A napfénynek is van árnyékos oldala – Mire figyeljünk, ha elkerülnénk?

Könnyen megpirulhatunk, ha túl sokat heverünk a strandon, vagy napsütéses időben belefeledkezünk a kertészkedésbe, de mivel ilyenkor az ok és az okozat egyszerűen összekapcsolható, nem lepődünk meg. Más a helyzet az úgynevezett fotokontakt dermatitisz, azaz a bőr­gyulladás esetén, amelynek kezdeti tünetei hasonlítanak a leégéshez, de a kettő mégsem ugyanaz. Ilyenkor ugyanis a bőr valami miatt fokozottan érzékennyé válik a napsütéssel szemben. 

„Ennek a típusú dermatitisznek két alcsoportja van, az egyik a fototoxikus, a másik a fotoallergiás reakció. Az előbbi a gyakoribb, annak jelentkezéséhez egyéni adottságokra, egyéni érzékenységekre sincs szükség. Ez a reakció az emberek nagyjából öt százalékánál legalább egyszer fellép. Kiválthatja például az, ha napsütés előtt egyes növények vagy illatszerek, kozmetikai készítmények, ipari festékanyagok érintkeznek a bőrrel. Emellett vannak olyan gyógyszerek, amelyek belsőleg alkalmazva eredményezhetnek ilyen reakciót” – mondja dr. Bánvölgyi András PhD bőrgyógyász-kozmetológus, nemigyógyász, egyetemi adjunktus. 

A növények közül elsősorban azok okoznak gondot, amelyek furokumarint tartalmaznak. Ilyenek például az ernyősvirágzatúak, így a petrezselyem, a zeller, a paszternák, az édeskömény és a medvetalp, illetve a citrusfélék és a füge.

Mi fán terem a furokumarin? 

Ezek a növények azért váltanak ki fotokontakt dermatitiszt (más néven fitofotodermatitiszt), mivel a növény vagy a nedve furokumarin típusú vegyületet tartalmaz. A furokumarinok, amelyek közül a legismertebb a pszoralén, a sejtek DNS-ébe beépülve felerősítik a napfény UV-sugárzásának DNS-károsító hatását, sőt a sejtekre fokozottan veszélyes szabad gyökök is kialakulnak a hatásukra. Ezek a hatások együttesen a bőrre toxikusan hatnak, benne gyulladást okoznak. Ez vezet ahhoz, hogy a bőr estére vagy másnapra bepirosodik, gyakran fel is hólyagosodik. Ehhez elég, ha a növények nedve egy kis területen a bőrrel érintkezik. 

„Ilyenkor a fototoxikus reakció attól függően jelentkezik, hogy az adott testfelületre mennyi provokáló ágens került, illetve hogy utána a napfény mennyi ideig érte a bőrt. A hatás kiváltásához már akár harminc-hatvan perces kitettség is elegendő. Az ilyenkor kialakuló fitofotodermatitisz a tüneteit illetően főképp abban különbözik a klasszikus leégéstől, hogy a kar vagy a nyak – vagy bármi, amely az adott növénnyel érintkezett – nem teljes egészében válik vörössé, gyulladttá és hólyagossá, hanem jellemzően csíkszerűen. Picit hasonló ez ahhoz, mintha a bőrfelületet valamivel lespriccelték volna, vagy megcsapták volna egy ostorral, és annak a mintázatában alakulnának ki hólyagok. Az adott terület inkább fáj, mint viszket, de utóbbi sincs kizárva” – mondja szakértőnk. 

Bár ijesztőnek tűnhet, hogy a fototoxikus reakció során sérül a sejtek DNS-e is, mindez – mivel jó esetben egyszeri jelenségről van szó – nem növeli a daganatos betegségek, a bőrrákok kockázatát.

A DNS-károsodás mellett a legfőbb gond a már említett szabadgyök-hatás és az annak nyomán kialakuló gyulladás. Egyéb problémák csak akkor jelentkezhetnek, ha a fototoxikus reakció rendszeres, a sérülés és a gyulladás úgymond állandósul. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Hogyan lehet kivédeni? 

A növényekkel való érintkezést követő fototoxikus reakciót azzal lehet kivédeni, ha a kerti munkák során bőrt fedő ruházatot és kesztyűt viselünk (pláne akkor, ha ernyősvirágzatúakat gyomlálunk, vagy éppen fügét szedünk a fáról). Így egyrészt a növények nedve sem jut a bőrre, másrészt a nap sem éri azt. Mivel furokumarint tartalmazó ernyősök a természetben is előfordulnak (jó példa erre a vadmurok és a medvetalp), így a kirándulások során is érdemes hosszúnadrágot viselni. Mint minden esetben, ilyenkor is segítenek az UV-sugarak nagy részét elnyelő fényvédők, így feltétlen szükséges azokat is használni.  

Nagyító alatt a gyógyszerek 

A gyógyszerek közül elsősorban a tetraciklin-tartalmú antibiotikumok okozhatnak fototoxikus reakciót, így azok alkalmazására mindig figyelni kell. Ilyen készítményeket a bőrgyógyászati kezelések során elsősorban a pattanások eltüntetésére adják, de alkalmazzák őket az urológiai, húgyúti fertőzések esetén, vagy éppen a tüdőgyógyászatban a hörghurut gyógyítására. 

„Mi, ha lehet, nyáron nem is írunk fel ilyen gyógyszereket, vagy ha ez mégsem kerülhető el, akkor mindig hangsúlyozzuk a bőrt fedő ruházat és a fényvédők használatának fontosságát. Hatóanyagtól függően elővigyázatosnak kell lenni akkor is, ha valaki szívgyógyszert szed – például olyat, amely amiodaront tartalmaz – vagy vízhajtót, illetve pszichiátriai betegségre felírt orvosságot alkalmaz. Ha ilyenkor az érintettek nem kellően körültekintőek, akkor szintén leégésszerű tünetek jelentkeznek, és a bőr is felhólyagosodhat” – emeli ki Bánvölgyi András. 

Az ilyen problémát okozó készítményeknek a betegtájékoztatójában is szerepel, hogy az érintetteknek kerülniük kell a közvetlen napfényt, ezt pedig minden esetben komolyan kell venni. 

Figyelni kell a retinolra is, amely egyrészt bőrgyógyászatban alkalmazott akne elleni készítményekben van jelen, másrészt kozmetikai termékekben. Ilyeneket érdemes csak este használni, reggel pedig gondoskodni a fényvédelemről. 

Nyáron figyelni kell az illatanyagok, parfümök alkalmazására is, azok ugyanis tartalmazhatnak olyan komponenseket – ezek többsége valamilyen citrusféléből, például bergamottból származik –, amelyek szintén okozhatnak fototoxikus reakciót. 

Mi legyen a pirossággal? 

A leégésszerű tünetek okára sokszor nem jönnek rá az érintettek, azok hátterét gyakran még az orvosok is nehezen tárják fel. Ez azért fordulhat elő, mert az akut tünetek sokféle problémára és betegségre utalhatnak, a hólyagok miatt felmerülhet akár az övsömör gyanúja is, szóba jöhet az orbánc. 

„A diagnózis nem mindig egyszerű, de a panaszokkal fontos orvoshoz fordulni, pláne, ha hólyagok is képződnek. A fotokontakt dermatitisz tüneteit ugyanis az immunrendszer nem csökkenti olyan hatékonyan, mint a normál leégését. A gyulladás mérséklése viszont elengedhetetlen, mert különben hosszabb távú tünetek is jelentkezhetnek, a gyulladt bőrterületek néhány nap után bebarnulhatnak, helyükön úgynevezett hiperpigmentáció alakulhat ki” – mondja szakértőnk. 

A fototoxikus dermatitisz kezelésének első lépése mindig az akut tünetek csökkentése. Ez pedig a napégés kezelésére kifejlesztett készítményekkel, panthenol- vagy kortikoszteroid-tartalmú krémekkel és szprékkel érhető el. A hólyagok és azok talaján képződő sebek esetén szükség van fertőtlenítésre is. A lokális gyulladáscsökkentés mellett – ha a reakció rendkívül erős – kortikoszteroid-tartalmú gyógyszerek alkalmazására is szükség lehet. Ha ennek ellenére kialakul a hiperpigmentáció, akkor azt eltüntetni nagyon nehéz. 

Ilyenkor hámlasztó kezelések jöhetnek szóba, de a pigmentáció mélysége miatt azok sem feltétlenül jelentenek megoldást. A foltok évek alatt persze halványulhatnak, de néhány hét vagy hónap alatt nem tűnnek el. 

Nem mindenki ugyanolyan 

Míg a fototoxikus reakció mindenkinél kialakul, akinek a bőrét úgy éri napsugárzás, hogy közben az adott gyógyszert szedi, vagy a bőre előtte az adott anyaggal érintkezett, addig a fotoallergiás reakció jelentkezése nem magától értetődő. Esetében mindig van egyfajta egyéni érzékenység, a tünetek attól függően alakulnak ki (néhány nappal vagy héttel később, tehát nem azonnal). Ilyen jellegű allergiát egyebek mellett a reumatológiában alkalmazott diklofenák- vagy ketoprofén-tartalmú készítmények, kenőcsök okozhatnak. Akik ezekre érzékenyek, azoknak májustól nyár végéig csak kellő elővigyázatossággal, fényvédelem mellett szabad ilyen krémeket használniuk. Erre az adott készítmények betegtájékoztatója is felhívja a figyelmet. 

Létezik polimorf fényérzékenység, vagy más néven napallergia, amely akár a lakosság húsz százalékát is érintheti. Esetében a napnak kitett területen kisebb átmérőjű, gyulladt pöttyök alakulnak ki, amelyek jellemzően hevesen viszketnek. Itt nincs szükség semmilyen kiváltó ágensre, a fényérzékenység magától jelentkezik, pusztán a napsugárzás hatására. Ennek a jelenségnek az oka nem ismert, kialakulását csak különféle elméletekkel magyarázzák. Ez a fajta fényérzékenység jellemzően csak nyár elején figyelhető meg (néhány nappal a napfénynek való kitettség után), majd később megszűnik. Kezelése helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentőkkel, allergiaellenes gyógyszerekkel és kortikoszteroidokkal történhet. 

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.