„Akkor fordulnak a ChatGPT-hez segítségért, amikor elfogyott minden bizalmuk az emberek iránt”

Dr. Felvinczi Katalin egyetemi tanárral, Kaló Zsuzsa tanszékvezetővel és Rényi Mónika pszichológussal beszélgetek arról, előrelépés-e a fiataloknak, ha a segítő beszélgetéshez internetes csevegésben is hozzá tudnak jutni. Mivel a chates segítségkérés teljesen anonim szolgáltatás, eddig keveset tudtunk meg a chatelő fiatalok élethelyzetéről, vagy arról, hogy mi történhetett velük a beszélgetés után, nem folyt adatgyűjtés, utánkövetés. A mostani kutatás is csak a chatszolgáltatók véleményét tudta minderről megkérdezni, hiszen az anonimitás komoly ígéret a segítőszakmákban, ezért magukat a klienseket a kutatás sem szólaltatta meg. 

A másik által kilélegzett levegő egy része megfordul a mi tüdőnkben 

Akik kívülről figyelik a mentális segítségnyújtás formáit – lelki segélyt, terápiákat, coach szolgáltatást –, azt vehetik észre, hogy a segítségnyújtásban mintha egyre szűkebb teret foglalna el a személyesség, és ma már olyan dolgok történnek egy segítő kapcsolatban, amikről nem is álmodtunk a covid előtt.  

A személyes terápia során óriási lehetőséget jelent, hogy a segítő szemtől szemben látja a klienst, észreveheti a tünetekre utaló külső jegyeket, a testtartást, a személyi higiéniát, a járást, az arckifejezést.  

Ma már alig ismerjük azt a jelenséget, hogy a személyes találkozások során a másik által kilélegzett levegő egy része megfordul a mi tüdőnkben is… A mentális segítő kapcsolatokat is utolérte egyfajta távolodás, személytelenedés, az online terápiában már csak azon része látható a kliensnek, amit hajlandó magából mutatni, a telefonos lelkisegély-szolgálatoknál csak a hang marad, annak ritmusa, hangereje, elmosódottsága, ami utalhat bizonyos lélekállapotra. Mintha a fiatalok egyre inkább törekednének olyan szolgáltatásokat igénybe venni, amik minél kevésbé mutatják meg őket. A chat mindent vitt: rövid időn belül nagy teret nyert a segítségkérésben, és még örülhetnek a szakemberek, amíg betűk jönnek, és nem emojik. 

A gyorsaság előny, a ghosting hátrány 

Dr. Felvinczi Katalin utal rá, hogy a chat előnyeiről és hátrányairól próbáltak első körben információkat gyűjteni, illetve arról, hogy milyen kihívásokat tartogat a felület. A gyerekek hihetetlen gyorsan írnak, gyors válaszokat várnak félig megfogalmazott kérdésekre. Előnyként megfogalmazódik a gyorsaság mellett, hogy szinte semmilyen életkörülményt nem kell elmondani, hanem „in medias res” módon bárhol el lehet kezdeni a témát. Ha rendelkezésre áll a szolgáltatás, nem kell várakozni, nincs késleltetési kényszer, és bárhonnan lehet indítani a hívást. A többi fiatal se látja-hallja, hogy valaki a csoportból kivel chatel éppen. 

Rényi Mónika szerint az, hogy könnyen el lehet tűnni (ghostingolni) a beszélgetésből, inkább a hátrányok közé tartozik.  

Az is nehézség, hogy nincs egy megbízható szemkontaktus, sok kérdést nem lehet egyértelműen tisztába tenni, ha tisztázó kérdéseket teszünk fel, könnyű kihátrálni előlük.  

A chatre jellemző, hogy „szegmentáltan” jelenik meg a páciens, eltűnik hosszú percekre, vagy párhuzamos beszélgetéseket folytat. „A szolgáltató számára hátrány, hogy nem tudja, mennyi ideig figyel rá oda a fiatal kliens, meddig kell várnia a válaszra, illetve, hogy ha krízishelyzetről értesül, semmit sem tud tenni a gyerekért, még egy mentőt sem tud odaküldeni. Telefonon könnyebb elérni egy olyan bizalmi helyzetet, ami kapcsán több információt oszthat meg, vagy a hangjából könnyebb felmérni a helyzetet.” 

A segítő mindig maradjon önmaga 

Kaló Zsuzsa fogalmazza meg, hogy nagyjából tíz éve kezdtek el nyitni a magyar segítségnyújtó szolgáltatók a chates felületek felé. Az a korosztály, aki a chatet részesíti előnyben, azzal találja szembe magát, hogy a szolgáltatás a legtöbb helyen csak kijelölt időszakokban elérhető. A kutatás megmutatta, hogy ez nemzetközi probléma, bővíteni kell a lehetőségeket.  

Kép: Freepik

Arra a kérdésre, hogy a segítőnek mennyire kell alkalmazkodnia a chates nyelvezethez, Zsuzsa azt válaszolja: „A segítő mindenkor hitelesen, kongruensen képviselje magát. Ha fiatal, és ő is használja, akkor éljen vele, de ha általában nem használja, akkor ne vegyen fel egy erőltetett, hozzá nem illő stílust” – teszi hozzá.  

Dr. Felvinczi Katalin szerint a fiatalokban egy ideig érik a gondolat, hogy segítséget keressenek, és felderítik a terepet, mielőtt írnak. Azok jelennek meg itt, akik valamilyen nehézségüket nem tudták otthon megbeszélni, kifogytak a lehetőségekből, teszi hozzá Rényi Mónika. 

„A chat a legszegényebb réteg számára is elérhető, de ők általában nem aggódnak a szegénység vagy az esélyegyenlőtlenség miatt, hanem megélik azt. Chatben ők is a kapcsolati vagy iskolai nehézségeikről írnak.” 

Jól nevelt chatbotokkal is beszélgetnek 

Megkérdezem, tudnak-e arról, hogy sok fiatal a ChatGPT-vel beszélget. „Hogyne – mondja Rényi Mónika –, ez már az utolsó utáni állapotuk, ha elfogyott minden bizalmuk az emberek iránt.” Amúgy az chatbot kedves, udvarias, jól van tanítva. Dr. Felvinczi Katalin szerint a szolgáltatók gondolkodnak azon is, hogy be lehetne építeni a mesterséges intelligenciát a szolgáltatásba, előszűrésre, triázsolásra, krízishelyzetek kiszúrására és előre sorolására, szóval tartásra a várakozás ideje alatt. Az MI-t mesterséges emberi vonásokkal is felruházzuk sokszor, etikus, kedves, megtévesztően személyre szólóan beszél, ami veszélyes is lehet egy figyelemre vágyó gyerek esetében. Emellett azzal kapcsolatban is óvatosságra intenek a kutatók, hogy mikor választjuk a chatet mint kommunikációs csatornát a saját gyerekeinkkel való beszélgetéshez.  

„Ha egy helységben vannak a gyerekkel, ne tegyék, ne kezdjenek szűkebb csatornát használni a lehetségesnél – válaszolja Mónika. – A segítő beszélgetés szabályait mindig érdemes figyelembe venni: ne ítélkezzünk, ne kérjünk számon, nyitott kérdéseket tegyünk fel, és értsük meg, ha van olyan élménye, amit mással szeretne megbeszélni. Még ajánlhatjuk is a segítő chatszolgáltatókat. Ez egy másik csatorna, másik lehetőség, és sajnos mi is azt találtuk, hogy az elszigetelődés, a magány, a tehetetlenségérzet elég gyakori megélése a fiataloknak” – fűzi hozzá.  

Dr. Felvinczi Katalin szerint nagy szükség van a felületre, nagyobb igény, mint amit most biztosítani tudnak. A kutatócsapat azon munkálkodik, hogy megvizsgálják a szolgáltatók jegyzőkönyvezési módszereit, és megnézzék, össze lehet-e ezeket hangolni, hogy egységesen jó információkat lehessen kinyerni belőlük. Így összehasonlíthatóvá válhatnak a szolgáltatóktól kapott adatok.