Ki oldja meg a halál problémáját: a tudósok vagy Isten? – Rendhagyó könyvajánló azoknak, akik a Homo Deusban reménykednek

Hová tart az emberiség? Erre a kérdésre keresi a választ John C. Lennox ír matematikus és keresztény apologéta legújabb könyvében, a 2084-ben, amelyben a mesterséges intelligenciáról alkotott elméleteket a Biblia tükrében vizsgálja.

John C. Lennox
Képmás kollázs

Az ember egész életében küzdelmet folytat az idő ellen: csak még egy évet, hónapot, hetet, napot, órát szeretne nyerni. A történelem során sokan álmodoztak arról, hogy legyőzik a halált, azonban sem varázslat, sem tudomány segítségével nem tudták elkerülni minden ember végzetét. Ma újabb emberek, tudósok és gondolkodók állnak elő, akik azt állítják: az ember a technológia segítségével képessé válik majd arra, hogy megoldja a „halál problémáját”. John C. Lennox, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora és ismert keresztény apologéta 2084 – A mesterséges intelligencia és az emberiség jövője című könyvét ezekre az optimista elméletekre reagálva írta.

A mesterséges intelligencia, amelyet túlbecsülünk

Ma a mesterséges intelligencia rendkívül népszerű kutatási terület, számtalan kormányzat, egyetem és vállalkozás vesz részt a technológia fejlesztésében. Lennox szerint sokan sokkal többet feltételeznek az MI rendszerekről, mint amire valójában képesek. Két fajta MI-ról lehet beszélni: az egyik a „szűk”, a másik az „általános”. Lennox leírja, hogy az általános MI egyelőre nem létezik, ez egy olyan gép lenne, amely „az emberével azonos intelligenciát szimulál”. Ezt nevezik „szuperintelligenciának”, és a legtöbb tudós elismeri, hogy jelenleg ettől még nagyon távol van a tudomány. A ma széles körben használt MI rendszerek a „szűk MI” kategóriájába tartoznak. Kezdetben a gépeket egy konkrét probléma megoldására programozták, ma pedig úgynevezett gépi tanulásra programozzák őket. A szűk MI-t használják az önvezető autók, a különböző internetes áruházak, a fordítóprogramok stb.

Lennox leírja, hogy már maga az emberi gondolkodás megértése is kihívást jelent, és szerinte két alapvető problémába ütköznek az általános MI-t kutató tudósok: „hogyan vonatkoztat el az emberi elme a fizikai valóságtól, hogyan általánosít”, és ezt hogyan lehet mesterségesen utánozni? Valamint hogyan hoz létre az ember „mentális képet” magában a dolgokról, és megint csak hogy lehet ezt technológiával lemásolni?

A matematikus több népszerű könyv segítségével mutatja be a mesterséges intelligenciához kapcsolódó divatos eszméket.

Az egyik Dan Brown Eredet című regénye, amelynek főszereplője a mesterséges intelligencia segítségével „megfejti az élet eredetének titkát”. A másik könyv, amely jelentősen meghatározza ma az emberek gondolkozását a mesterséges intelligenciáról, az Yuval Noah Harai Homo Deus című könyve, amelyben a történész szerző többek között azt állítja, hogy a halál pusztán technikai probléma, amelynek megoldása a technológia segítségével érhető el, ami ahhoz vezet, hogy az ember istenné, vagyis „Homo Deus”-szá válik. A pozitív nézeteket azonban övezi egy általános félelem, amely gyakran megjelenik mind a filmekben, mind pedig a könyvekben, mégpedig, hogy az ember által teremtett mesterséges szuperintelligencia fellázad, vagy olyan szintre nő az intelligenciája, amely segítségével a világot is képes uralni.

John C. Lennox szerint ezekben a nézetekben az a közös, hogy akik kifejtik őket, mind ateisták. Abból indulnak ki, hogy az irányítatlan evolúció által létrejött ember pusztán anyag, ezért le is lehet másolni.

Lennox azonban kéri az olvasókat, hogy legyenek nyitottak a bibliai értelmezésre, amely egészen mást gondol az ember eredetéről és jövőjéről, mint ezek a népszerű gondolkodók.

Az igazi szuperintelligencia már létezik, csak sokan nem veszik észre

Hogyan álljon hozzá egy keresztény a mesterséges intelligencia kérdéséhez? Lennox rámutat, hogy sok keresztény kutató is részt vesz a fejlesztésekben, amelyeknek vannak pozitív eredményei is, azonban az általános MI nem véletlenül ébreszt aggodalmat az emberekben. Szerinte először is meg kell vizsgálni, hogy mit is mond a Biblia az emberről, és mindez hogyan viszonyul az olyan tudományos kutatásokhoz, mint az MI.

Lennox tudósként már évek óta hirdeti, hogy a tudomány és Isten nem összeegyeztethetetlen. Szerinte az Istenbe vetett hit ad egyedül értelmet a tudománynak, mert csak ha Isten képére van teremtve az ember, akkor bízhat a saját elméje racionalitásában.

A tudomány problémákba ütközik az élet eredetével kapcsolatban, ugyanis nem tudja megmagyarázni, hogy ha a világ a semmiből állt elő, hogyan került bele az információ, a természet törvényei és maga az ember. Lennox szerint egyszerű a válasz: egy intelligens alkotó teremtette az embert. A Biblia Istene „nem az idő foglya”, mint az ember, hanem örökkévaló lény. Lennox szerint ironikus, hogy „akik a szuperintelligencia létrehozásán dolgoznak, nem veszik észre, hogy a Szuperintelligencia már létezik: Isten, a menny és a föld teremtője.” Miért fontos mindez a könyv szerint? Azért, mert ahhoz, hogy az ember szimulálni tudja az emberi elmét, tudnia kell, mi is az ember. Márpedig az ember nem pusztán biológiai lény, Isten adott bele életet, és ez komoly akadályt jelent abban, hogy létrehozható legyen elméje mesterséges verziója.

A Homo Deus és az apokaliptikus jövő

A mesterséges intelligencia-kutatás egyik kimondott célja a „szuperintelligencia” létrehozása mellett az ember „megjobbítása” a technológia segítségével. Lennox szerint ez egy ősi vágy, amely nagyon sok gonoszsághoz is vezetett. Ez állt a nácik faji ideológiája mögött is, de az ember megkísértésekor is azt ígérte a kígyó formájában megmutatkozó bukott angyal, hogy ha az ember eszik a tiltott gyümölcsből, „olyan lesz, mint Isten.” A technológia összeolvasztása az emberrel is ezzel kecsegtet: létrejön az ember, aki isten, mert képes legyőzni a halált. Lennox leírja, hogy a Biblia első fejezetei viszont azt mutatják, hogy a halál nem pusztán „technikai” probléma, ahogy Harari nevezi. A halál az ember bűnbeesésének a következménye. A könyv azonban rámutat, hogy: „a kereszténység üzenete az, hogy a fizikai halált Jézus feltámadása már legyőzte”.

Tehát az igazi Homo Deus, vagyis az istenember (Jézus) már járt a földön.

Lennox a könyvében rámutat, hogy a Biblia részletesen megjövendölte Jézus eljövetelét, és a kereszténység legfőbb reménysége a Megváltó visszatérése, amit Jézus megígért. Tehát a Biblia szerint a történelem egy konkrét cél felé tart. Ezt a visszatérést azonban megelőzi egy nehéz időszak: a disztópikus félelmek a mindent tudó mesterséges intelligenciától, egy diktatúrától, amely ennek a technológiának a segítségével elnyomja az embereket, párhuzamban áll azokkal a bibliai próféciákkal, amelyek az „utolsó időkről” beszélnek. A próféciák szerint egy birodalom veszi át a hatalmat a világ felett, amelynek vezetője egy magát istennek tartó „törvénytipró” és az őt segítő „hamis próféta”. Azonban Isten egy ponton beavatkozik majd, és véget vet ennek a birodalomnak, a gonoszság pedig elnyeri méltó büntetését.

Lennox rámutat, hogy érdekes párhuzam vetődik fel a Jelenések könyve 13. fejezete és a mesterséges intelligencia között. A fejezetben ugyanis szerepel egy kép, miszerint a „hamis próféta” létrehozza a „törvénytipró” képmását, és „lelket lehel” belé, amely ugyanaz a kifejezés, amelyet a Biblia az ember teremtésére használ. A szerző részletesen bemutatja a konkrét bibliai szakaszokat. Szerinte, ha Pál apostol már kétezer éve fontosnak tartotta, hogy írjon erről az apokaliptikus időszakról, akkor a mai keresztényeknek is érdemes foglalkozniuk vele.

A könyv rámutat arra, hogy azok az eszmék, amelyek ma izgalomba hozzák a tudósokat, valójában az egész történelmet végigkísérik. A kígyó formájában megmutatkozó bukott angyal ígérte meg először az embernek az istenné válást, és az ember azóta is ezt üldözi.

Lennox szerint az a kísérlet, hogy a halált a tudomány segítségével próbálják legyőzni, figyelmen kívül hagyja az emberiség lelki adottságainak, eredendő bűnösségének problémáját. Megpróbálja az ember halandóságát technikai problémává tenni, amely megoldható. A szerző szerint ez olyan szintű optimizmus, amelyet a tudomány jelenlegi állása nem indokol, szerinte csak önhittségből fakad, amely azt hazudja az embernek, hogy nincs szüksége Istenre. Azonban Lennox szerint az ember igazi reménysége Jézusban van, aki meghalt, és akit Isten feltámasztott a halálból. Akik ezt elfogadják, azoknak szintén reménységük lehet abban, hogy a halál nem a vég. A tudós leszögezi, hogy ez az egyetlen, ami valódi reménységet adhat az embereknek.

John C. Lennox: 2084 – A mesterséges intelligencia és az emberiség jövője, Harmat Kiadó, 2021, Fordította: Csiszár István

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti