcím sokak érdeklődését felkeltette, és kinyittata pénztárcájukat. A vitatható minőségű kannásbor is jól eladható a címkén mosolygó Tibi atya-mémmel. Az nem tudható, hogy ebből az üzletből mennyi jut Humbákfölde plébániájának, de a jól tervezett marketing akció ügyesen működik, egyre nagyobb a Tibi atya körül kialakult kultusz-biznisz.

Most, hogy elmúlt a fesztiválszezon, Tibi atya erősíti közéleti tevékenységét: a napokban egy áltudományos Facebook poszt miatt durván nekiugrott az egyik magyar fitneszgurunak, aki persze nem hagyta magát, s visszavágott. A cicaharcnak tűnő helyzet végül a facebookos megosztás felelősségéről szóló vitáig élesedett. Ezek után nem lenne meglepő, ha a dörzsölt ministránscsapat már a Kétfarkú Kutya Párttal tárgyalna, előkészítve Tibi atya politikai színrelépését.

S hogy hogyan tovább? Mi lesz Tibi atyával, ha lecseng ez a felfokozott érdeklődés? Amikor már minden bőrt lehúztak róla, magára hagyják-e a minsitránsai, hadd vonuljon az adósok börtönébe? Lehet, hogy egyszercsak „kijózanodik”, s megtér. Rájön, hogy több az Élet annál, mint arra „nevelni”, hogy sör helyett bort igyunk, hogy hogyan állítsunk fesztiválsátrat (még) félrészegen, hogy hogyan káromkodjunk kulturáltan. Hiszen van élet a boron és a fesztiválokon túl is. Sőt, ott kezdődik.

Hajrá Tibi atya! Dícsértessék!