„Itt nem azt hallják a szülők, hogy mi a probléma a gyerekkel, hanem azt, hogy miben ügyes, különleges” – A Csillagmajor Tehetséggondozó Műhely

A Csillagmajorban minden gyermeket szívesen látnak, nem akadály sem a hátrányos helyzet, sem a magatartásprobléma, de még a diszlexia sem. „Nem skatulyázzuk be a gyerekeket, nem versenyeztetjük őket, hanem igyekszünk egyéni képességeiket, adottságaikat felismerni” – mondja Csontos Emese tanító, gyógypedagógus, tehetséggondozó, nevelési szakember, a műhely egyik alapítója, aki több mint 40 éve dolgozik elhivatottan az oktatás és a tehetséggondozás területén.

Kollégáival – Hochreinné Kókai Ibolyával és Szimet Évával – hisz abban, hogy mindenkiben ott rejlik a tehetség, csak meg kell találni, és segíteni kell kibontakozni.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely címmel büszkélkedő intézményben minden gyermek számára egyéni fejlesztési utat alakítanak ki, amelyet saját képességeihez, készségeihez, kreativitásához, gondolkodásmódjához, érdeklődési köréhez és pszichés jellemzőihez igazítanak. „Ezeknek a területeknek a feltérképezéséhez különböző vizsgálatokat végzünk, és a szülőkkel is elbeszélgetünk, hogy megismerjük, ők hogyan látják a gyermeküket” – magyarázza a szakember. 

A tehetséggondozás során nemcsak a gyermek erősségeire koncentrálnak, hanem a fejlesztendő területekre is, külön figyelmet fordítva az érzelmi és szociális készségekre. Mindezt olyan biztonságos és inspiráló környezetben teszik, amely arra sarkallja a diákokat, hogy megnyíljanak, kérdezzenek, kételkedjenek, felfedezzenek, és engedjék szabadon szárnyalni a fantáziájukat, kreativitásukat. 

Szabad hibázni, kérdezni

A Csillagmajorba hat és tíz év közötti gyerekeket várnak, akiket érdeklődési körük alapján osztanak be 3-4 fős heterogén csoportokba. „Ennek célja, hogy a kisebbek tanulhassanak a nagyobbaktól, míg a nagyobbak aktívan bevonják a kicsiket a közös tevékenységekbe, így mindenki fejlődhet a csoporton belül” – magyarázza Emese, aki szerint ekkora létszám mellett biztosítható, hogy mindenki egyéni figyelmet és fejlesztést kapjon. 

Ugyanakkor a csoportmunkának az is célja, hogy közösséget építsenek, erősítsék a gyerekek szociális készségeit, megtanítsák őket az együtt gondolkodásra, közös munkára, döntéshozatalra. 

A műhelyben a diákok fejlesztése élmény- és projektalapú pedagógián alapul. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek hosszabb ideig – akár egy hónapon keresztül – dolgoznak fel egy-egy izgalmas témát, például városépítést, környezetvédelmet vagy más, őket érdeklő kérdést. „A foglalkozások során a diákok aktív részesei a tanulási folyamatnak: kérdezhetnek, kutathatnak, alkothatnak, miközben hibázhatnak is, hiszen ez is a fejlődés természetes része” – magyarázza a műhely vezetője. A projektalapú megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek saját tempójukban, saját érdeklődésük mentén mélyedjenek el a témákban, fejlesztve ezzel kreativitásukat, kritikus gondolkodásukat, problémamegoldó képességüket és egyéb készségeiket. 

A Csillagmajorban komoly hangsúlyt fektetnek az önreflexióra is. „Egy-egy projekt végén lehetőséget adunk nekik, hogy értékeljék a csapatuk munkáját: meg tudták-e osztani a feladatokat, tudtak-e együtt dolgozni, mit kellett volna esetleg másképp csinálni. Ezáltal megtanulják meghallgatni egymást, építő kritikát megfogalmazni, csupa olyan készséget sajátítanak el, amelyek elengedhetetlenek az életben” – mondja az alapító.

A foglalkozások szerves részét képezi a modern technológia alkalmazása. 

A gyerekek nemcsak digitális eszközökkel, hanem robotikával, mesterséges intelligenciával, programozással is megismerkedhetnek, hiszen a műhely szakemberei tisztában vannak azzal, mennyire fogékonyak ezekre.

A 3D tervezés, a kódfejtés és a különböző programok mind abban segítenek, hogy a diákok megtanulják magabiztosan, felelősségteljesen használni a modern technológiát, és megtalálják saját útjukat a különböző projektek teljesítése során. 

Kép

Fotó: Bodó Gábor

Balról jobbra: Hochreinné Kókai Ibolya, Csontos Emese, Szimet Éva, Seresné Mészáros Katalin (intézményvezető). Ez a kép akkor készült, amikor  2024 végén a Csillagmajor elnyerte a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet, és felkerült az Országos Tehetségtérképre – az ország mindössze hét ilyen intézményének egyikeként.

A szülő-gyerek kapcsolat is erősödik

A szülőkkel való szoros együttműködést kiemelt fontosságúnak tartja a Csillagmajor, ezért nemcsak a gyermek jelentkezésekor találkoznak velük, hanem folyamatosan tartják a kapcsolatot. Rendszeresen biztosítanak számukra konzultációs lehetőséget, az év végén pedig visszajelzést adnak nekik gyermekük fejlődéséről és fejlesztési útjáról. Emellett közösségi eseményeket is szerveznek, amelyek abban segítik a szülőket, hogy jobban megismerjék gyermekük kiváló képességeit, és ezek lehetséges kibontakozását további tevékenységekkel, eszközökkel segíthessék. 

„Örülnek a szülők, hogy van egy hely, ahol végre nem azt hallják, mi a probléma a gyerekkel, hanem azt, hogy miben ügyes, különleges” – mondja a szakember. Kiemeli, mennyire fontos, hogy a szülők is pozitív megerősítést kapjanak, hiszen sokszor kétségbeesettek, és nem tudják, mit kezdjenek az átlagostól eltérő gyermekükkel. 

Ő mindig arra biztatja őket, hogy higgyenek a gyerekükben, teremtsenek neki érzelmi biztonságot, és bátran hallgassanak a saját megérzéseikre. 

Majd így folytatja: „A Csillagmajorban erősödik a gyerekek önbizalma, nagyobb önismeretre tesznek szert, tisztában lesznek azzal, hogy a gyengeségeik ellenére miben jók, mindez pedig a szülő-gyerek kapcsolatra is pozitív hatással van”. 

A Csillagmajor Tehetséggondozó Műhely filozófiájához hasonló elemeket tartalmaz a finn tehetséggondozás is, ott az inkluzív oktatás jegyében gondolkodnak így. „A finn szemlélet szerint minden gyermek képes fejlődni, ha megfelelő környezetet, odafigyelést és bizalmat kap – megszívlelendő ez a hozzáállás” – mondja a szakember.

Bőven van még kihívás

Csontos Emese örömteli dolognak tartja, hogy a Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően még inkább fókuszba került a tehetséggondozás Magyarországon. Ám úgy véli, még bőven lenne mit tenni ezen a területen, ugyanis számos kihívással küzdenek. Példaként a forráshiányt, a rövid távú finanszírozást, a pedagógushiányt, a nagy osztálylétszámot és a versenyközpontúságot említi. 

A megoldást a hosszú távú, stabil állami támogatásokban, a pedagógusok speciális képzésében, a szülők bevonásában látja, valamint a digitális eszközök nagyobb fokú kihasználásában és a programok – művészeti, technikai és szociális területen való – szélesítésében. A versenyeztetés helyett pedig a bemutatkozó fesztiválokra, a kreativitásra helyezné a hangsúlyt a tehetséggondozásban. 

„Jó irányba haladunk, de az említett okok miatt még nagyon sok tehetség rejtve marad” – magyarázza. 

Szerinte a tehetséggondozó műhelyek még mindig különálló szigetekként működnek hazánkban, ahol lelkiismeretes és elhivatott pedagógusok tesznek meg mindent azért, hogy sikerüljön előcsalogatni és kibontakoztatni a tehetségeket. 

Az idei nyár is sok élményt tartogat a Csillagmajor Tehetséggondozó Műhelyben.  2025. július 7–11. között rendezik meg a Rejtélyek Táborát, ahol a gyerekek különböző kihívásokkal, szerepjátékokkal, furfangos kísérletekkel, kézműves programokkal és rengeteg mozgással fejleszthetik kreativitásukat. 

Az ősszel kezdődő új programévre is javában készül már a műhely, amelyben kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia és a digitális művészet. Olyan ötletalapú projektekkel is várják a gyerekeket, amelyek során maguk választhatják ki a közösen feldolgozandó témát – például „Tervezz valami jót a világnak!”. Emellett STEAM-napot is szerveznek, ahol szülők és gyerekek közösen alkothatnak.