„Mi nem karaktereket építünk, missziónk a hitelesség és a természetesség” – Fiatal nők írják a Margaret online magazint

Mesélnél a kezdetekről: hogyan indult a Margaret-blog három évvel ezelőtt? 

Két alapító tagunk, Demjén Dorottya és Kisbán Petra nevéhez fűződnek a kezdetek, ők hívták be a bloghoz azokat a barátnőiket, akikről tudták, hogy érdekli őket a közélet, és szívesen írnának. Egy évvel később a két alapító főszerkesztő létrehozta a jelenleg is működő teamek alapjait: cikkírók, közösségi média, offline események és a YouTube-team, amelyhez később csatlakozott a Női kör, illetve az online működő Könyvsarok is. A kezdeti mag, a 12 fő nagyjából azóta is megmaradt, és úgy látszik, jól tudtuk kezelni a különböző okokból történt kiválásokat, ahogy az újabb emberek érkezését is. 

Ezek szerint baráti alapon kezdtétek el az építkezést. Hogyan lehetséges összeegyeztetni a munkát és a barátságot? Ez soha nem okozott problémát nektek? 

Az eltelt három év alatt nagy utat jártunk be: a kezdeti, inkább baráti alapon szerveződő „kemény mag” mostanra sok mindenen változtatott. Felismertük, hogy a további fejlődéshez az is szükséges, hogy hátra tudjunk lépni és kijelölni azokat a szakmai célokat, amelyek összekötnek. Az pedig csak hab a tortán, ha emellett magánemberként is kedveljük egymást. Azt azért nem mondanám, hogy sosem voltak súrlódások, mert előfordul, hogy néha nehéz összeegyeztetni a munkát és a barátságot. Például, amikor tudjuk, hogy a másik épp valamiféle nehézségen megy keresztül, de főszerkesztőként vagy felettesként ilyenkor is meg kell követeljük a munkát, például egy cikk leadását határidőre. Végtére is mi magunk vállaltuk önként ezt a feladatot. Viszont a két dolog nemcsak hátráltatni, támogatni is tudja egymást: úgy is fel lehet fogni, hogy én a barátomnak ígértem meg, hogy leadom időben az anyagot, nem pedig a cégnek. Ez egy misszió, amihez mindannyian, akik benne vagyunk, hívást kaptunk. Nem kötelező feladat, viszont aki vállalta, az csinálja tisztességgel. 

Abból pedig, hogy a Margaret blog mellett mindegyikünknek van egy saját civil állása, sokat tudunk profitálni. Van köztünk közgazdász, jogász, pszichológus, én például gyógytornászként dolgozom.

Hogyan lesz egy gyógytornászból újságíró? Dédelgetett álmod vált valóra, vagy hirtelen adódott a lehetőség? 

Mindig is szerettem írni, egy időben sokat gondolkodtam a magyar szakon és azon is, hogy tanár legyek. A szüleim viszont kevésbé voltak elragadtatva ezektől az elképzeléseimtől. Mivel a természettudományokat is szerettem, és emberekkel akartam foglalkozni, végül az egészségügyben kötöttem ki. Most a jezsuiták újságíróképzésére járok, de általánosan jellemző ránk, hogy folyamatosan fejlesztjük magunkat. A cikkírásban mentorok vannak segítségünkre. 

Hol tartotok most az úton az eredeti elképzeléseitekhez képest? Mennyire vagytok elégedettek? 

Úgy érzem, sikerült rátalálnunk és megszólítanunk a célközönségünket, ami alapvetően a 18–35 év közötti női korosztály: ők azok, akiknek a saját élethelyzetünkből fakadóan hitelesen tudunk írni. Ütemesen növekszünk, az arculatunk évről évre kiforrottabb, amit elsősorban a közösségimédia-team tagjainak köszönhetünk, akik szebbnél szebb grafikákat hoznak létre. Az írásainkon is észrevehető egyfajta változás: többet tapasztaltunk, ezáltal mi is fejlődtünk. Az, hogy már kialakult lapszerkezetünk van, könnyebbé teszi, hogy új embereket hívjunk be. A megalakulásunk után pár hónappal megkeresett egy YouTube-csatorna, hogy legyünk mi a „női hangjuk”. Ez az együttműködés azóta megszűnt, jelenleg nem készítünk videós tartalmakat (a régebbi felvételeket Margaretalk néven azóta feltöltöttük a Margaret saját YT-csatornájára, és visszanézhetők). De ebben a félévben tervezzük a Margaret podcastet útnak indítani. 

Kép

Fotó: Pethes-Mánfai Zsófia

Melyek azok a „húzó” témák, amiket a legtöbben keresnek, olvasnak nálatok? 

A legkedveltebb rovatunk a psziché, ezen belül a családi kapcsolatok, mint az anya–lánya kapcsolat, élethelyzetek, mindennapi kihívások, társadalmi elvárások, illetve etikai, elvi kérdések témájában olvasnak minket a leginkább. Emellett nagyon sokan kíváncsiak a párválasztással kapcsolatos írásainkra is, nem véletlen: manapság ez is egy nagyon nehéz kérdés, például a hívő–nem hívő kérdés szemszögéből. De beszélünk a keresztény hitünkről, és talán a fő jellemzőnk, hogy ezek mind nagyon személyes hangvételű írások. 

Nem információ és exkluzív tartalom átadására, hanem hitelességre, természetességre törekszünk. Nem építünk karaktereket, próbálunk olyan bensőségesen írni, hogy aki olvas, úgy érezze, mintha csak beszélgetne velünk.

Azt hiszem, a viszonylagos népszerűségünk és az olvasottságunk éppen ebből fakad: az emberek szeretik ezt az autentikus hangot, és azt, hogy nálunk mindenki önmagát adja. Civilek vagyunk, ahhoz tudunk kapcsolódni, ami érdekel minket, amit átélünk. Ezek pedig általában olyan témák, amiket az emberek szeretnek olvasni, amelyekben irányt keresnek. Igyekszünk egy fiatal keresztény, konzervatív szemszöget adni számukra. Ehhez szeretnénk magunkat tartani a jövőben is, csak kicsit szervezettebb keretek között.

Különösen érdekesnek tűnik a konzervatív feminizmus nevű rovat. Ez pontosan mit takar?

A kifejezés lehet, hogy elsőre életidegennek tűnhet két ennyire erős szó összeillesztésével. Amit mi hirdetünk – és ami nagyon az imidzsünkbe is vág –, az egyfajta konzervatív, keresztény feminizmus: hiszünk benne, hogy férfi és nő egyenlő, de nem egyforma. Mindkettő ember, de a nőt csak a férfi mellett lehet definiálni, és fordítva. Az igazi feminizmus lényege, hogy nem azáltal leszek én jobb, ha lenyomom a másikat, hanem akkor, ha képviselem magam, de közben partnere vagyok a másik félnek. 

Azt is nagyon fontosnak érzem, hogy ne teljesítményekben, hanem boldog nőkben mérjük a feminizmust. 

Igen ám, de mitől lesznek boldogok a nők? Mindegyikük valami mástól: van, akit például azt tesz teljesen boldoggá, ha „csak” a gyermekeivel van otthon. Lényeges lenne, hogy ne csak a férfiak, a nők is sokkal jobban támogassák egymást, megbélyegzés, ítélkezés helyett! A szerkesztőségünk próbál is példát mutatni ebben: lehet ezt együtt, egymásért csinálni! Mi nemcsak szakmailag, emberileg is segítjük egymást. 

Milyen céljaitok, terveitek vannak a közeljövőre nézve?

Lesz a már említett podcast, amelyet a korábbi YouTube-team fog menedzselni. Az írói gárdánk most bővült nyolc új taggal, hogy több írott tartalmat tudjunk készíteni a blogra. Emellett minél szélesebb közönséghez szeretnénk eljutni, nemcsak online, személyesen is. Tavaly novemberben megrendeztük az első Margaret női konferenciát, amelyből szeretnénk hagyományt teremteni. Ezen a találkozón különböző meghívott szakmai előadók szólaltak meg az életvédelem, a szexualitás és a toxikus nemi szerepek témaköreiben. Terveink között szerepel ebben a félévben két hasonló offline esemény is, egy-egy vendég előadóval.

Szeretnénk komolyabban foglalkozni a marketingstratégiánkkal is. Civil alapokon kezdtük, kevés háttértapasztalattal, a további fejlődéshez viszont ezen a ponton szakértői segítségre van szükségünk. Az pedig, hogy a jövőben pénzügyi stabilitást tudjunk elérni, hamarosan létkérdés lesz. Ehhez az olvasók úgy tudnak hozzájárulni, hogy támogatják a Margaret munkáját egy kávé árával a https://www.buymeacoffee.com/margaretbloghu  oldalon keresztül.