Ezt csináld a főzővízzel ahelyett, hogy kiöntöd!

De előbb még egy picit vissza a borsóléhez! A 16–20. század eleje között keletkezett receptjeinkben szereplő hozzávaló nem más, mint egy felöntőlé. Ugyanúgy használták, ahogy az alaplevet szokás: zöldséglevesek vagy halak, szárnyasok mellé kínált mártások ízét gazdagította. Készülhetett zöldborsóból, sárgaborsóból, csicseriborsóból vagy akár száraz babból, különböző fűszerezéssel, a lényeg ugyanaz: a zöldség főzőlevéről van szó, amit más ételek ízesítésére használtak. Úgy tekintettek ezekre a főzővizekre, mintha melléktermékként egy leveskockát, egy alaplevet is kaptak volna. Miért ne tennénk mi is így?!

Kukorica és tészta

A kukorica főzővízének például megvan az az előnye, hogy természetesen édes, és bár a főzőlé a zöldségnél tápanyagokban szegényebb, azért még így is tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat, emellett tele van keményítővel. Utóbbit használhatjuk ki akkor, amikor újrahasznosítjuk: sűrítheti ugyanis a tésztára szánt mártást (például tejszínes-gombást), a zöldségragut vagy bármilyen krémlevest, zöldséglevest, emellett rizottó főzésénél is jól jöhet. 

Duplán is újrahasznosíthatunk, ha a zöldséglében főzzük meg a tésztát. A tésztafőzés után maradt vízből ugyan hiányoznak a tápanyagok, keményítőtartalmával és azzal, hogy jóval semlegesebb ízű, mint egy zöldséglé, érdemes élni. 

A legkézenfekvőbb, hogy magához a tészta mellé kínált raguhoz, szószhoz, pörkölthöz löttyintsünk valamennyit belőle, hiszen remekül sűríti, krémesíti azt, emellett segít abban, hogy a mártás ragadjon a tésztához, szépen bevonja. 

Ami talán kevésbé közismert, hogy sütéshez is használhatjuk: focaccia- vagy kenyértésztához a sima víz helyett adhatjuk, támogatja a tészta kelését. Arra viszont figyeljünk ilyenkor, hogy a tésztalé már eleve sós.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Rizs

A rizs főzőleve tartalmazza a rizsben található vitaminok és ásványi anyagok nagy részét: aminosavakat, B- és E-vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat. Ha kész a rizs, a vizében ismét főzhetünk, zöldségek vagy más gabonák ízét fokozhatjuk így. Felhasználhatjuk továbbá krémlevesek és raguk sűrítéséhez. Indiában hagyják a főzőlevet nagyjából két napig fermentálódni, majd ebben, a jótékony baktériumokban bővelkedő vízben készül a lencse. A National Institutes of Health 2021-es tanulmánya szerint a rizsvízben található keményítő nyugtató tulajdonsága révén segíthet az emésztési problémák enyhítésében, ezért duplán jó választás hüvelyesek főzéséhez. 

Ezen kívül kihasználhatjuk előnyeit a szépségápolásban is. Ázsiában ugyanis úgy tartják, hogy simává és fényessé teszi a hajat, valamint segít annak gyorsabban nőni. A Kínában élő yao nők a hajuk hosszát és színét is annak tulajdonítják, hogy gyógynövényes, erjesztett rizsvízben fürdetik. Ennek nyomán napjainkban a szépségtanácsadó weboldalak és a termékfejlesztők is foglalkoznak a rizsvízzel, és mi is tehetünk otthon vele egy próbát. Mindehhez nem kell mást tenni, mint a samponnal megmosott, vízzel leöblített hajra ráönteni a rizsvizet, bemasszírozni a hajba és a fejbőrbe, majd mint egy pakolás esetén, nagyjából negyedóráig rajta hagyni, végül bő vízzel leöblíteni. 

A jótékony hatás annak köszönhető, hogy növeli a haj rugalmasságát, a rizskorpa pedig egyfelől fokozza a növekedési faktorok termelését, másfelől lelassíthatja azokat az enzimeket, amelyek hatására a haj növekedése leáll. 

Mivel erjesztéssel nő a rizsvíz antioxidánsszintje, a fermentált rizsvíz a károsodott haj- és bőrsejtek gyógyulásában is segíthet. A bőrre is jótékony lehet, növeli a hidratáltságát, és egy tanulmány szerint a rizsvízben lévő keményítő segítetheti a bőrgyulladás gyógyulását. Ugyanakkor más a bőrgyógyászok felhívják a figyelmet arra is, hogy nem mindegy, mekkora ez a keményítőtartalom: ha túl sok, akkor ellenkező hatású lehet. 

Fontos az is, hogy előre gondolnunk kell arra, ha ily módon hasznosítanánk újra a rizs főzővizét, mert ebben az esetben nem tehetünk bele sót – utólag kell tehát ízesítenünk a köretünket. Megéri ez a kompromisszum, hiszen a sótlan rizsvíz nagyszerű tápanyaga lehet a növényeinknek is. Keményítőtartalma révén természetes fényt ad a leveleknek, ezen felül van benne nitrogén, foszfor és kálium, melyek segítik a növény növekedését és az egészséges baktériumok, valamint a mikorrhiza gombák fejlődését a talajban. 

Ráadásul duplán környezetbarát: újrahasznosított és természetes szer. Kipróbálhatjuk szobanövényeinknél (szeretik például a pozsgások, a páfrány, az orchidea), de növelhetjük a termést így konyhakerti zöldségeinknél is. Nem szabad azonban túlzásba vinni, mert elősegítheti a penészgombák elszaporodását vagy a rovarok megjelenését, ezért havonta legfeljebb egyszer használjuk. Jut eszembe, a főtt tojásból származó víz kalciumos löketét szintén szeretni fogják növényeink!

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Krumpli

A keményítő és az ásványi anyagok jelenléte miatt a burgonya főzővize szintén kiváló természetes tápanyagot tud biztosítani növényeinknek – ám ez is a sótlan vízre igaz csak. Ezenkívül, mivel a maradék krumpli főzővize káliumban gazdag, segíthet ellazítani a görcsös és feszülő izmokat, ha lábfürdőhöz használjuk. 

Ha viszont főznénk vele, azt a tulajdonságát érdemes kihasználni, hogy gluténmentes sűrítőanyagról van szó. Mélyíti a mártások ízét és krémesít, selymessé teszi és sűríti a zöldségragut, a tésztaszószt, a krémlevest. 

A kihűlt főzőlevet felhasználhatjuk továbbá kenyérsütéshez, több régi amerikai receptben szerepel ez. Előnye, hogy serkenti a tészta kelését, és puhább, lágyabb kenyeret eredményez, amelynek valamelyest nagyobb az eltarthatósága is. Ez a néhány példa is remekül mutatja: ha kevesebbet szeretnénk pazarolni, más szemmel kell néznünk az elsőre akár értéktelennek tűnő dolgokra is. A zöldségek, gabonák, tészták főzővizével új színt, új ízt vihetünk a konyhánkba, de akár gazdagíthatjuk velük a hajunkat, a konyhakertünket is.