Hunyadi, a hős „playboy” – határokat feszeget a sorozat, de ez még jól is állhat neki
Nagy várakozás előzte meg a Hunyadi című sorozat premierjét. A hangulat azért is lett ennyire felfokozott, mert a magyar történelmi filmek sokszor okoztak már kínos pillanatokat, csalódást a nézőknek, és senki sem akarta, hogy a középkor egyik legmeghatározóbb hadvezérét is közröhej tárgyává tegye egy állami támogatással működő alkotóbrigád. Arra, hogy ez Hunyadi Jánossal nem fog megtörténni, maga Bán János, az alapul szolgáló regényfolyam szerzője vállalt garanciát azzal, hogy végigbábáskodta a sorozat létrejöttét, amely így színvonalas produkcióként debütálhatott. Ennek ellenére a Hunyadi megosztó alkotás is lett: vannak, akik kritizálják a naturalista ábrázolást, vagy nem értenek egyet a történetvezetéssel, de az biztos, hogy a széria a nemzetközi versenytársakhoz mérten is megállja a helyét. Egy szerethető sorozat készült, ami mérföldövet jelent a hazai filmgyártásban. Jámbor-Miniska Zsejke spoilermentes ajánlója.
A Hunyadi című sorozat hétvégi premierjével beérett több évtized megfeszített munkája. Az alkotás Bán János – Bán Mór néven jegyzett – 15 kötetesre tervezett Hunyadi-eposzára épül, melynek első könyve 2008-ban jelent meg. Részletes, szépen építkező, leírásokban, párbeszédekben és mellékszálakban is gazdag történetről van szó, amelyet a filmkészítőknek csak 10 órájuk volt elmesélni.
A sorozat a 15. századi Magyarországon játszódik, melyet az Oszmán Birodalom elleni harcok és a királyságot széthúzó belpolitikai küzdelmek gyengítenek. Ezekben a zűrzavaros időkben élt Hunyadi János, aki bár alacsonyabb rangú nemesi családba született, rátermettségének köszönhetően felemelkedett, és világpolitikai jelentőségű katonai vezetővé vált.
Hunyadi János, a nők bálványa
A Hunyadi látványvilágával elégedettek lehetünk: végre elegendő statisztával dolgoztak ahhoz, hogy a jelenetek hitelesek legyen, és a CGI-ra is gyakran támaszkodtak.
A középkori díszlet megteremtése üdítően részletgazdag: a helyszínek, a ruhák, a berendezések, a páncélok és fegyverek mind segítenek bevonni a nézőt a 15. századba, nem beszélve a semmiből érkező török betörésekről vagy a csatajelenetekről.
Jó döntésnek bizonyult, hogy a fő rendezők – Nagypál Orsi, Lengyel Balázs, Robert Dornhelm és Szász Attila – mellett kifejezetten akciójelenetekre specializálódott szakemberek is dolgoztak a sorozaton.
A főhőst Kádár L. Gellért alakítja, aki megjelenésével, lovaglási és fegyverforgatási technikájával jól kirajzolja a középkori harcedzett – a nőket és az alkoholt sem megvető – katona képét. Egy nagy önbizalommal bíró, motivált és lobbanékony „Herkulest” ismerhetünk meg, aki a csatatéren és az ágyban is mindig bizonyít. Ennél sokkal többet azonban nem tudunk meg róla, így az első három epizód után nyitott kérdés maradt, hogy a sorozat mennyire enged majd be minket a hadvezérré érő stratéga kivételes szellemébe.
A Hunyadi többnemzetiségű koprodukció, melynek sikerében Magyarország mellett Ausztria és Kanada is közreműködött, de kapott szerepet a török származású osztrák Murathan Muslu, a szerb Rade Šerbedžija, az olasz Francesco Acquaroli és a cseh Karel Roden is.
A többnyelvű forgatás kockázatos lépés volt a készítők részéről, a Luxemburgi Erzsébetet alakító Hermányi Mariann például arról beszélt korábban, hogy a casting után derült ki számára, mennyire sokat kell németül beszélnie a szerepében, ami nagy kihívást jelentett, de szerencsére ebből a néző semmit sem érez, ami egyértelműen a színészek képességeit és a szereplőválogatást dicséri.
A casting egyébként is nagy erőssége az alkotásnak: a könyvben ábrázolt, nem kimondottan szerethető, mindig dorbézoló Zsigmond király karakterét Gálffi László alakítja, de kiemelt szerepet kap Fekete Ernő is, aki a gátlástalan, Janus-arcú Cillei Ulrikként kavar a háttérben, és aki bármit képes feláldozni a hatalomért.
Figyelemre méltó nők a történelem színpadán
A nőábrázolásra szándékosan nagy hangsúlyt helyeztek a készítők – és itt nem a tízpercenként felbukkanó félmeztelen lányokra gondolok.
A főhősnők nem passzív elszenvedői, hanem aktív formálói az eseményeknek, bátran, okosan és akár erőszakosan is cselekednek, ha kell. Joggal méltatják a kritikusok a Brankovics Marát alakító Törőcsik Franciska játékát, aki ezzel a sorozattal a nemzetközi közönség előtt is határozottan letette a névjegyét.
Mara fondorlatos Sherezádé-játszmái, hatalmi törekvései, az ártatlanokért folytatott állandó önfeláldozása a történet egyik legérdekesebb szálaként bontakozik ki előttünk. De igazán szerethetően játszik Rujder Vivien is, aki egy progresszív, bátor, jó fej, intelligens, de olykor kissé naiv fiatal Szilágyi Erzsébetet formál meg.
Nem akar nevelni, csak ábrázolni
Sokan szeretnek a Trónok Harcához hasonlítani minden kosztümös eposzt. Ilyenkor jellemzően azt vizsgálják, hogy a jó történethez színvonalas látványvilág társul-e, és van-e a sorozatban elég vér és szex ahhoz, hogy megkapja a naturalista minősítést. Az biztos, hogy erőszakos és erotikus jelenetekkel nem fukarkodtak a készítők, amivel egyszerre nyertek és veszítettek is nézőket.
A konzervatív közösségben több évtizedes várakozás előzte meg Hunyadi életének filmes adaptációját, és közöttük vannak, akik csalódásuknak adtak hangot, mert a nemi erőszak, a fröcsögő vér és a soft pornó kategóriájába eső képsorok már túlmennek az ingerküszöbükön. De ez akár erény is lehet: a Hunyadi nem akar megfelelni a nézői prekoncepcióknak, nem akarja a Várkonyi-féle Egri csillagok útját járni, sem kurzusfilm lenni, vagy politikailag nevelni.
Csak méltóképpen, modern eszközök segítségével akarja elmesélni egy olyan nagyhatású magyar vezér történetét, aki kivételes tehetségével egész Európa történelmét átformálta. És ezt a Hunyadi meg is csinálta!
A hasonló volumenű alkotásoknál mindig fennáll annak a veszélye, hogy a látványos jelenetek és a sok meztelenkedés az emberi kapcsolatok kibontakozásának kárára történik, mert például a tízórás játékidő egy tizenöt kötetes könyv adaptációjához kevés. Emiatt maradhatott a nézőben némi dramaturgiai hiányérzet. Egy-egy pucér nős jelenetet sokan szívesen becseréltünk volna pár mélyebb értelmű párbeszédre, és bizonyára elbírt volna a sorozat egy kicsit több történelmi kontextust, az események, karakterek megértését elősegítő dialógust.
Egy ilyen történelmi eposzt filmvászonra vinni hatalmas vállalás volt, amely a megvalósítás bármely pontján elvérezhetett volna. De nem így történt! A sorozat látványosan és izgalmasan emeli vissza Hunyadi Jánost a nemzetközi kulturális emlékezetbe, hogy mindenki megismerhesse azt, akiért a harang szól.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Törőcsik Franciska: „Fontos, hogy ismerjük az őseink élettörténeteit"
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
