47 napig sodródott az óceánban Louis Zamperini, aki végül Istennél lelt békét és boldogságot
Louis Zamperini élete nem szűkölködött megpróbáltatásokban. Kétszer zuhant le a repülőgépével, az egyik balesetet követően másfél hónapig sodródott az óceánon. Csodával határos módon életben maradt, ám megmenekülése csak további nehézségeket tartogatott. Partot érve fogságba esett, majd két évet töltött egy japán hadifogoly-táborban, ahol kínzások sorát élte át. Katonai szolgálatát követően alkoholizmussal és poszttraumás stressz zavarral küzdött, s amikor úgy tűnt, hogy a rémálmai sosem szűnnek meg, egy váratlan találkozás új fejezetet nyitott az életében. Schindler Zsófia írása.
Amikor meghallotta a motor köhögését, tudta, hogy a félelmük beigazolódott. Nem szabadott volna elindulniuk a mentőakcióra egy olyan repülővel, amelyről mindenki tudta, hogy nem a legbiztonságosabb. De mit tehet egy pilóta, ha más gép nem elérhető? Hallotta, ahogy a problémás motor egyszerre leáll, a gép szinte azonnal zuhanni kezdett. Éles fájdalom hasított a fülébe, a fejében pedig egyre fokozódó nyomást érzett. Vészesen közeledtek a kéklőn fénylő habokhoz, majd mintha elvágták volna a kialakult káoszt. Louis eszméletét vesztette, és körülötte mindent elöntött a sötétség.
A fiatal hadnagy a törzsben rekedt, miközben a gép becsapódott és egyre mélyebbre süllyedt a vízben. Aztán történt valami megmagyarázhatatlan.
Valami, amire Louis később élete egyik nagy csodájaként hivatkozott: mielőtt a habok végleg elnyelték volna, magához tért!
Az egyik ablakon kimászott a gépből, majd a mentőmellénye rögtön felfúvódott és a felszínre sodorta. Megmenekült! Túlélte! Persze a menekülés azt jelentette, hogy az óceán közepén lebegett, étel és ital nélkül, távol a legközelebbi parttól...
Problémás fiatalból sztárolimpikon – Zamperini fiatal évei
Louis Zamperini 1917-ben született a New York állambeli Oleanban, olasz bevándorlók második gyermekeként. A család kisvártatva Kaliforniába költözött, ám a nyelvtudás hiánya miatt nehézségekbe ütköztek. Különösen érzékenyen érintette ez a gyerekeket, akiknek a személyében kortársaik könnyű célpontra leltek. Louis már fiatalon dohányzott és ivott, s az iskolai bullyingra is hajlamos volt az öklével reagálni. Miután többször is veszélyes helyzetekbe keveredett, idősebb testvére, Pete, úgy döntött, ideje megelőzni, hogy még nagyobb baj érje, így egy napon magával vitte az iskolai futópályára.
Minden kezdet nehéz, Louis tehetsége sem mutatkozott meg rögtön, amint a salakra lépett. Testvére keze alatt azonban a fiú látványos fejlődésbe kezdett, és hamarosan egyik versenyt nyerte a másik után. A legnagyobb kihívás 1936-ban érkezett el a sportkarrierjében, amikor a berlini olimpián versenyezhetett.
19 évesen a 8. helyen végzett 5000 méteren, és a legfiatalabb futó volt, aki ezen a távon valaha indulhatott.
47 nap küzdelem a túlélésért, és 2000 mérföld az óceán hullámain sodródva
Egy másik életben Louis minden bizonnyal folytatta volna a sportot, és egy napon talán dobogóra is kerülhetett volna. Az egykori lázadó fiatal története azonban máshogy alakult. A második világháború alatt a légierőben vállalt szolgálatot, ahol először a csendes-óceáni Funafuti szigetére, majd később Hawaiira vezényelték. 1943-ban egy keresőakcióra indult tíz társával, amikor a Csendes-óceánba zuhant a gépük. A fedélzeten tartózkodó tizenegy emberből mindössze hárman élték túl a balesetet: Zamperini, Russell Allen Phillips és Francis McNamara. Egy mentőcsónak, néhány liter víz és pár csokoládészelet állt a három túlélő rendelkezésére, nem csoda hát, hogy mire partot értek, a testsúlyuk felét elvesztették.
A legnagyobb veszteségnek azonban McNamara halála bizonyult, akinek a szervezete 33 nap után feladta a harcot. Társai hullámsírba temették, miközben reménykedtek és imádkoztak, hogy ne jussanak hasonló sorsra. Szinte felfoghatatlan belegondolni, de a két túlélő majd ötven nap alatt 2000 mérföldet sodródott.
Cápák támadtak rájuk, tűző nap perzselte őket, majd egy repülőgépből golyók záporoztak a csónakjukra, ám csodával határos módon egyik sem találta el őket.
Amikor a Marshall-szigeteken landoltak és fogságba estek, a japánok 48 lyukat találtak a ruházatukon, többnyire a hónalj és az ágyék tájékán. Centimétereken múlt, de a testük sértetlen maradt.
Nem értek véget a küzdelmek, amikor Louis végre partot ért
Zamperini egy japán hadifogolytáborba került, ahol válogatott kínzásokat kellett elszenvednie. Verték, éheztették, az egyik őr pedig utasította, hogy tartson a feje felett egy gerendát, majd megfenyegette, hogy ha leejti, halállal lakol. Az egykori olimpikon 37 percig bírta magasba emelni a súlyos terhet (elképesztő teljesítmény, ha belegondolunk, hogy mindezt legyengült állapotban tette), majd elájult.
Kétéves fogsága alatt a testét olyan mértékű megpróbáltatások érték, hogy katonai szolgálatát követően nem tudta folytatni a sportkarrierjét. A fizikai következmények mellé azonban lelki terhek is társultak. Amerikába való visszatérése után Louis poszttraumás stressz zavarral küzdött, amelyből az alkoholba menekült. Egyre romló állapota a házasságát is a válás szélére sodorta, különösen, mivel az emlékbetörések hatására a feleségéhez is agresszívan kezdett viszonyulni. Volt, hogy azt képzelte, ő a rettegett börtönőr, aki által anno a kínzásokat elszenvedte, és meg akarta fojtani a nőt. Ám amikor minden veszni látszott, egy váratlan találkozás új fejezetet nyitott az életében.
Egy elfelejtett ígéret és az Isten, aki türelemmel vár
Bár nem élt vallásos életet, az óceánon sodródva Louis rendszeresen imádkozott, hogy a Mindenható mentse meg őket a haláltól. Megfogadta, hogy ha túléli a megpróbáltatásait, Istennek szolgál majd, ám amikor évekkel később visszatért a szülőhazájába, megfeledkezett az ígéretéről. Isten viszont türelemmel várt.
1949-ben Louis Los Angelesben részt vett Billy Graham egyik igehirdetésén, és felelevenedett benne a számtalan imádság, amely meghallgatásra lelt az évek alatt. Louis bocsánatot kért, amiért nem vette komolyabban ezeket a csodákat, és átadta az életét Krisztusnak.
A poszttraumás stressz okozta emlékbetörések abban a pillanatban megszűntek, és elmondása alapján soha többé nem gyötörték.
Az egykori olimpikon keresztény előadó lett, és élete hátralévő részében különböző platformokon az evangéliumot hirdette. Utóbbit nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is demonstrálta, ugyanis különös hangsúlyt helyezett arra, hogy megbocsásson japán fogvatartóinak, beleértve a rettegett Mutsuhiro Watanabe-t is. Ez azért bámulatos, mert Watanabe olyan mértékű kegyetlenséget tanúsított a foglyai iránt, hogy végül a háborús bűnösök listájára került. Louis azonban felismerte, hogy a haraggal csak önmagának árt, ezért megbocsátott neki.
A megtérése utáni élete egy fontos törekvése volt a problémás fiatalok felkarolása. Zamperini emlékezett egykori lázadó énjére, és tenni szeretett volna azokért, akik hasonló nehézségekkel küzdöttek. Tábort alapított Victory Boys Camp („Győzelem” Tábor Fiúknak) címmel, hogy az érzelmeiket nehezen kontrolláló fiatalok megtanulhassák, mi a reziliencia, a kitartás és a remény.
2014-ben, 97 éves korában érte a halál Los Angeles-i otthonában.
Mit tanulhatunk Louis Zamperinitől?
Az olasz fiú, akit édesapja bokszolni tanított, hogy így védje meg magát az iskolai bullyingtól, később nem egy ütést kapott az élettől. De Louis Zamperini minden körülmény közepette talpon maradt.
Ragaszkodott az élethez a futópályán, a mentőcsónakban, a gerenda súlya alatt roskadozva, és az alkohol fogságában is.
Nem hagyta, hogy természeti erők, emberi gonoszság vagy a saját démonai felülkerekedjenek rajta. Pontosan ezért lehet a személye valódi inspiráció mindannyiunk számára. Mert bár nagy eséllyel sosem találjuk magunkat elveszve az óceán közepén, a saját életünk is számtalan nehézséget tartogat. A hullámok néha a mi fejünk felett is összecsapnak. Zamperini példája arra emlékeztet minket, hogy a szívósság, a hit és a remény mindenki számára elérhető.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Évszázadok után avathatják boldoggá a vértanú szerzetest, Csepellényi Györgyöt
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
