Lackfi János: Nyomozás – #Jóéjtpuszi
Lehet, hogy betegeket gyógyít,
megszállottakat szabadít,
halottakat támaszt fel,
vihart csendesít le, vízen jár,
kenyeret szaporít, mégis
vagy tán éppen ezért, kivívja
maga ellen mások haragját.
Lackfi János újabb verse a #jóéjtpuszi jelölésű költemények sorában.
Kegyetlen gyilkosság történt,
rám bízták, hogy kinyomozzam az ügyet,
gyűjtögessem a tanúvallomásokat,
kiszűrjem az ellentmondásokat,
mert ha nagyon egybevágnak,
akkor hamis és bemagolt a szöveg.
Töviről hegyire ismernem kell,
merre járt az áldozat, kikkel találkozott,
mit csinált és mit beszélt, kik lehettek
barátai és ellenségei, kiknek volt
az útjában, kiknek állt érdekében,
hogy megszabaduljanak tőle.
Vajon miféle körökben mozgott,
előkelő vagy nyomorult társaságban?
Esetleg mindkettőben, ha kedve tartotta?
Rákérdezek a legszokványosabb
vagy a legfurább emlékre is,
hiszen bármely önmagában
nem túl sokatmondó részlet
fontos puzzle-darabkának
bizonyulhat a nagy kirakósban.
Lehet, hogy csupa ártalmatlan
dolgot tett és mondott,
lehet, hogy a szomszédai szemében
nagyon rendes embernek látszott,
olyannak, aki szereti szeretteit,
aki becsülettel elvégzi a munkáját,
mindig lenyírja háza előtt a gyepet,
szépen lefesti a kerítést,
pipázik és újságot olvas,
kedvesen elbeszélget az időjárásról,
aki a légynek sem ártana,
akinek a légy sem ártana,
akinek aligha vannak ellenségei.
Lehet, hogy betegeket gyógyít,
megszállottakat szabadít,
halottakat támaszt fel,
vihart csendesít le, vízen jár,
kenyeret szaporít, mégis
vagy tán éppen ezért, kivívja
maga ellen mások haragját.
Igyekszem kibogozni, kinek állt
érdekében egy szemlátomást ártalmatlan
ember halála. Első körben a tekintélyüket
féltő egyházi és világi hatalmaknak.
Tágabb körben viszont sajnos azt kell
mondjam, bárkinek volt indítéka
eltenni őt láb alól, hiszen mindenkinél
jobb volt, s ezt nemigen szoktuk lenyelni.
Végeredményben bűnrészességért
magamat is rács mögé kéne juttatnom,
hisz egyebek közt a bűneimért kellett meghalnia.
A nyomozás során furcsa módon mégis
arra jöttem rá, hogy az ő halála az én életem,
hiszen letette értem az óvadékot,
és neki köszönhető, hogy szabadultam.
Lackfi János további, #Jóéjtpuszi jelölésű versei itt érhetőek el.
Ez az írás eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>