Kik vagyunk mi, magyarok?
Történeteket élünk. Történetekben élünk. Sajátban. Másokéban. És vannak közös történeteink. A honnan hováról, a hogyanról és az oly sokakat foglalkoztató miértekről. Kollektív életfeladatunk, hogy újra és újra rákérdezzünk ezeken a történeteken keresztül: Kik vagyunk mi, magyarok?
Mi vagyunk a saját kortársaink
Mit jelent valójában ez a mondat? Azt, hogy kultúránkra otthonként tekintünk. A magyar kultúra mi magunk vagyunk. A választásaink. A Petőfi Kulturális Ügynökség célja, hogy irodalmi, könnyűzenei, alkotóművészeti és összművészeti programjai révén ezt a választást segítse. Hogy jelen legyen. Hogy jelen legyünk. A fesztiválok színpadai előtt összekapaszkodva figyeljük a feltörekvő zenészeket, düdörögjünk a Művészetek Völgyében egy workshopon, irodalmi sétákon bejárjuk Radnóti Miklós Budapestjét, farzsebünkben az évforduló alkalmából kiadott Bori notesszel.
Meghívás a szemlélődés visszhangos tereibe
A sanctum jelentése szentély, saját szoba – erről kapta a nevét a Petőfi Kulturális Ügynökség összművészeti programja, amely által idén közel száz alkalommal léphettünk be íróink, költőink, zenészeink, alkotóink és kutatóink személyes tereibe.
A PKÜ évadzáró Sanctumja december 29-én lesz a Nemzeti Táncszínházban, Visky András Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, Vecsei H. Miklós Junior Prima-díjas színművész, Ávéd János zeneszerző, szaxofonművész és Juhász Anna Prima-díjas irodalmár részvételével.
A program, amely „a szíved minden örömét nekünk adtad” címet viseli, egyfajta összegzés: Miképp érkezünk meg saját szent tereinkbe az év végéhez közeledvén? Hogyan küzdünk meg a hiánnyal, a fájdalommal, a nélkülözéssel amellett, hogy a szeretet vezet bennünket életünk kulcshelyzeteiben, és kínál fényességet?
„Nagyon rokonszenves számomra az, ha az irodalomról, a zenéről, a művészetről általában a szemlélődés visszhangos tereinek megteremtőjeként próbálunk beszélni” – mondta el Visky András Kossuth-díjas író, költő, dramaturg, amikor a Sanctum programsorozatról kérdeztük. – „A Sanctum tulajdonképpen a szemlélődés architektúrája, magányos közelség a közösséghez. Ez a színpadra nagyon is vonatkozik akkor, amikor megvilágítják, és akik a színpadon ülünk, nem látunk senkit a nézőtéren, és bízni kell a tér visszhangjaiban és annak erejében” – emelte ki Visky András.
Ember, virtus, örökség
Honvágy. Hazaszeretet. Ismerős érzések mindannyiunk számára. Egy ilyen évforduló, mint amelyet az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban programsorozattal ünnepelhettünk, óhatatlanul arra is késztet, hogy elmondjuk a válaszainkat a kérdésre: Kik vagyunk mi, magyarok? Saját válaszaink megtalálásában mankóul szolgálhat a Kultúra.hu Mi, magyarok aloldala, ahol: történeteket ismerhetünk meg a múltunkból és a jelenünkből, inspirálódhatunk az előttünk járók elhivatottságából, emelt fővel vehetjük számba az örökségünket, szempontokat kaphatunk ahhoz, hogyan mentsük át mindezt a jövőbe, és bölcs tettrekészséggel hogyan gyarapítsuk a kultúránkat.
A Petőfi Kulturális Ügynökség építőket szólít meg – azokat, akik úgy élik a mindennapjaikat, hogy abban helyet teremtenek a találkozásoknak, a közös ünneplésnek. Ezt az ars poeticát közvetíti a Mi, magyarok aloldal gerincét képező három rovat: Ember, Virtus, Örökség.
Az Ember rovatban azokat a nagyjainkat idézik meg vagy szólaltatják meg, akikre nemcsak mi, magyarok vagyunk büszkék, hanem Európa és a világ többi nemzete is tisztelettel tekint. Ebben a portrésorozatban ezzel a szándékkal mutattak be olyan kiválóságokat, mint Hunyadi János hadvezér, Fischer Annie zongoraművész, Rubik Ernő feltaláló vagy Csányi Vilmos humánetológus.
A Virtus rovat abba is betekintést enged, ahogyan élünk, de közben reflektál olyan sztereotípiákra is, amelyeket évszázadok óta aggatnak ránk, vagy építünk magunkban. Lovas nemzet vagyunk? A jég hátán is megélünk? Létezik egy sajátosan magyar géniusz? Beszélgetéseik során ilyen kérdésekre keresték a választ, olyan embereket kérdezve, mint például Fa Nándor hajótervező és -építő, óceáni versenyvitorlázó, Lezsák Levente lovaskaszkadőr, Berecz András mesemondó, Kovács Gyula pomológus, Lux Antal festőművész, a mecseki láthatatlanok egyike, Pásztor Anna énekes vagy Rakonczay Gábor extrém sportoló.
Az Örökség rovat a szellemi és tárgyi örökségünket veszi számba a hungarikumoktól kezdve a kiemelkedő műalkotásokon át az intézményi gyűjtemények kincseiig. Eközben olyan különleges és identitásformáló kezdeményezéseket is bemutatnak, mint a Fortepan fotóarchívum vagy a Magyar népmesék-sorozat kapcsán a kecskeméti animációs filmgyártás.
A Kultúra.hu YouTube-csatornáján futó Mi, magyarok-videósorozat ezt a gondolatiságot emeli át mozgóképre.
A 19 vármegyét bemutató epizódokban képzeletbeli térképünket mindig az adott vidék egyik ismert, elismert szülöttje, lokálpatriótája fogja meg, hogy végigkalauzoljon bennünket annak nevezetességein és rejtett kincsein.
Az első epizódban Miklósa Erika, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő vezet végig bennünket Fejér vármegye szépségein. Mindeközben betekintést nyerhetünk az adott vármegye természeti és épített örökségei mellett a helyi hagyományokba, és megismerhetjük, mi mindent jelenthet a fogalom: szülőföld.
„Amikor külföldön járok, és valamit magamból meg akarok mutatni, vagy el szeretném mondani, hogy milyen az országom, milyen az én népem, akkor mindig eléneklek egy népdalt. Az A csitári hegyek alatt tulajdonképpen a népzene himnusza is lehetne, és minden benne van, amit ki lehet fejezni arról, hogy mit érzünk magyarként határon innen és túl, mi a szeretet, a szerelem, a honvágy, a vágyakozás azután a hely után, ahol születtünk. A sok utazásom során éreztem meg igazán, hogy mit is jelent számomra a szülőföld, ezért is olyan becses nekem ez a népdal – osztotta meg velünk gondolatait Miklósa Erika. – A honvágy és a hazaszeretet mellett fontos a hit: ez a hármas egység határozza meg, hogy mit is jelent számomra az, ahol élek, és ez milyen érzéseket vált ki belőlem” – emelte ki.
Egyfajta kulturális országimázs épül ezekből az apró mozaikokból – beszélgetések, rendezvények, találkozások és a videók nyomán érezhetővé és átélhetővé válik az, ahogyan mi, magyarok látjuk és alakítjuk a világot.
Amikor apa olvas
Az apáknak, nagypapáknak döntő szerepük van a gyerekek kognitív fejlődésében, ugyanis „ha a szülők közül az apa olvas, akkor még inkább megélénkülnek ezek az agyi tevékenységek, erőteljesebben fejlődik a nyelvértelmező képesség”.
Erre hívja fel a figyelmet a PKÜ kiadásában megjelent Apa olvas antológia utószava. A kortárs gyerekverseket és meséket kínáló könyv nemcsak az olvasóvá nevelés eszköze, hanem társ abban, hogy a családok hétköznapjaiban a közös lapozás által kiteljesedjen az a meghittség és játékosság, amelyet Kollár Árpád, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Zalán Tibor, László Noémi, Marék Veronika írásai közvetítenek a gyerekeknek és a gyermeklelkületűeknek egyaránt.
Orosz Annabella, a kötet illusztrátora egyszerre szólítja meg a gyereket és a felnőtteket a gyerekrajzokat, krétarajzokat idéző illusztrációkkal és az összetettebb karakterek egymás mellé helyezésével. Az elmélyülést a mesék és a rajzok mellett különböző kérdések is segítik, melyek némelyike a mese történetére vagy az azzal szoros összefüggésben lévő témakörre kérdez vissza.
Otthonunk a kultúra. Éljünk benne! Ehhez lehet kulturális iránytűnk a Petőfi Kulturális Ügynökség, amely programjai, kiadványai és a Kultúra.hu-n megjelenő tartalmai révén közösséget teremt.
Fotók: Kép: Sorok Péter/PKÜ | Hegyi Júlia Lili/PKÜ
A cikk támogatója a Petőfi Kulturális Ügynökség
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
