A keserédes müncheni olimpia – Hogyan született meg Magyarország 100. ötkarikás aranyérme?

A túszdráma krónikája

A müncheni olimpiai faluban lövések dördültek. A Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet nyolc tagja 1972. szeptember 5-én hajnalban átmászott a kerítésen, bejutottak a faluba, majd a Connolly utca 31-ben elfoglalták az izraeli sportolók szállását. A gépfegyveres túszejtőknek nem volt nehéz dolguk, mert az ajtók nyitva voltak. Reggel hatkor már futótűzként terjedt a terrortámadás híre, az olimpiai falut teljesen elzárták a külvilágtól, felfegyverzett katonák vették körül.

A túszok
David Mark Berger (súlyemelő), Zeev Friedman (súlyemelő), Yossef Gutfreund (birkózóbíró), Eliezer Halfin (birkózó), Josef Romano (súlyemelő), André Spitzer (vívóedző), Amitzur Schapira (atlétikaedző), Kehat Shorr (lövészedző), Mark Slavin (birkózó), Yakov Springer (súlyemelőbíró) és Mosche Weinberg (birkózóedző). Őket tizenegyüket ejtették túszul, nem sokkal később Weinberg és Romano belehaltak az akció elején szerzett sérüléseikbe. 

A túszejtők először reggel 9 óráig adtak határidőt: 232 izraeli börtönben lévő palesztin fogoly, a német szélsőbaloldali Andreas Baader és Ulrike Meinhof, valamint a japán Kozo Okamoto terroristák szabadon bocsátását követelték. Az izraeli válasz nem késett sokat, és egyértelműen visszautasította a tárgyalásokat. Német politikusok és sportvezetők, többek közt Willi Daume, a Német Nemzeti Olimpiai Bizottság elnöke vagy Hans-Dietrich Genscher szövetségi belügyminiszter, saját magukat ajánlották fel helyettesítő túszként a terroristáknak, de azok ezt elutasították. 

Ahogy teltek az órák, az ultimátum időpontját többször kitolták, délután pedig a szervezőbizottság bejelentette, hogy a játékokat – a modern olimpiák történetében először – felfüggesztik, a már megkezdett küzdelmeket befejezik, de újabbakat nem kezdenek, így a Magyarország–NSZK labdarúgó-mérkőzésre sem került sor.

Eközben a merénylők azt követelték, hogy a túszokat este 9 óráig kísérjék fel egy Kairóba tartó repülőgépre, a német rendőrség látszólag beleegyezett a feltételeikbe, eközben úgy tervezték, hogy a reptéren lecsapnak rájuk. 22:06-kor a megkötözött túszokkal együtt felszálltak egy buszra, és a Münchentől mintegy 80 kilométerre fekvő fürstenfeldbrücki katonai repülőtérre mentek.

Kép

A müncheni szálloda, ahol a túszejtés történt – Forrás: Arthur Chapman/Flickr

Kép

Az egyik merénylő a szálloda teraszán – Forrás: Wikipédia

Tűzharc: hibák és kudarcok sora

A reptéren 23 óra körül tűzharc kezdődött. A németek azonban tévesen azt feltételezték, hogy csak öt túszejtővel van dolguk, ezért csupán öt mesterlövésznek kijelölt rendőr várta a parancsot a repülőtér épületének tetején és a kifutópályán. A mesterlövészek csak hagyományos járőrök voltak, nem speciálisan erre a feladatra kiképzett személyek, nem volt megfelelő védő- és éjjellátó felszerelésük sem, pontos célzás nélkül lőttek.

Éjfél előtt a televízió arról számolt be, hogy minden túsz megmenekült, és a terroristák többsége meghalt, holott még tartott a tűzharc. A szövetségi kormány szóvivője „jól sikerült, örömteli akcióról” beszélt. Amikor körülbelül egyórás késéssel Münchenből segítségként megérkeztek a páncélosok, a terroristák rájöttek, hogy nincs esélyük az emberrablásra. Kézigránátot dobtak az egyik helikopterben rekedt túszokra, a másikban géppisztoly-sorozatokkal kivégezték az odakötözött sportolókat. 

A mentőakció óriási kudarccal végződött: az összes túsz meghalt, a müncheni rendőrség őrmesterét halálos fejlövés érte. 
 

Öt terroristával végeztek a németek. A következő 20 év során az izraeli titkosszolgálat kommandósai a túlélő három merénylő közül kettőt meggyilkoltak, és legalább további tizenkét olyan palesztint, akiket azzal gyanúsítottak, hogy részt vettek a támadás kitervelésében.

A tragédia áldozatai – Forrás: Wikipédia

Hegedűs Csaba, a Tuskirály

Másnap 10 órára gyászünnepséget hirdettek, majd délután 2 órakor újraindulhattak a versenyek. „Öt olimpián vettem részt, a müncheniről vegyes érzések maradtak bennem. Nagyon örültem az ezüstérmemnek, viszont a terrortámadás és a halálesetek beárnyékolták a versenyt" – elevenítette fel később a történteket a Münchenben ezüstérmes tőrvívó, Kamuti Jenő, a Nemzet Sportolója.

München érmesei
Magyarországot 20 sportágban 232 sportoló képviselte, akik összesen 35 érmet – köztük hat aranyat – szereztek.  Aranyérmes lett többek között a közelmúltban 85. születésnapját ünneplő Balczó András öttusázó és a férfi párbajtőr csapat, ezüstérmet nyert a férfi vízilabda- és a labdarúgó-válogatott, továbbá Gyarmati Andrea úszó. Bronzot akasztottak például Hargitay András úszó, valamint a női tornászcsapat nyakába.

Ezen a szörnyű körülmények között lezajlott olimpián a magyar küldöttség egy különösen emlékezetes érmet is megszerzett, ugyanis Hegedűs Csaba révén megszületett Magyarország 100. aranya. A fiatal kötöttfogású birkózó az olimpia előtti évben 23 évesen, pont szeptember 6-i születésnapján világbajnok lett. Ám Szófiából hazatérve csak a reptérig tartott az öröme, ahol egy sportvezető azt mondta neki, hogy az igazán nagy birkózó olimpiát is tud nyerni. Az olimpia aztán a terrortámadás miatt sem úgy indult, ahogy tervezték, és Hegedűs kisebb sérülésekkel is bajlódott. 

A „Tuskirálynak” nevezett sportembernek még egy nem várt körülményt is fel kellett dolgoznia, ugyanis édesapja, akit nyolcévesen látott utoljára, Münchenben újra felkereste őt és szintén birkózó bátyját, Miklóst. 

Vívómester édesapja, Hegedűs István ugyanis 1956 után elhagyta az országot, miután koholt vádakkal perbe fogták. Kolumbiába menekült, ahol a katonai tengerészeti akadémia elismert vívómestere lett, és végül csak a rendszerváltás után tért haza Magyaroroszágra, itt is hunyt el 1994-ben.

„Szét kell szednem még a szőnyeget is”

Pont a mérlegelés napján történt a merénylet, amelyben az az izraeli bíró is meghalt, aki egy évvel korábban a vb-döntőt vezette. „A szobámban vártam a sorsolás eredményét, ami nem ért váratlanul, mert valami azt súgta, hogy Nazarenko (szovjet klasszis – a szerk.) lesz az első ellenfél. Mivel a délelőtti programban nem szerepeltem, a faluban maradtam, feküdtem, és a sorsdöntő első mérkőzésre összpontosítottam. Délután tudtuk meg, hogy a játékokat felfüggesztették. Egy nappal később álltunk szőnyegre Toljával” – emlékezett később az olimpiai bajnok. „Szét kell szednem még a szőnyeget is” – ez volt a mottója, amikor a meccsre tartott. Bizonyítani akart, mert sokan véletlennek tartották első nagy sikerét, a vb-aranyat. 

Ahogy ő nevezte, ilyenkor önhipnózisba került, mert szerinte normál állapotban az ember nem képes kiugró teljesítményre.

Felvirradt a döntők napja, a magyar tábornak egy korábbi botrányos bíráskodás miatt viszont csekély volt az önbizalma. Hegedűs Csaba a 82 kilogrammos súlycsoportban a jugoszláv Milan Nenadiccsal mérkőzött meg a döntőben. „Másfél perc volt hátra. Csaba Nenadics mögé került, s ezzel 5:3 lett az eredmény. Két pont előny, az behozhatatlan, de nem akartuk elkiabálni. Már csak a másodperceket számoltuk, amikor Nenadics szépített, 5:4. Végtelennek tűnő pillanatok következtek. Aztán vége! Hegedűs Csaba olimpiai bajnok lett! Ő szerezte a magyar sport századik olimpiai aranyát.” 1972. szeptember 10-ét írtuk, ez volt az olimpia tizenötödik versenynapja.
„…. Mindenemet erre tettem fel, úgy mentem a szőnyegre, hogy csak akkor jövök le, ha én győzök. Tulajdonképpen még most sem tudom, mit is jelent olimpiai bajnoknak lenni. Még ideges vagyok, még rettenetesen fáradt. De érzem, hogy percről percre megkönnyebbülök, egyre erősebbnek, boldogabbnak érzem magam (…) csodálatos érzés, olyan, mint amikor keményen dolgozik valamiért az ember, és egyszer csak elkészül vele” – mondta a győztes a Képes Sportnak. 

A sportoló az olimpia utáni évben egy autóbalesetben életveszélyesen megsérült. Felvetődött, hogy amputálni kell a lábát, de végül műtétek sora után felépült, visszatért, és 1976-ban Európa-bajnok lett. Hegedűs balesete nagyon megrázta az országot, hiszen három évvel korábban szintén autóbalesetben életét vesztette Kozma István nehézsúlyú birkózó, aki, ha nem történik vele a tragédia, akár Münchenben is bajnok lehetett volna.

Megkésett bocsánatkérés

A magyar olimpiai küldöttség 2022-ben lerótta kegyeletét az elhunyt izraeli sportolók emléktáblájánál a játékok 50. évfordulóján szervezett müncheni emléktúrán.
Frank-Walter Steinmeier német államfő tavaly egy emlékünnepségen bocsánatot kért Izraeltől azért, hogy megtörténhetett a túszdráma, ami – nyilatkozata szerint – háromszoros kudarc Németországnak. Az első kudarc, hogy nem volt megfelelő az olimpia „biztonsági koncepciója”, a második, hogy megtörténhetett a támadás, a harmadik pedig, hogy az ügy kezelését német részről a feldolgozás helyett „a hallgatás, az elfojtás és a felejtés” jellemezte. Öt évtizednek kellett eltelnie, mire sikerült megállapodni a kárpótlásról: Németország 28 millió eurót köteles fizetni az izraeli áldozatok rokonainak.

Források:
MTI
https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/zalaegerszegen-avattak-emlektablat-a-vivomester-tiszteletere.html 
https://index.hu/sport/alapvonal/2020/05/06/hegedus_csaba_birkozas_100._magyar_aranyerem/ 
https://mult-kor.hu/otven-eve-fujta-el-a-terror-az-olimpia-langjat-a-muncheni-tuszdrama-20220905 
https://olimpia.hu/hirek/otven-eve-tortent-munchen-1972-hegeduse-a-100-magyar-olimpiai-arany-gedo-is-aranyermes 
https://olimpia.hu/hirek/otven-eve-tortent-munchen-1972-palesztin-terroristak-merenylete-az-izraeli-kuldottseg-szallasan 
https://sportal.blikk.hu/egyeni-sportok/kuzdosportok/maganyaban-sirja-ki-magat-hegedus-csaba--a-legendas-birkozo-oszinten-beszelt-fajdalmarol/2022120213024132694 
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BAszdr%C3%A1ma_a_m%C3%BCncheni_olimpi%C3%A1n 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_az_1972._%C3%A9vi_ny%C3%A1ri_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kokon