Pszichológus egy kávé áráért – Mindenki számára hozzáférhetővé tenné a segítséget az Égisz Pszichológiai Műhely

Milyen esélyei vannak ma egy magyar állampolgárnak, hogy állami ellátáson belül részesüljön pszichológusi segítségben?

Julianna: Hivatalosan a társadalombiztosítás révén bárki igénybe veheti a lokális pszichológusi ellátást, néhány helyen akár beutaló nélkül is. Azonban több szempontot is figyelembe kell venni, amikor az állami ellátásról beszélünk.

Ármin: Az első és legfontosabb, hogy sokan nem is tudnak erről a lehetőségről, vagy csak a pszichiátriai ellátásról értesültek. Ellenben, ha valaki mégis így keres segítséget, annak hosszú várakozási időre kell számítania, ugyanis területtől függően akár több hónapos várakozási idő is fennállhat a rendelők túlterheltsége miatt. Egy másik buktató, hogy valószínűleg a betegnek nem lesz esélye választania szakemberek vagy módszerek között. 

Emellett Magyarországon jelenleg medikalizáció-központú orvoslási szemlélet uralkodik, és a munkaerőhiányt is számításba véve könnyen lehet, hogy egy gyógyszerfelírással útjára engedik az embert.

Ha valaki mégis eljut oda, hogy állami ellátás keretén belül részesüljön mentális segítségnyújtásban, akkor már sínen van, vagy vannak egyéb buktatói a rendszernek? 

Julianna: Ha valaki bekerült az állami ellátás rendszerébe, akkor a nehezén már túlesett, azonban megtörténhet, hogy így sem kapja meg a megfelelő segítséget. Ez nem azért van, mert az állami ellátásban ne lennének jó szakemberek. Inkább az a nehezítőfaktor, hogy kevés pszichológus közül lehet választani, sőt az is lehet, hogy egyenesen egy adott szakemberhez irányít a pszichiáter vagy helyi háziorvos.

Ármin: A szűk választék azért komolyabb bökkenő, mert nem minden szakember kompatibilis minden pácienssel. Összegezve: ha nehezen megy az együttműködés, vagy a pszichológus nem tudja a megfelelő segítséget nyújtani az adott problémára, akkor nincs másik lehetősége a kliensnek. Ugyanez a helyzet azzal, aki szakpszichológusi segítséghez szeretne jutni, mint például sport- vagy egészségpszichológushoz vagy hipnoterápiára.

Julianna: Az államilag biztosított szakembernél ráadásul nem minden esetben van leírás a pszichológus képzéseiről, módszereiről, tehát összességében kevesebbet tud előzetesen a kliens. Mindezek ellenére működő lehetőség lehet ez azok számára, akiknek nincs szükségük gyors és intenzív ellátásra. 

Sajnálatos módon mégis leginkább a súlyosabb állapotban lévő, rosszabb anyagi helyzetű kliensek járnak ide, pont, akiknek komolyabb ellátásra lenne szükségük…

Az állami ellátás kevés, a pszichológus drága, a pályakezdők mindezek ellenére nehezen tudnak érvényesülni. Milyen nehézségekkel találja ma szembe magát egy friss diplomás pszichológus? 

Ármin: Pályakezdőként vagy magánrendelést indít az ember, vagy csatlakozik valamilyen szervezethez. Előbbihez megfelelő anyagi háttér szükséges: egy családi ház vagy nagyobb lakás, ahol külön helyiségben lehet fogadni klienseket, vagy adott esetben elegendő pénz egy rendelő bérléséhez, szupervízió biztosításához. Ezt megoldhatja az online rendelés, azonban itt is akadályt jelenthet a magánrendelésben a marketing. Több év után már természetesen kialakul egy klientúra, és általában személyes ajánlások alapján jönnek be az új kliensek. Azonban egy kezdő pszichológusnak ez még nincs meg, és az egyetemen erre nincs felkészítés. Persze kiírhatja a közösségimédia-oldalaira, vagy ha ügyesebb, létrehozhat egy honlapot, viszont ez általában nem indul be azonnal.

És mi a helyzet a szervezetekkel, magánvállalkozásokkal, klinikákkal?

Julianna: Egy másik lehetőség a szervezethez való csatlakozás, de ez kezdőként – ahogy minden más szakágban is lenni szokott – rendkívül nehéz, mivel valószínűleg több tapasztaltabb és idősebb szakemberrel kell versenyre kelni. Ám ha ezeken az akadályokon túl is lép valaki, akkor jön egy újabb probléma: kevés friss diplomás pszichológus érzi magát kompetensnek az önálló tanácsadás vezetéséhez. Ennek több oka is lehet, mégis leginkább az egyetemi képzés elméletközpontúsága okolható, ami a legtöbb esetben nem kínál konkrét gyakorlati tudást. 

Tapasztalattal csak azok rendelkeznek, akiknek volt ideje és lehetősége önkénteskedni a diákévek alatt. 

Ármin: Az állami szférában való elhelyezkedés sem kínál könnyebb utat: itt alacsony fizetésre számíthat a pályakezdő, miközben a szakmai továbbképzések költségeit sokszor magának kell állnia. A magánellátásban pedig különösen nagy a versenyhelyzet, hiszen a szabad választás jogán a kliensek gyakran a tapasztalt kollégák mellett teszik le a voksukat.

Nektek mi volt a legnagyobb kihívás a pályátok elején?

Julianna: A mi esetünk kicsit sajátos volt, mivel pont a koronavírus kezdetekor léptünk volna a gyakorlatba – mindemellett végül is ez adta az ötletet arra, hogy online műhelyt indítsunk. Így született meg az Égisz Pszichológiai Műhely. Ez azt is biztosította, hogy ne egyedül kelljen nekiállni a szakma gyakorlásának, tudtunk egymással konzultálni, és ismerősökként együtt átélni ezt az időszakot.

Kép

Oláh Julianna − Forrás: Égisz Pszichológiai Műhely

Jelenlegi projektetek éppen a frissen végzett hallgatókat karolja fel, amihez képzést és szupervíziót is biztosítotok. Mi az, ami hiányossága lehet az egyetemi képzésnek?

Julianna: Ahogy említettük, nem mindenkinek van lehetősége gyakorlati tapasztalatot szerezni, úgymond „terepen” dolgozni a diploma megszerzése előtt. Ezek a lehetőségek ráadásul önkéntesek, tehát aki dolgozik mondjuk egyetem mellett, annak ez nagyjából lehetetlen. Így nem alakul ki az a fajta szakmai önbizalom, ami egy önálló tanácsadás vezetéséhez elengedhetetlen. Az egyetemi képzésben gyakran jellemző a „csak meg ne próbáld” mentalitás, ami tovább csökkenti a hallgatók magabiztosságát. Hiányoznak azok a biztonságos keretek, amelyekben a diákok kipróbálhatnák magukat. Rendszerszintű probléma, hogy az egyetemek és a módszerspecifikus alapítványok megosztják a képzést, ami miatt a friss diplomások sokszor nem érzik magukat kellően felkészültnek.

Ármin: Kutatásokból tudjuk, hogy a sikeres terápiás folyamatokhoz elégséges három alapvető terapeuta-attitűd: az empátia, a feltétel nélküli pozitív elfogadás és a kongruencia, vagyis a hitelesség. Egy kis szakmai háttér, hogy Rogers longitudinális vizsgálatai azt is kimutatták, hogy ezek a tényezők nemcsak korrelálnak a terápiás eredményekkel, hanem előre is jelzik azokat. Mi ennek fényében azt gondoljuk, hogy mindenki, pláne egy pszichológushallgató elsajátíthatja ezeket az alapvető készségeket egy hatékony segítő beszélgetés levezetéséhez, és a kongruencia, hitelesség, empátia gyakorlása már önmagában értékes eszköztárat biztosít. Ezért ezekre a készségekre képezzük a hallgatókat a projekt elején. 

Azonban a program nemcsak gyakorlatot biztosít a hallgatóknak, hanem ehhez egyfajta „biztonsági hálót” is a szupervíziókkal, hogy magabiztosan léphessenek be egy-egy ülésre. 

Emellett egy szupportív szakmai közeget is kialakíthatnak a kortársaikkal, akik éppen ugyanazokon a nehézségeken mennek keresztül.

Kép

Sinka Ármin − Forrás: Égisz Pszichológiai Műhely

Különböző pszichológusok eltérő módszerekkel dolgoznak. Milyen módszereket ajánlotok a nálatok kezdő hallgatóknak? Milyen ülésekre számíthat egy jelentkező?

Ármin: Mint azt korábban érintettük, a program a személyközpontú szemléletet követi, és a hallgatóknak adott képzésen is ezt adtuk át.

Julianna: Egy jelentkező kliens egy maximum hétalkalmas online beszélgetésre számíthat, amely segítheti az életében megjelenő kisebb elakadásokban, rávezethet megoldásokra, illetve növelheti az önismeretét. Mindezt elfogadó, biztonságos, rá fókuszáló környezetben. Nyilván van egy pont, ameddig a pszichológushallgatók kompetenciája elér. Fontos, hogy bár az ülések sokat segíthetnek, nem helyettesítik a terápiát, ezért ha valaki a pszichiátriai betegségét szeretné meggyógyíttatni vagy kezeltetni, arra ez a program sajnos nem tud segítséget nyújtani, így klinikai szakpszichológus segítsége szükséges.

A szupervízió fontos része a folyamatnak. Hogyan néz ki nálatok egy ilyen alkalom?

Julianna: A szupervíziós alkalmakon szakmai kontrollt biztosítunk, ahol végzett szakemberek adnak visszajelzést a munkáról – vagy iránymutatást szakmai kérdésekben. 

Igazából azt biztosítjuk, hogy ne történjenek nagy hibák, ne okozhassunk még véletlenül sem károkat a kliensekben. 

A szupervízió egyben támogató közösségi tér is, ahol a résztvevők megoszthatják dilemmáikat, tapasztalataikat, és egy biztonságos környezet is, ahol a résztvevők szabadon kifejezhetik bizonytalanságaikat ítélkezés nélkül. A gyakorlatban ez egy csoportos esetmegbeszélés, amit mi facilitálunk, moderálunk.

Már zajlik a jelentkezés, hány embert tud fogadni ez a néhány hallgató?

Ármin: A hallgatók egyszerre maximum két klienssel vihetnek folyamatokat, amelyek hossza legfeljebb hét-hét alkalom. Egy folyamat lezárása után természetesen újabb ülésfolyamokat kezdhetnek el. A jelentkezés tehát várólistás alapon működik.