Kevesebb húsfogyasztás = lassuló klímaváltozás?

A klímaváltozás kapcsán egyre többet halljuk, hogy nem mindegy, mi kerül a tányérunkra. Az amazóniai erdőtüzek idején sokan a marhahúst kiáltották ki legnagyobb bűnösnek.

Kép: Freepik

Üvegházhatású gázokról, melegedő bolygóról már hallottunk. Azzal viszont kevesebben vannak tisztában, hogyan hat az éghajlatváltozásra az étel, amit elfogyasztunk. Azt gondolhatnánk, senkire nem tartozik, mikor, mit és mennyit eszünk. Valójában viszont ennek jóval nagyobb hatása van a bolygóra és az életünkre, mint gondolnánk.

„A tudomány jelenlegi állása szerint az éghajlatváltozást alapvetően az emberi tevékenység okozza – kezdi Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédő Szövetség programfelelőse. – A rohanó hétköznapokon talán bele sem gondolunk, de a különböző természeti erőforrások felhasználásával, a fosszilis energiaforrások elégetésével, az üvegházhatású gázok légkörbe juttatásával, az esőerdők kiirtásával magunk alatt vágjuk a fát. Be kell látnunk, hogy alapvetően minden mindennel összefügg, rendszerszintű jelenséggel van dolgunk.”

Állatgyárak

Fidrich Róbert szerint a húsfogyasztáshoz köthető problémák leginkább a nagyüzemi mezőgazdaságra vezethetők vissza, hiszen míg száz évvel ezelőtt békésen legeltek a haszonállatok, mára megváltoztak az állattartás körülményei. Jelentősen megnőtt a Föld népessége, és ezzel együtt a húsigény is egyre nagyobb méretet öltött. Az MTVSZ által összeállított Húsatlasz adatai alapján 2011-ben világszerte például 296 ezer szarvasmarhát, 1 milliárd 383 millió sertést, 58 milliárd 110 millió csirkét vágtak le. Az elmúlt kilenc évben tovább nőtt a leölt állatok száma, ugyanis Amerika, Európa, Kína, India, a fejlődő országok mind egyre nagyobb húséhséggel küzdenek, a megnövekedett igény megköveteli a nagyüzemi állattartást is.

Kép

Kép: Freepik

„A túlzsúfolt telepeken sok esetben hormonokat és antibiotikumokat adnak az állatoknak. Ez a gyakorlat rengeteg szerves trágyával és szennyezéssel jár.”

„Másrészt az állatok táplálásához többnyire a világ túlsó felén termesztett, génmódosított szóját és egyéb takarmánynövényeket használnak, amelyeket a trópusi esőerdők helyén termesztenek. Az előállítás intenzív növénytermesztéssel, műtrágya és növényvédő szerek felhasználásával történik. A folyamat elkerülhetetlen velejárója az a tetemes mennyiségű szennyező anyag, amely a talajba, a vizekbe és a levegőbe kerül” – sorolja az MTVSZ munkatársa.

Az éghajlatváltozás lassításában kulcsfontosságúak az esőerdők, pusztulásukat azonban az is gyorsítja, hogy az Amazonas térségét Brazília a világ második legnagyobb marhacsordájának legelőjeként használja. A szarvasmarhák kérődzése során metán szabadul fel, így ezekhez az állatokhoz köthető az éghajlatkárosító gázok 28%-a. A helyzetet még drámaibbá teszi az előrejelzés, miszerint 2025-re, vagyis nem több, mint öt év múlva az emberiség fele fog vízhiányos területen élni, ehhez képest ma a világon rendelkezésre álló ivóvíz 70%-át a mezőgazdaság használja – tudom meg az MTVSZ Húsatlaszából.  

„A jelenlegi húsfogyasztási szokások fenntarthatatlanok”

– jelenti ki Bergovecz László, a Magyar Vegán Egyesület elnöke. – „Mindenkinek kötelessége radikálisan csökkenteni az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. A nagyipari állattartás öncélú és felesleges pusztítás, ennek ellenére a Nemzeti Agrárkutatói és Innovációs Központ adatai szerint Magyarországon 220 millió állatot vágtak le 2018-ban.”

Kép

Kép: Freepik

Probléma azonban nemcsak az eltúlzott húsfogyasztással van, hiszen egy ennél komplexebb jelenséggel van dolgunk. Ha az összes tenyészállattartásból és állati melléktermékekből adódó üvegházhatású gáz kibocsátását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy ez a szegmens egymaga felelős a szén-dioxid-kibocsátás 50%-ért. Emellett az összes üvegházhatást okozó gáz, vagyis a szén-dioxid, az ennél huszonötször erősebb melegházhatás-potenciállal rendelkező metán, valamint a szén-dioxidnál háromszázszor nagyobb potenciálú di-nitrogén-oxidok 18%-ért az állattartás okolható, hívja fel rá a figyelmünket Bergovecz László.

„A köztudatban kevéssé ismert, milyen hatalmas csapást mér a mai állattenyésztés a környezetre. Talán nem gondolnánk, de öt százalékkal több üvegházhatású gázért felelős ez az iparág, mint az összes globális közlekedés. Ráadásul a szállítmányozások jelentős része az állatok betevőjét közvetíti.”

Az állati eredetű táplálékok kapcsán egyéb aggályok is felmerülnek.

„A beszántott területek negyedén teremnek az emberi fogyasztásra szánt élelmiszernövények, legyen szó köretről, zöldségről, gyümölcsről, olajokról vagy pékárunak szánt gabonafélékről. A maradék területet az állatoknak termelt takarmánynövények foglalják el, amelyekhez gyakran monokultúrákat ültetnek értékes természeti vidékekre – ezzel csökkentve a biológiai sokféleséget –, majd igyekeznek újra és újra kiaknázni az adott területet, hiszen némely állatfaj számára naponta több kilogramm takarmánynövényt kell biztosítani, akár éveken keresztül.”

Bár környezetvédelmi szempontokról beszélünk, a vegetáriánus életmód kapcsán etikai kérdések is felmerülhetnek Bergovecz László szerint, aki úgy látja, embertelenül bánunk a hús- tej- és tojásgyártásért tartott állatokkal. „A tojásért az állat természetes ciklusát évi 10-12 helyett 300 tojásra növeltük. Ha ezt a mennyiséget átfordítanánk a női ciklusra, az 26 óránkénti menstruációt jelentene. Ráadásul a tojók minden alkalommal a szülés nehézségeivel terhelik a testüket. Ez időelőtti elöregedéshez és gyötrelmes pusztuláshoz vezet. A tejtermékekért hasonlóan borzalmas árat fizetnek az állatok. Az utóbbi 70 évben az éves 2500 kg-ról közel 10.000 kg-ra növekedett egyetlen állatnál az éves tejhozam. Ez négyszer akkora tőgyet és terhelést jelent az anyaállaton.”

Mit tehetünk mi?

Egyre jobban terjed a vegán mozgalom, de nem feltétlen kell ennyire radikális megoldáson gondolkodnunk. „A húst ki lehet váltani tejtermékekkel, hüvelyesekkel. De ha valaki nem szeretné elhagyni, arra remek lehet a Húsmentes Hétfő mozgalom, hisz már az is sokat számít, ha hetente legalább egy húsmentes napot tartunk, vagy ha természetvédelmi területen élő, különböző tájfajta kerül a tányérunkra, nem pedig egy állatfarmon, elfogadhatatlan higiéniai körülmények között élő állat. Étkezzünk változatosan, fogyasszunk minél több helyben termelt zöldséget és gyümölcsöt” – javasolja Fidrich Róbert.

Kép

Kép: Freepik

Bergovecz László ennél radikálisabb lépéseket sürget. Meglátása szerint mindannyiunknak komolyan kell venni a fogyasztásunkkal gerjesztett hatásokat. Természetesen tisztában van vele, hogy bizonyos szokásokon nehezen változtatunk, mégis elengedhetetlennek tartja, hogy ne csak a politikától várjuk a helyzet megoldását, hanem egyéni szinten is tegyünk a klímaváltozás lassításáért.

„Vásároljunk helyi termelőktől! Fogyasszunk magas kalóriatartalmú, teljesértékű növényi ételeket! Ha ragaszkodunk a tejhez, válasszunk növényi alternatívát!”

„Az üzletekben sokféle termék közül válogathatunk, de akár otthon, fillérekből is tudunk zab- vagy rizstejet készíteni. A tojást süteményekben banánnal vagy lenmaggal lehet helyettesíteni, rántottát csicseri lisztből, vízzel palacsintatésztaszerűre kavarva készíthetünk. Ebből az elegyből bundás kenyeret is süthetünk. Búzasikérből, vagyis az ún. szejtánból húsállagú étel készíthető. A szója viszont hatalmas rúgás a természetnek, mert ennek termesztése során nem ritkán tüzekkel szorítjuk vissza a természetes fajokat, hogy egy típusú növényt termesszünk. Ráadásul a szója 80%-át az amerikai kontinensen termelik, ám a szénlábnyoma mellett a legnagyobb baj azzal van, hogy több mint 95%-át állatoknak termeljük.”

Ha szívesen változtatnánk az étkezési szokásainkon, járjunk nyitott szemmel, használjuk a kreativitásunkat, vásároljunk helyi alapanyagot és válogassunk kedvünkre a húsmentes receptek közül! De mindenekelőtt válasszunk felelősen, amikor arról döntünk, mi kerüljön a tányérunkra!

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti