Nagy karácsonyi könyvajánló – avagy mi a közös a kütyüző gyerekekben, a szerelmes királynékban és a kocsmai vetélkedőkben?

Szám Kati ajánlja: Használati segítség a kütyüre kattant gyerekekhez

„Elnézést, megkérdezhetem, hogy ezt hol lehet kapni?” – kérdezte a velem szemben ülő nő a villamoson, akinek egy ideje már a szeme előtt zötykölődhet a kezemben lévő könyv borítójára nyomtatott kérdés: „Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel?”

A nyugtalanítóan ismerős mondat matekfeladatra emlékeztet, amelyről tudjuk, hogy rengeteg elméleti megoldása lehetséges, de az eredmény csak nem akar kijönni. Pedig nem adhatjuk fel, hiszen a gyerekünkről van szó. Negyvenes útitársam sem akarja hát elszalasztani a lehetőséget, és amikor látja, hogy cihelődni kezdek a leszálláshoz, meg is szólít.

Hogy Miklya Luzsányi Mónika frissen megjelent könyve választ ad-e a címében feltett kérdésre? Igen, de nem azonnal. Ő ugyanis egyrészt még annak a generációnak ír, amelyik jól tűri a késleltetést, ezért is olvas még könyveket. Másrészt nem csupán a praktikus használati utasítás érdekli, a gyerek működésére is kíváncsi. Például arra, hogy az okos és tehetséges gyerek miért teljesít rosszul az iskolában, hogy az ovisok miért beszélnek úgy vissza, mint a kamaszok, hogy mit ad a képernyő, amit a valóság nem, és végül, hogy mit mulasztott el és mi az, amit még megtehet, hogy utódja ne legyen képernyőfüggő.

A szerző a legfrissebb elméleteket és kutatásokat logikus rendszerbe építi, és hogy ne érezzük száraznak, saját élethelyzetekbe áztatva meséli el. Mintha csak mi volnánk az a kétségbeesett barátnő, aki egy este telefonon hívja föl, hogy segítséget kérjen. S miközben igyekszünk megérteni a gyermekeinket, rengeteg bevethető ötletet is kaphatunk a nevelés legnehezebb küldetéseihez. Ilyen például a tanulást segítő work box, a kütyümentes tevékenységek bakancslistája vagy a netkódex. A könyv igyekszik megmutatni a lehetőségek és megközelítési módok változatosságát, tartalmaz például szeretetnyelv- és intelligenciatípus-tesztet, ezeknek megfelelő tanulási módszereket, ötleteket. És végre egy kiadvány, amelyik a kütyüzés fogalmát differenciálja, ezzel meg is kérdőjelezve használatának értelmét. Hisz nagyon nem mindegy, hogy a „kütyüre kattant” gyerek mit is csinál valójában, játszik, tanul, csetel, filmet néz, szörföl vagy bármi egyebet.

Kép

Végre egy szerző, aki nemcsak biztos kézzel válogatja össze a tudomány eredményeit, hanem hitelesíti is mindezt ötgyerekes életének kételyeivel és megnyert csatáival.

De a legtöbb, amit Miklya Luzsányi Mónika ad, hogy miközben megerősít bennünket szülői szerepünkben, nyitottá tesz a ránk bízott generációk felé. Hogy ugyanolyan természetességgel merjünk odaülni az online játékot játszó kiskamasz mellé, ahogy a legózó mellé. Hogy néha megnézzük vele a kedvenc influencerét, ahogy moziba is beülünk együtt. Hogy ne csak arról faggassuk, mi volt a suliban, hanem arra is rá merjünk kérdezni, mi újság az online térben.

Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel? Scolar Kiadó, 2019.

Kölnei Lívia ajánlja: Akarsz kézenfogva sétálni Fruzsina királynéval?

Bevallom, mindig rajongtam a jó történelmi regényekért. Abból a vágyból fakad ez, hogy szeretnék átlátni az előttem élt emberek korába, átröppenni a közöttünk tátongó időszakadékon, beszélgetni velük, megérteni tetteik indítékát. Schmöltz Margit „Kő kövön” című történelmi regényével is átélhettem ezt az időutazást.

Nagy láttató erejű könyv a „Kő kövön”, olvasása közben szinte érzed és beszívod a szagokat, hallod a zajokat, érted az emberi beszédet – századok távolából is. Négy nagy fejezete a 12. századba (II. Géza király korába), a 16. század elejére (II. Ulászló uralkodásának éveibe), a 17. század közepére (a török hódoltság idejébe) és a 18. század legelejére (Esterházy Gábor gróf korába) kalauzol nagy részletgazdagsággal, sok hiteles ismeretet nyújtva a korabeli hétköznapokról. Nem túlzás, hogy az olvasó „benne érzi magát” a történetben, és néha úgy tűnik, akár meg is érinthetné a plasztikusan megrajzolt szereplőket. A fejezetek miliője hiteles történelmi ismereteken alapszik, különösen lenyűgöző, ahogy orvostörténeti tudását kamatoztatja regényében a szerző. Minden fejezetben megjelenik valamilyen formában a betegség elleni és az egészség visszaállításáért vívott küzdelem, és mindent átható erő a szexuális vonzás-taszítás is, amely örömbe vagy bánatba juttatja az embereket, és családok–nemzetségek–államok sorsát is képes befolyásolni.

A „Kő kövön” főszereplői a magyar történelem mellékszereplői: királyné, cselédlány, polgárasszony, grófné. Az ismert történelmi alakok pedig inkább csak mellékszereplők a regényben. Nagy erénye Schmöltz Margitnak, hogy bábák, lovagok, borbélyok, iparosok, füvesemberek, alkimisták, salétromfőzők nézőpontjából is láttatja történeteit.

A nők és a férfiak vérbő figurák, akik szenvedélyesen vetik bele magukat az életbe, heroikusan küzdenek megpróbáltatásaikkal, kockázatokat is vállalnak szeretteikért vagy helyzetük jobbra fordulásának reményében, és néha lázadozva viselik a sorsukat.

Kép

A történeteket két regényelem köti össze az időn átívelve: a közös színhely, Székesfehérvár, és egy díszes használati tárgy, egy románkori faragott kő. Ez minden korban más és más funkciót kap, s egyben misztikus erővel is rendelkezik, furcsa halálesetek okozója. A misztikus szál szerintem szükségtelen a könyvben, s csökkenti kissé a regénynek a Gárdonyi–Móra–Makkai vonalba sorolható minőségét. Persze, ez az én szubjektív ítéletem, mást talán éppen ez a misztikus szál húz be az olvasásba.

Van még egy kifogásolható eleme a könyvnek: a külseje, amely látszólag hitelteleníti belső gazdagságát, és elriasztja a komoly kvalitásra vágyó olvasót. Sajnos úgy tűnik, a szegedi székhelyű Lazi Könyvkiadónál tendencia, hogy könyveit ilyen rajzolt, giccses borítóval jelenteti meg, ami inkább a kevésbé értékes irodalomra jellemző. Ám mégis hálás vagyok a kiadónak, hogy megtalálja és közrebocsátja olyan tehetséges írók munkáit, akik a fővárosi írókörökön kívül is értéket tudnak alkotni.

Schmöltz Margit: Kő kövön. Lazi Kiadó, 2019.

Fodor Kriszti ajánlja: Vagány dolog a tájékozottság, ha kocsmakvízt játszol!

Megjelent a Nagy Kocsmakvízkönyv! S hogy miért különleges? Talán elsősorban a szerzője miatt, Bartha Álmos ugyanis megújuló energiákkal foglalkozó közgazdász és kvízmester, aki a nap huszonnégy órájában abból a szempontból figyeli meg a világot, hogy az hogyan alakítható át kérdésekké. Kínai tanulmányaiból hazatérve megalapította a QuizNight.hu-t, és azóta hétről hétre gondolkodásra, tanulásra, együttműködésre sarkallja magát és a vele játszó közösséget.

Éppen egy évtizede, 2009-ben kezdődött a QuizNight története. Az egyszerű játékból – ami úgy indult, hogy Álmos tizenöt barátjának tett fel kérdéseket egy szentendrei kávézóban – tíz év alatt országos mozgalom lett. Ma már a kérdéseit 5 országban, 50 helyszínen, 50 kvízmester teszi fel közel 600 csapatnak hétfő esténként, egy majdnem egész éven át tartó bajnokság keretében.

„A kezdetektől fogva igyekeztem olyan kérdéseket feltenni, amik érdekesek és eltérnek a megszokottól. Ennek a műfajnak ugyanis éppen az a különlegessége, hogy itt baráti társaságok, kollégák alkotta csapatok versenyeznek, és a kérdéseken akár percekig töprenghetnek. Itt tehát olyan kérdésekre van szükség, amelyek a csapat több tagját játékba hívják, elősegítik a közös gondolkodást, vitát, a megfejtést: a közös siker élményét. Büszke vagyok rá, hogy Magyarországon a Quiznight-tal izgalmas esti programmá vált tudásunk tesztelése, vagány dolog lett a tájékozottság” – nyilatkozta Bartha Álmos.

Kép

Ez a könyv azért született, hogy bárki otthon vagy baráti társaságban is átélhesse a Kocsmakvíz-élményt, és közben játékos formában gazdagítsa általános műveltségét. Álmos ehhez válogatta ki a kedvenc témáit és azokat a kérdéseket, amelyek valamiért a legemlékezetesebbek voltak számára – rengeteg új és még senki által nem látott kérdés mellett.

A könyvben bemutatja a kocsmakvízek játékelemeit is: szabadszavas kérdések mellett a feleletválasztós kérdéseket, asszociációs kapcsolatokat, képrejtvényeket, párosításokat, listákat vagy éppen olyan köröket, amik a kockázatvállalásra épülnek.

„Miközben a legkedvesebb kérdéseim között válogattam és újakat írtam, úgy képzeltem, hogy olvasóim kezükben tartva ezt a könyvet kvízmesterekké és játékosokká válnak, és egy pohár sör vagy üdítő mellett is tesztelhetik a tudásukat.”

A könyvet ajánljuk tehát azoknak, akik még sosem játszottak kvízt, mindenkinek, aki szereti az izgalmas és jó kérdéseket vagy szeret játszani, és azoknak is, akik játszottak már kocsmakvízt, és szeretnének gyakorolni a következő fordulókra.

Bartha Álmos: Nagy Kocsmakvízkönyv, 21. Század Kiadó, 2019.