A kedvesség legalább nem hizlal! – Hogyan hat a testedre a „hídépítés”?

Vajon melyik az a pillanat, amikor néhány kedves szó vagy gesztus átváltozik sejtszintű üzenetté, és pirosabb lesz tőle az arcom vagy fényesebb a hajam? Kinga orvosi irányból közelíti meg a kérdést, és úgy fogalmaz: „egy-egy kedves cselekedet hatására az agyunkban hihetetlen mennyiségű neurotranszmitter szabadul fel, melyek összehangolt működésbe kezdenek, akár egy jól vezényelt szimfonikus zenekar.” A transzmitterek megelevenednek a képzeletemben, úgy látom őket, mint hirtelen a vérbe toluló molekulákat, amelyek jó hírt visznek idegsejtről idegsejtre, vagy a vérrel akár távolabbi célszervekhez is elevickélnek, mint az oxitocin. Úsznak az örömben. Az üzenet a kémia nyelvén fogalmazódik meg, és a kémia nyelvén érkezik rá a válasz is. 

Kinga csodálatos egyszerűséggel teszi hozzá: „akár mi adjuk, akár mi kapjuk, a hatás ugyanaz”. 

Kedvesség hatására – amikor például egy kisgyerek odabújik hozzánk – óriási mennyiségű oxitocin szabadul fel az agyunkban, ami a kötődések kialakulásáért felelős hormon. Ahogy szétárad a vérünkben, bizalom ébred bennünk, csökken a szorongásunk, csökkenti a gyulladásokat is, és vérnyomáscsökkentő hatása is van. Nyitottá és befogadásra képessé tesz minket, legyen szó új kapcsolatról, vagy egy baba megfoganásáról a méhben. Az orvosok azt is tudják, hogy az oxitocin nitrogén-monoxid segítségével ellazítja az ereket, vagyis a nitrogén-monoxid a sejtek nyelvén annyit tesz: lazulj! 

Oxitocin hormon szülés, szoptatás közben is jócskán termelődik, szinte a pityergésig lágyítva a női lelket. Ez a lazulás védi a szívet is, amit a szakember kardioprotektív hatásnak nevez – milyen csodálatos ötlet ez a Teremtőtől! Az oxitocin csökkenti a kortizol szintjét a szervezetben, utóbbi az az anyag, ami stressz hatására termelődik, és gyorsan rongálja a szerveinket. A krónikusan magas kortizol szintnek szerepe lehet a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásában is, felelős lehet az alvászavarokért, a hasi zsírfelhalmozódásért, gyengíti az egész immunrendszert.

Ha olyan kapcsolatban élünk, ahol alig van némi kedvesség, hamar elhasználódhatnak a kortizol által gyötört szervek, és a kedvesség hiánya sok áttételen át súlyos betegségekhez vezethet.

Egy-két kedves szó a fülünkben lévő dobhártyát rezegtetve három kis csonton keresztül (kalapács, üllő, kengyel: a nevüket vicces formájuk miatt kapták) jut az agyunkba, aminek jutalomközpontja rögtön dopamint adagol, amitől pozitív megerősítést élünk át. A szerotonin (boldogsághormon) növeli a boldogságérzetünket, csökkenti az általános szorongásunkat. Nem véletlen, hogy a hangulatjavító szerek ennek a két hormonnak a megcélzásával fejtik ki hatásukat, de milyen szomorú, ha gyógyszerrel kell helyettesíteni a kedvességet…

Amikor átengedek egy gyalogost, és ő fölemelve a kezét megköszöni ezt, melegség járja át a szívem. Kinga értelmezésében ilyenkor az agyamban endorfin szabadul fel, ami a szervezetünk belső gyártású fájdalomcsillapítója. Csokoládé fogyasztásakor is az endorfin okoz olyan élvezeti értéket, amit már örömnek nevezhetünk a csokoládé minőségétől függően. A kedvesség viszont nem hizlal.

Van a szervezetünknek egy igen erős védelmi vonala, amiről mostanában sok kutatás folyik, a neve vér-agy gát. Agyunkat erősen védjük a nemkívánatos hatásoktól, az egész koponyánk egy erős csontos struktúra, gondolati irányítóközpontunk megóvására alakult ki. Az agyban az erek is máshogy viselkednek, nem engednek át az agyi szövetekbe annyi anyagot, mint a testi keringés erei. 

A vér-agy gát egy vicces felvonóhídra hasonlít, ami nem engedi le a hidat bárminek. Mérgeket, baktériumokat, ártó molekulákat nem enged át, vigyáz agyunk tisztaságára.

Érdekes módon a szerotonin és a dopamin átjut rajta, de az endorfinok nem. Akkor hogyan tudok örömet és boldogságot érezni, ha valaki kedvesen elmosogatott helyettem, vagy annyi tábla csokit hozott, ahány éves vagyok? Nos, a vér-agy gáton nem jutnak át, de kaptak egy másik lehetőséget: az ópiátreceptorokon keresztül hatnak, így okoznak fájdalomcsillapítást, esetenként akár eufóriás örömöt. És most nem kemény drogokról, hanem csak egy kis kedvességről beszélünk! 

Egy mosolyról, egy gesztusról, arról, hogy végighallgattak vagy segítettek az ügyfélszolgálaton. Az oxitocin magában az agyban termelődik, így neki is meg kell küzdenie a gáttal, de a hipotalamuszban (ahol termelődik) nem olyan szigorú az ellenőrző-áteresztő pont. A kedvesség utat tör, átverekszi magát az érfalon, lecsorog a nagy vérkörön át minden sejtünkbe, és kilégzéskor kisóhajtjuk az éterbe.

A kedvességnek, önzetlen cselekedeteknek evolúciós jelentősége is van, például a fajfenntartásban (kicsinyekről való gondoskodás) fontos szerep jut az altruizmusnak.  

A kedvesség olyan fontos világmegtartó erő, hogy hatékonyabb valuta, mint a pénz. Olyan változásokat indít meg az emberi szervezetben, hogy vannak olyan segítői mámorral küzdő emberek, akik valósággal függnek tőle. Azok az emberek, akik folyamatosan, önzetlenül jótékonykodnak, és a kedvesség az életformájukká vált, folyamatos endorfintermelésre állítják a testüket.

A neurobiológia magyarázata a kedvesség ragadós mivoltára az, hogy amilyen arckifejezést látunk a szembejövő ember arcán, annak látványa ugyanazokat az agyi területeket indítja be az idegrendszerünkben, ami a kedvességet adóban is épp működésben van. Erre a célra testünk tükörneuronokat tart fenn.

Minden adott tehát ahhoz, hogy a kedvesség futótűzként terjedjen a világban, és csak a mi hozzáállásunkon múlik, hogy részei leszünk-e egy olyan változásnak, ami mindannyiunk életét jobbá teszi.