Tényleg meg lehet süketülni a fülhallgatótól vagy a koncertektől? – fül-orr-gégészt kérdeztünk a fiatalok halláskárosodásáról

Veszélyben a fiatalok hallása

„Hangosabban mondd, mert nagyot hallok!” „Hangosítsd fel a tévét!” Ismerős mondások idős szülőktől, nagyszülőktől. A kor előrehaladtával romlik a hallásunk: körülbelül negyvenéves korunktól a magasabb frekvenciájú hangokat kevésbé halljuk, ez természetes folyamat. Ugyanakkor napjainkban már nemcsak az idősek, hanem a fiatalabb, húszéves körüli generáció hallása is veszélyben lehet. 

„A koronavírus-járvány óta tudjuk, hogy a covid szaglás- és ízérzékelés-zavart okoz, ehhez hasonlóan bizonyos vírusok a hallóideget és az egyensúlyszervet is képesek megtámadni, ami szédüléssel, halláscsökkenéssel járhat. De sokkal gyakrabban nem fertőzés áll a hallásromlás mögött, hanem zajártalom” – kezdi dr. Fülöp Györgyi, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégésze, audiológus.

Otthon, munkahelyen, az utcán vagy egy koncerten – a zaj életünk minden területén jelen van. A fülünk éjjel-nappal ki van téve valamilyen hanghatásnak. 

A szemünket be tudjuk csukni, és akkor pihen, de a fülünkkel ez nem így van: nehezen és keveset tud csak pihenni.

„Míg a korábbi generációknál jellemző volt, hogy olyan gyárakban dolgoztak, ahol órákon át kemény zajnak voltak kitéve, napjainkban az szerencsére nem így van: az olyan munkahelyeken, ahol hangos gépek vannak, biztosítanak zajvédelmet a dolgozóknak” – magyarázza a szakorvos, a hallásromlás okát tehát máshol kell keresnünk.

Fülhallgatós generáció és túl hangos koncertek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte több mint 430 millió ember szenved fogyatékosságnak minősülő halláskárosodásban. A fiatalok különösen kiszolgáltatottak ennek például az okostelefonok, fejhallgatók és fülhallgatók használata miatt, valamint abból kifolyólag, hogy a zenei rendezvények túl hangosak, nincs megfelelő szabályozás a hangosításukra. Kutatások szerint az Egyesült Államokban az elkövetkező negyven évben várhatóan megduplázódik azok száma, akik valamilyen hallásproblémával küzdenek. A 20 év feletti lakosság körében a 2020-ra becsült 15 százalékról 2060-ra 23 százalékra emelkedhet a halláskárosultak aránya.

A videójátékoknál hatalmas a hangerő

Fülhallgatónál maximum 85 decibelre (dB) szabad tekerni a hangerőt, sőt hosszú távon még ez is káros. De ma már sok jó fülhallgató-készülék van, ami jelzést küld, ha túl hangosan hallgatjuk a zenét. Jobb választás a fejhallgató, ami az egész fület eltakarja, mint a fülhallgató, amit csak bedugunk a hallójáratba. Előbbi kevésbé károsít.

„Miután a covid idején a többség home office-ban dolgozott, egész nap fül- vagy fejhallgatóban, sokan jöttek hozzám fülzúgásos panaszokkal” – mondja dr. Fülöp Györgyi. Hangsúlyozza, nem feltétlenül a fül- vagy fejhallgatóban való munkavégzés, zenehallgatás jelent problémát, hanem például a videójátékozás, amelynél hatalmas a hangerő. 

„Az órákon át a gép előtt ülő fiatalok körében – akiknél sokszor már függőség alakul ki – valóban találunk nemegyszer fülzúgásos panaszokat, hallóideg-károsodást.”

Állítólag vannak próbálkozások a videójáték-gyártó cégeknél a megelőzésre. Próbáltak hangerőszabályzót telepíteni ezekbe a játékokba, hogy ne lehessen hangosabban használni őket, de ezeket a játékosok képesek manipulálni. 

A koncert időzített bomba?

A fül-orr-gégész szerint nem a fülhallgató-használat a legnagyobb gond. „Messze nem érzem a fülhallgató-problémát olyan nagynak, mint egy-egy túl hangos zenei koncertet vagy egy Forma-1-es futamot” – szögezi le. „A Forma 1-es futamokon nemegyszer láttam, hogy gyerekeken és néha felnőtteken is zajvédő van a lelátókon. Nem véletlenül, mert hatalmas volt a zaj. Bár 2014 óta 1,6 literes, V6-os turbómotorok kerültek a korábbi nagyobb és hangosabb motorok helyére, ami akkor tudatos döntés volt Bernie Ecclestone (a Forma-1 egykori vezetője – a szerk.) részéről. Úgy hallottam, hogy 2026-tól sajnos módosulnak a szabályok, és ismét hangosabban fognak bőgni az F1-ben a motorok, igaz, nem annyira lesznek hangosak, mint régen a 12 hengeres autók. Arra hivatkoznak, hogy a motorzaj a sportág része, és szükséges az érzelmek kiváltásához” – mondja a fül-orr-gégész. 

De térjünk vissza a koncertekhez, ahová szórakozni megyünk, de a fülünkre, ha mi nem tesszük, senki más nem vigyáz. Viszont nagy előny, hogy napjainkban már vannak olyan applikációk, amelyek képesek mérni a zajszintet. „Számos olyan koncert van, ahol akár 110 decibel fölé emelik a hangerőt, nemrég 117-es értéket mért egy kollégám. Ez a fül számára időzített bomba. Előfordul, hogy zenei fesztiválokra kitelepülnek hallókészülékes cégek, akik rendszeresen találnak eltéréseket a fiataloknál. 

Egyénenként változik, hogy kinek milyen érzékeny a füle, de az biztos, hogy alkohol-, illetve drogfogyasztás esetén még könnyebben alakul ki valamilyen halláskárosodás, mert kevésbé érzi az ember, hogy túl hangos a zene. 

A környezet, illetve a szerhasználat önmagában is viszonylag gyakran okozhat fülzúgást” – magyarázza.

Kép

A kép illusztráció − Forrás: Rawpixel

A lehulló levéltől a petárdáig

A szélben susogó levelek hangereje 10 decibel (dB). A suttogás körülbelül 30 dB, míg egy hétköznapi beszélgetés úgy 60 dB-en zajlik. Egy hangosan síró csecsemő mintegy 80 dB-t bocsájt ki. Egy koncerten akár 110 dB-nek vagy még magasabb értéknek tesszük ki magunkat, ekkora zajra képes egy légkalapács vagy egy körfűrész is. Egy fül mellett felrobbanó petárda pedig akár a 180 dB-t is elérheti. A decibelskála logaritmikus skála. Ha egy hangos zene 3 dB-el még hangosabbá válik, akkor az azt jelenti, hogy a halláskárosodás kialakulásának a veszélye már feleannyi idő alatt fenyeget. 110 dB-nél ez már csak perceket jelent, és egy fesztiválon hosszú órákat töltünk extrém zajnak kitéve.

„Lehetne olyan koncert, amit úgy hirdetnek, hogy nem fogunk ártani a fülednek”

A doktornő – akihez gyakran fordulnak hallóideg-károsodással küzdő zenészek is – arról is beszélt, sokszor azt látja, arra már nincs költség egy koncertnél, hogy megfelelő hangmérnököt alkalmazzanak, és tévesen azt gondolják, attól szól jobban a zene, ha felemelik a hangerőt. Pedig inkább anyagi ráfordításra és megfelelő szakértelemre lenne szükség.

„Én látom a másik oldalt is: fülzúgástól szenvedő fiatalok jönnek hozzám, hogy nem akarják kirekesztve érezni magukat a baráti körükből azért, mert zavarja őket a hangos zene. 

Harmincezer forintért zajvédő dugókat gyártatnak, és úgy mennek koncertre. 

Olyat is hallottam páciensektől, hogy eljöttek a koncertről, mert annyira hangos volt. Mások szeretnék elöl hallgatni, de élvezhetetlen, ezért inkább hátrébb állnak” – szemlélteti. 

„Ahogy az ételekre ráírják, hogy GMO-mentes, lehetne olyan koncert, amit úgy hirdetnek, hogy nem fogunk ártani a fülednek, mert nem emeljük a hangerőt ártalmas szintre. Ez kifejezetten a kisebb gyermekeknek szóló eseményeknél lenne fontos. Jó lenne, ha az egészen fiatalok hallásával tudnánk felelősségteljesen foglalkozni.  Szabadidős zaj erősségére vonatkozó szabályozás sajnos nincsen” – hangsúlyozza dr. Fülöp Györgyi. 

A megelőzés az első 

Addig is mindig úgy kell készülni egy zajos eseményre, hogy ha túl hangos, legyen nálunk védelem. Sokféle füldugó, zajvédő dugó létezik: otthoni barkácsmunkákhoz, zenei élményhez. Általában mindegyiken feltüntetik, hogy mekkora zajcsillapításra képes. A gyógyszertárakban kapható, egyszerűen gyurmázható, szivacsból készült vagy vattaszerű füldugók azonban nem alkalmasak zajvédelemre.

De mikor érdemes orvoshoz fordulni? A szakértő szerint akkor, amikor háttérzajban kevésbé értjük a beszédet, vagy figyelnünk kell annak a száját, aki beszél. Jobb nem megvárni, hogy ez elhatalmasodjon. 

Ha valakinek rendszeresen idegen nyelven kell tárgyalnia, akkor csökkent hallás esetén sokkal hamarabb szokott orvoshoz fordulni, mert zavaróbb számára a rosszabb beszédértés. 

Hamarabb kiugrik a beszédértési nehezítettség tünete, mint az anyanyelvünkön, hiszen magyarul szófoszlányokból is össze tudjuk tenni azt, amiről a másik beszél.  

Ha nem megyünk szakemberhez, fokozatosan romolhat a hallás, egyénileg változó, hogy milyen tempóban. Számtalan dolog közrejátszik ebben: iszik-e elég folyadékot az illető, magas-e a vérnyomása, van-e cukorbetegsége, zajos munkahelyen dolgozik-e.

Kép

A kép illusztráció − Forrás: Rawpixel

„Ha valaki már tapasztal hallásromlást, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Meg kell határozni a mértékét, típusát, hogy esetleg van-e műtéti vagy gyógyszeres kezelésre lehetőség. Követni kell a halláspanaszost az állapotromlás lehetősége miatt, illetve, ha szükséges, akkor ellátni hallókészülékkel. El kell különíteni azt, amikor valakinek olyan szintű halláscsökkenése van, ami zavarja a kommunikációját, beszédértését, vagy csak bizonyos frekvenciák érintettek: nem hallja a csengőt, vagy a madárcsicsergésből kevesebbet hall, mert a magas frekvenciáknál van károsodása” – fejti ki a szakorvos.

„Elég egy hirtelen, erőteljes hanghatás”

Fontos beszélni a gyerekkori halláscsökkenésről is. Óvodáskorban a halláscsökkenést általában nem a zaj okozza, hanem az, hogy a gyerek folyamatosan náthás, és ez a hurut rámegy a fülére. 

„Többször visszakérdez, szólok hozzá, de nem veszi észre, felhangosítja a tévét – ilyen panaszokkal jönnek a kisgyermekes szülők” – mondja a doktornő.  

Ugyanakkor dr. Fülöp Györgyi hangsúlyozza, már gyerekkoncerteken is tapasztalta, hogy zavaróan erős, magas volt a decibel. „Nem feltétlenül kell az, hogy több órát töltsenek nagy zajban, elég egy hirtelen erőteljes hanghatás ahhoz, hogy valamilyen maradandó károsodás alakuljon ki” – fogalmaz. Ezeket a hirtelen, nagy hanghatásokat a szakemberek „dörejártalomnak” nevezik. 

„Volt már olyan betegem, aki egy lőtéren végezve levette a zajvédelmét, de valaki éppen mellette sütötte el a fegyverét. Nem véletlenül alakult ki fülzúgása és hallóideg-károsodása is rögtön. Volt, már olyan is, hogy vadászatból hazaindulva az autóban sült el fegyver” – sorolja a példákat.

Megtörtént eset, hogy tizenéves fiúk egy iskolai hangfalnál azzal játszottak, hogy felemelik a hangerőt, aminek következtében az egyik gyereknek az egyik fülén hallóideg-károsodás alakult ki. 

Ennek orvoslására nem igazán van műtéti lehetőség, és a gyógyszeres kezelések hatásossága is kiszámíthatatlan. Tehát a fő cél a megelőzés.

A fül-orr gégész hangsúlyozza, utóbbi esetek hirtelen, váratlanul következtek be, amire nehéz felkészülni. Azon viszont, hogy nyugodtabban induljunk el egy koncertre, sokat javítana egy szabályozás a felnőtt- és gyermekprogramokon alkalmazható maximális hangerőt illetően is.