Budapesti megálló - A pezsgőgyáros kastélya

A negyed elhelyezkedéséből még ma is látni, hogy eredetileg nem volt Budapest része, s csupán a II. világháború után csatolták a fővároshoz: széles préri választja el a Fehérvári út panelrengetegétől. A régi Budafok a nyugatra emelkedő dombok és a Duna közötti síkságon terül el. Elődjét, Promontor falut a 18. század elején maga a nagy törökverő, Savoyai Jenő herceg alapította és telepítette be németekkel. A későbbiekben a német telepesek több hullámban érkeztek, a falu pedig nőni kezdett egy nyugat-kelet irányú hosszú, keskeny völgyben, a mai Péter-Pál utca nyomvonalán. Első virágkorát Mária Terézia uralkodása alatt élte. A lakosok legfontosabb tevékenysége a szőlőtermesztés és a dombok mészkövének bányászata volt. Érdekesség, hogy Budafokon még a 20. században is laktak kőbe vájt barlanglakásokban.

A második virágkor azonban a szőlőtermesztésnek köszönthető, jobban mondva a szőlőből készült italnak, a pezsgőnek.

Törley József, egy magyar származású, Franciaországban gyárat alapító üzletember ugyanis az 1880-as évek elején vásárolt szőlőt és présházat Promontoron. Fantáziát látott a kis sváb faluban, mivel hamarosan ide telepítette franciaországi üzemét, és francia technológiával megkezdte annak a márkának a gyártását, amelynek neve mind a mai napig minden magyar ember számára ismerősen cseng. Egy húszezer négyzetméter alapterületű, háromszintes pincét vájatott a dombba, ami felett megépült a híres pezsgőgyár.

Kép: Tóth Áron​​​​​​​

A sikeres üzlettel és a hírnévvel azonban reprezentációs igények és kötelességek is jártak főleg az után, hogy a millennium alkalmából I. Ferenc József király Törleyt magyar nemességben részesítette, valamint a kitüntető császári és királyi udvari szállító címmel is megadományozta. Az újdonsült nemes úr hamarosan rangjához méltó épülettel állított emléket magának: Ray Rezső Vilmos építésszel a 19–20. század fordulóján elkészíttette budafoki lakhelyét, a gyár fölött magasodó Törley-kastélyt. A kor ízlésének megfelelően az épület a történelmi múltat idézi: csipkés tornyaival, szabálytalan tömegalakításával és gótikus részleteivel a középkori várakat juttatja eszünkbe. Egy újgazdag, sikeres üzletember ősi múltat felelevenítő lakóhelye, a középkori nemesek dicsőségét az építtető jelenébe hazudó alkotás.

Mindemellett nagyon színvonalas épületegyüttes, ami kiválóan beleillik Budafok hegyvölgyes, kissé sejtelmes, romantikus természeti környezetébe. Sőt, a Törley-kastély ki is domborítja, meg is koronázza a kis falu romantikáját.

A múlthoz azonban nem csak az építészeti idézet köti: az alatta lévő gyár kapujára a két világháború között Törley József utódai felhelyezték Savoyai Jenő nem sokkal korábban lerombolt budafoki kastélyának címertartó oroszlánjait. A Törley család tehát nem csupán a középkor, hanem Budafok alapítója szellemét is magáénak érezte, és a híres pezsgőmárkán túl építkezéseivel is beírta nevét a történelem lapjaira.