Hogyan lett a feketéből hófehér, avagy mit viseltek a menyasszonyok a régi Magyarországon?
Manapság a legelterjedtebb menyasszonyi ruhaszín a fehér, amely a tisztaságot és az ártatlanságot jelképezi. Ám, ha visszanézünk az időben, ez nem volt mindig így.
A szegényebb paraszti családokból származó menyasszonyok a II. világháborúig az ünneplőruhájukban álltak oltár elé, ami a legtöbb tájegységen fekete volt. Nem készült ugyanis külön öltözet erre az alkalomra, vagy ha igen, akkor olyan céllal, hogy később is hordható legyen. Számos településen – a hajdanán nagyrészt szlovákok lakta Nagytarcsán is – a II. világháborút követő két évtizedben színesedtek ki a menyasszonyi ruhák.
A negyvenes évekig a vőlegények is népi ruhában – zsinóros posztónadrágban, csizmában – házasodtak, az idő múlásával a parasztinget is elhagyva városi ruhában, öltönyben, nyakkendőben álltak a még mindig népviseletbe öltözött menyasszonyuk mellett.
A menyasszony öltözete azonban nemcsak színében, de díszeiben is megváltozott. A XIX. és a XX. század fordulóján fekete, majd indigókék brokátból készült, és körülbelül féllábszárig ért a ráncolt szoknya. A blúz mindig azonos volt a szoknya anyagával. A nyakravaló kendő is hozzáillő sötét színű volt. Fekete csizma, fekete harisnya és fehér vasalt kötény, szlovákul a „sata” tartozott az öltözetekhez. Az 1940-es években már kék brokátból varrták a menyasszonyi ruhát, és a kor városi divatjának megfelelően a szoknya is rövidebb lett. Az 1950-es évektől kezdve fehér brokátselyemből készítették az arák öltözetét.
A fekete-fehér fotókon nem látszik, de a menyasszony rózsaszín ruhában volt
A koszorúról hátul a szoknya aljáig érő szalagok lógnak le
Menyasszonyi ruha 1942-ből
A menyasszony fején hátul a szalagokat összevarrják a koszorú felhelyezése után
A fekete-fehér fotókon nem látszik, de a menyasszony rózsaszín ruhában volt
A koszorúról hátul a szoknya aljáig érő szalagok lógnak le
Menyasszonyi ruha 1942-ből
A menyasszony fején hátul a szalagokat összevarrják a koszorú felhelyezése után
Minden korban fehér, keményre vasalt alsószoknyákat vettek a ráncolt szoknya alá. Számuk egyre több lett, előfordult, hogy tizenkét darabot is viseltek.
A vasalt szoknyák alatt a combon rögzített, a szoknya hosszúságát meghaladó, tehát látható fehérneműt, azaz „csipkés bugyogót” viseltek az esküvőn.
A menyasszonyi csokor csak 1968 után jött divatba a városias öltözettel és a fátyollal együtt. Addig minden nagytarcsai lány gyöngyös-tükrös fejdíszben, brokátselyem ruhában esküdött. Ma már csak a hagyományőrzőkön láthatjuk e csodás ruhadarabokat.
Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Miért mondják arra, aki házasságban él, hogy bekötötték a fejét?
Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni!
A Képmásnál hiszünk abban, hogy a család, az emberség és a minőségi újságírás iránytű a mai világban. De ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetők maradjanak, rád is szükségünk van. Ne csak olvasd, tartsd is életben a Képmást! Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!
Támogatlak titeket>>
