Nem légből kapott ötlet – Beszélgetés dr. Somogyi Ritával, aki Közlekedési Innovációs Díjat nyert

Egy fiatal magyar mérnöknő, dr. Somogyi Rita és csapata hozott új és precíz megoldást most a légi közlekedés biztonsága, GPS-alapú támogatása területén. Óriásit változott a repülés a görög mitológia Ikaroszától napjainkig! A fejlődés megállíthatatlan, és ehhez most egy magyar nő is hozzájárult.

Dr. Somogyi Rita
dr. Somogyi Rita

Dr. Somogyi Rita már fiatalon példaértékű szakmai pályát futott be: a közlekedésmérnöki képzés mellett elvégezte a BME angol nyelvű szakfordító- és tolmácsképzését, majd megszerezte a kar gazdaságimérnök-képesítését. Mindössze 30 évesen szerzett PhD-fokozatot a közlekedéstudományokban. Jelenleg két iskolás korú gyermek nevelése mellett egyetemen oktat, illetve az iparban is vállalt munkát.

– Szabadidejében krimiket olvas, szívesen rajzol, és gyakran áll a sütő fölött is a konyhában. Idén pedig sikeresen diplomázott mentálhigiénés szakemberként a Semmelweis Egyetemen. Egy mérnöki diplomával és Phd-fokozattal ennek miért érezte még szükségét?
– Először csak hobbiból, mert érdekel az események pszichológiája. A mentálhigiénés képzés alapvető tudást ad az emberek működéséről, elfogadásáról és megértéséről. Rálátást kaptam többek közt arra, hogyan működik az egészséges lélek, ennek milyen eltérései lehetnek, és milyen normatív – tehát óhatatlanul bekövetkező – krízisekkel találkozunk életünk folyamán. Nem lenne rossz, ha hosszabb távon ezt a tudást középiskolákban is tananyaggá tennék. Az érzelmi intelligencia ugyanis elengedhetetlen a boldoguláshoz. Látom ezt az egyetemi hallgatók oktatása kapcsán is: vannak nagyon briliáns elmék, akik hiába zsenik, ha nem társul ehhez olyan emberismeret és kommunikációs képesség, amellyel az elképzeléseiket gyakorlatban és az embertársaik segítségével meg is tudják valósítani, akkor könnyen elkallódik a tehetségük. A díj kapcsán is nagyon fontosnak tartom mindenhol hangsúlyozni, hogy ez az elismerés egy csapatmunka eredménye, számos szakértő együttműködésére volt ahhoz szükség, hogy ez a kutatás-fejlesztési projekt megvalósulhasson.

Mérnökként, racionális emberként könnyen eshetek abba a hibába, hogy csak az eredményekre, a számokra figyelek. Egy projektmenedzsertől azt várják, hogy meghatározott időn belül, kötött költségvetéssel szállítson le egy adott eredményt. Közben ennek a tevékenységnek a szíve közepe az odafigyelés az emberekre, az emberi kapcsolatok ugyanis hálóként hordozzák a tényleges tartalmat. Ha megbántom a kollégáimat, akkor egy idő után elszakad ez a háló, és meghiúsulnak az eredmények. Számomra a legnagyobb elismerést a jó munkakapcsolatok jelentik; a közösen végzett jó munka önmaga jutalma.

– Fiatal nőként nehéz volt bizonyítania a légi közlekedés világában?
– Pályám során talán két alkalommal éreztem, hogy nem vesznek elég komolyan. Ezeket a helyzeteket ugyan nem lehet két perc alatt feloldani, de a határozott kommunikáció és a feladatok komolyan vétele mindig segít megalapozni a kölcsönös tiszteletet.

– Hogyan sikerült egészséges egyensúlyt találnia a karrier és család között?
– Egy férfi életében is felmerül ez a kérdés, csak talán náluk nem csodálkozik senki, ha prioritásütközés esetén a munkát választják. Rövid távon szerintem a jelenlét a legfontosabb. Ahol éppen vagyok, ott igyekszem száz százalékig ott lenni. Amikor a gyerekekkel vagyok, akkor rájuk figyelek, tudatosan használom a Semmelweis Egyetemen elsajátított rogers-i odafigyelést. Ha dolgozom, akkor pedig arra koncentrálok maximálisan. Hosszabb távon pedig azt gondolom, mindennek megvan az ideje. Például ezért vállaltam tudatosan még a karrierépítés időszaka előtt gyerekeket. Majd sokáig részmunkaidőben dolgoztam, és csak akkor fordultam nagyobb fordulatszámon a munkám felé, amikor már a kisebbik fiam is nagy óvódás lett.

Egyébként a legmeghökkentőbb megoldást erre a témára egy luxemburgi ismerősömnél láttam. Nyugat-Európában ugyanis csak három-négy hónapig maradnak otthon a csecsemővel, aki ezután bölcsödébe kényszerül. Ez az ismerős házaspár azt találta ki, hogy mind a ketten részmunkaidőt, négyórás állást vállaltak, így ketten felváltva tudtak a babával maradni, ami egészen kreatív megoldás arra, hogy a szülőpár egyszerre tudjon a gyermekkel időt tölteni, és közben mind a ketten képben maradjanak a szakmájukkal kapcsolatban is.

A gyermekkel otthon maradni szakmailag mindenképp áldozat: a nőnek ott lesz az önéletrajzában egy három–hat–kilencéves rés, amit el kell fogadnunk. Abban bízom, hogy egyre több munkaadó ébred rá azokra a kvalitásokra, amelyeket ezen évek alatt szereznek az anyukák. Logisztikai, szervezési és hatékonysági kérdésekben – bizton merem állítani – egy-két-három gyerek nevelése a legnevesebb projektmenedzsment-tréningek hatásával vetekszik.

A Figyelő üzleti hetilap már több mint 20 éve állítja össze a legsikeresebb vállalkozások rangsorát. Az utóbbi két évben – a Nemzeti Útdíj Szolgáltató Zrt. közreműködésével – külön elismerésben részesítik a közlekedési iparág kimagasló innovációs megoldásait. Idén Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl innovációs fejlesztőmérnöke vehette át a Közlekedési Innovációs Díjat. Rita és csapatának fejlesztése a légi közlekedés GPS-alapú támogatása, a teljesítményalapú navigáció (PBN), amely új korszakot nyithat a kisgépes repülésben Magyarországon.

– A GPS-t (vagyis a műholdas helyzetmeghatározó rendszert) közel húsz éve használjuk a földi közlekedésben. A repülésben miért nem terjedt el eddig ez a megoldás?
– Azért, mert csak az elmúlt években épült ki a hazánkat is lefedő, részben műholdas EGNOS-rendszer, amely a GPS jeleinek a megbízhatóságát képes szavatolni. Úgy kell ezt elképzelni, hogy amikor az autóban a rakparton haladva a képernyőn azt látjuk, hogy a Dunában vagyunk, az a GPS-jelek pontatlanságából adódik. A földön ennek nincs nagy jelentősége, mert körültekintve látjuk, hogy nem a vízben vagyunk, a repülésnél azonban a pilóta szabad szemmel nem tud megbizonyosodni a pontosságról. Még hosszú ideig nem számíthatunk arra, hogy kétszáz láb magasság alá GPS-alapon tudjanak süllyedni a légi járművek – ez azt jelenti, hogy a kisgépes pilótát körülbelül hatvan méteres föld feletti magasságig ez a GPS-alapú megoldás navigálja a föld irányában, majd onnan szabad szemmel kell látnia a leszállópályát, és úgy is kell leszállnia. A műholdas leszállító rendszerek lehetővé teszik, hogy ne feltétlenül egy fixen meghatározott egyenes mentén kelljen a repülőgépeknek a futópályára érkezniük, hanem a GPS segítségével ezt megtehetik körívekből álló vagy más vonalakon is, ami kifejezetten hasznos kedvezőtlen terepviszonyok esetében. Így gyakorlatilag most a kor legjobb műholdas navigációs eljárásait tudhatjuk magunkénak. Több mint húsz ember több mint háromévnyi munkája áll az eredmények mögött. Békéscsaba, Debrecen, Győr-Pér, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Sármellék, Szolnok és Szeged városainak repülőterein alkalmazzák majd első ízben ezeket az eljárásokat.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti